, Szabadság-vacsora magas rangú amerikai vendégekkel
Reagan-szobrot avattak fel Budapesten, Szabadság-vacsora magas rangú amerikai vendégekkel -A szabadság eszméje, a reagani örökség valóra váltása kötötte össze a transzatlanti hét szerdai napjának budapesti eseményeit. Felavatták a 100 éve született volt amerikai elnök, Ronald Reagan szobrát; a Szépművészeti Múzeumban rendezett díszvacsorán Schmitt Pál
köztársasági elnök hangsúlyozta, a magyaroknak különösen a kommunizmus éveiben adott sok erőt, hogy úgy tekinthettek Amerikára, mint arra a helyre, ahol nemcsak elérték a szabadságot, hanem élni is tudnak vele.
Ronald Reagan a bizonyíték arra, hogy igenis létezik teljes
megújulás, meg lehet változtatni az életünket, a világunkat, ha van
hozzá elég bátorságunk és erőnk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök
az egykori amerikai elnök szobrának felavatásán a budapesti
Szabadság téren. Mint fogalmazott, Ronald Reagan megújította a
világot, benne Közép-Európát.
Az egykori amerikai elnök kiállt azért a meggyőződésért – mondta a
kormányfő -, hogy a rosszal nem lehet együtt élni, a gonosszal nincs
békés egymás mellett élés, nincs kompromisszum; legyen bármilyen
nagy és félelmetes, meg kell küzdeni vele, le kell győzni. Ronald
Reagan tabukat döntött, öröknek hitt dogmákat söpört félre a józan
ész nevében, ledöntötte a falakat, amelyeket a XX. század „torz és
beteg ideológiái nevében emeltek a szabadság útjába”, amelyek
elszigetelték a nyugati civilizáció egyik részét a másiktól –
sorolta a volt elnök tetteit, hozzáfűzve, „erőt akarunk meríteni a
példájából”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a figyelmet,
hogy az igazi értékek egyesítik az embereket. A Kereszténydemokrata
Néppárt elnöke kiemelte: Ronald Reagan tiszteletében Amerikában
egyek a republikánusok és a demokraták, s Magyarországon, bár a
belpolitikában sok a vita, az egykori elnök tiszteletében „egyek
vagyunk konzervatívok és szociáldemokraták, liberálisok és
kereszténydemokraták”.
A történelemből adódóan Közép-Európában vannak viták a népek
között, de Ronald Reagan tiszteletében egyetértenek – tette
hozzá.
Soha többé nem fordulhat elő, hogy magukra hagyjuk a szabadságukért
küzdő népeket – jelentette ki a Reagan-szobor avatásán a Nancy
Reagan egykori first ladyt képviselő Condoleezza Rice volt amerikai
külügyminiszter.
Arról beszélt, hogy a szabadságharcosok ügye 1848-49-ben, majd
1956-ban reménytelennek tűnt. „Egyszerű lett volna azt mondani, hogy
ügyük elbukott, és egyedül maradtak, de a történelem másféle jövőt
tartogatott” – mondta.
A világon továbbra is vannak olyanok, akik a zsarnokság igája alatt
sínylődnek, úgy érzik, ügyük reménytelen, egyedül vannak. Reagan
szobra előtt „fogadjuk meg, hogy ügyük nem elveszett, nincsenek
egyedül, mellettük állunk” – mondta.
Edwin Meese, a Reagan-adminisztráció igazságügyi minisztere
kiemelte: ez nagyszerű nap Magyarországnak és az Egyesült
Államoknak, mert kifejezhetik tiszteletüket Ronald Reagan, „a szabad
nemzetek vezetője” iránt. Azt mondta, Reagan egész életében a
totalitárius rendszerek, a II. világháborúban a nácik és a
tengelyhatalmak, később a kommunizmus ellen harcolt. Mint
emlékeztetett, a volt elnök 1981-ben, beiktatásakor elkötelezte
magát: a hidegháborúban azért küzd, hogy a marxizmus és a leninizmus
„a múlt hamvába vesszen”.
Condoleezza Rice, Orbán Viktor és Semjén Zsolt együtt leplezte le
Reagan egész alakos bronz szobrát. A Szabadság tér és a Zoltán utca
sarkánál felállított 2,2 méter magas alkotás úgy ábrázolja a volt
amerikai elnököt, amint éppen előre lép a Szabadság téren vele
szemben álló második világháborús szovjet emlékmű irányába.
Az amerikai Ronald Reagan Elnöki Alapítvány Semjén Zsoltnak
adományozta elsőként újonnan alapított elismerését, a Nemzetközi
Szabadság-díjat. A Magyarországi Reagan Emlékbizottság elnökeként
Semjén Zsolt kezdeményezte, hogy a magyarság állítson emléket a volt
amerikai elnöknek.
Az Egyesült Államok az egész világon a szabadság kiteljesedésének
szimbóluma – mondta Schmitt Pál szerda este Budapesten, a
Szépművészeti Múzeumban, a transzatlanti hét alkalmából rendezett
Szabadság-vacsorán.
A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta, a magyaroknak
különösen a kommunizmus éveiben adott sok erőt, hogy úgy
tekinthettek Amerikára, mint arra a helyre, ahol nemcsak elérték a
szabadságot, hanem élni is tudnak vele.
A magyarok köszönettel tartoznak azért, hogy az Egyesült Államok
sosem ijedt meg attól a felelősségtől, amelyet a szabad világban
betöltött szerepe ró rá. Elkötelezte magát a szabadságjogok, a
demokrácia mellett, cselekedeteit ehhez a mások által is jól látható
mércéhez igazítja – mutatott rá Schmitt Pál.
A vacsorán Condoleezza Rice azt hangoztatta, hogy a szabad népek
nem elégedhetnek meg saját szabadságukkal, ki kell állniuk azokért,
amelyek nem élvezik, el kell mondaniuk helyettük azt, amit nem
mondhatnak el. Kijelentette: „a demokrácia azért stabil, mert a
kormányzás egyetlen legitim formája”. A volt külügyminiszter az
amerikai-magyar barátság legteljesebb kifejeződésének nevezte, hogy
az Egyesült Államok és Magyarország együtt védelmezi a demokrácia
elveit a világon. 
Condoleezza Rice azt mondta, a demokrácia nem végcél, hanem utazás,
„nekünk a demokráciákban nap mint nap, tégláról téglára erősíteni
kell saját demokratikus intézményeinket”.
Orbán Viktor szerdán megbeszélést folytatott Condoleezza Rice-szal,
és fogadta az amerikai törvényhozás delegációját. A találkozón a
miniszterelnök a magyar gazdaságpolitika központi céljáról, a
munkahelyteremtésről beszélt. Arról is tájékoztatta vendégeit, hogy
a Magyarországon a kormányzás továbbra is konzultációkon alapszik.
Az amerikai képviselők köszönetet mondtak Magyarország afganisztáni
szerepvállalásáért és a líbiai magyar nagykövetség munkájáért.
