„Ha nem történik változás, muszáj lépni” – Tóth Tünde szerint az oktatásban a pénzügyi kérdésekre még mindig nincs válasz
A Pirkadat augusztus 26-i adásában M. Kende Péter Tóth Tündével, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgetett az iskolakezdésről, az új kormány oktatáspolitikai lépéseiről, az intézményvezetők jogköreinek visszaadásáról, a pedagógusok és a NOKS-dolgozók helyzetéről, valamint az érdekegyeztetés hiányosságairól. Tóth szerint több szakmai változtatás jó irányba mutat, de továbbra sem látszik, mikor érkezik érdemi többletforrás az oktatásba.
A hőség a tanévnyitókat is átírhatja
A beszélgetés azzal indult, hogy a tartósan magas hőmérséklet miatt érdemes-e ragaszkodni a hagyományos tanévnyitókhoz és tanévzárókhoz.
Tóth Tünde szerint ez már a tanév végén is komoly kérdés volt. Több intézményben az iskolarádión keresztül tartották meg a záróünnepséget, rövid műsorral és igazgatói beszéddel.
Úgy látja, a globális felmelegedés miatt egyre kevésbé életszerű hosszú ideig a tűző napon tartani a gyerekeket és a pedagógusokat.
Vannak változások, de a pénz még hiányzik
Tóth szerint az új kormány több oktatási módosítást elindított vagy előkészített.
Ilyen az intézményvezetők munkáltatói jogkörének visszaadása, valamint az alsó tagozatot érintő 14 pontos javaslatcsomag.
A problémát abban látja, hogy ezek jelentős része nem jár komoly költségvetési következményekkel.
„Nem látjuk, hogy a forrásokat mikor tervezi hozzátenni a kormányzat az oktatáshoz.”
Az igazgató dönthet, de a pénzről továbbra is a tankerület határoz
Az intézményvezetők visszakapták munkáltatói jogaik egy részét, a fenntartó azonban továbbra is a tankerület.
Tóth szerint ebből ellentmondásos helyzet alakulhat ki.
Egy igazgató például felvenne egy hiányszakos matematika-tanárt magasabb fizetéssel, de a tankerület pénzügyi okokból megszabhatja, mekkora bért ajánlhat neki.
A részletszabályokat ráadásul még nem látják teljes egészében, mert a végrehajtási rendelet nem jelent meg.
Az önkormányzatok sem tudnák egyszerűen visszavenni az iskolákat
Nyáron felmerült az is, hogy az iskolák fenntartása ismét az önkormányzatokhoz kerülhetne.
Tóth szerint ez megfelelő finanszírozás nélkül nem reális.
Az önkormányzatoknál már nincs feltétlenül meg az a szakembergárda, amely korábban az intézmények működtetéséért felelt, az iskolák pedig az elmúlt években sok esetben súlyosan alulfinanszírozottá váltak.
„Ha nem emeljük az iskolákra szánt normatív keretet és támogatást, akkor (…) az önkormányzatoknak egyszerűen képtelen feladat lenne fenntartani az intézményeiket.”
Évi hatvan óra ingyenhelyettesítést törölnének el
A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy a pedagógusokat évente hatvan óra ingyenes helyettesítésre kötelezhetik.
„Nem tudom, van-e még olyan szakma, ahol évi 60 óra ingyen munkára köteleznek egy munkavállalót.”
Tóth szerint ezt a szabályozást meg kell szüntetni, különösen úgy, hogy a pedagógusok jelentős része eleve túlterhelt.
A NOKS-dolgozók türelme is fogy
Különösen nehéz helyzetben vannak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, valamint technikai munkakörökben dolgozók.
Tóth elmondta, hogy a PS NOKS-tagozata kidolgozott nyomásgyakorló stratégiával készül.
Aláírásgyűjtéssel és levélküldő kampánnyal indulnak, és ha nem történik változás, a következő lépés a sztrájkhajlandóság felmérése lehet.
„Ha nem történik változás az ügyben (…) muszáj lépni.”
A tagozat az új kormány első száz napját még megvárná, de Tóth szerint a folyamatos „nincs forrás” válasz már nem elég.
Intézményesített érdekegyeztetést követelnek
A PS egyik legfontosabb kifogása, hogy az új kormány sem állította még helyre teljesen az intézményesített társadalmi párbeszédet.
Tóth szerint a jelenlegi rendszerben egy jogszabálytervezet felkerül a kormány.hu oldalra, majd a szervezeteknek rövid határidővel írásban kell véleményt benyújtaniuk.
Azokat hívják személyes egyeztetésre, akik előzetesen véleményezték az anyagot.
A szakszervezet ennél többet szeretne.
„Mi az európai tripartit, háromoldalú társadalmi párbeszédben hiszünk.”
Ez azt jelentené, hogy a kormányzat, a fenntartók és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek már az előkészítés során egy asztalhoz ülnének.
Egy hét alatt nehéz valódi szakmai véleményt összegyűjteni
Tóth elmondta, hogy nyáron két szakképzést érintő jogszabálytervezetet sem küldtek meg közvetlenül a PS-nek.
Ha nem figyelték volna folyamatosan a kormányzati oldalt, akár le is maradhattak volna a véleményezésről.
A határidők ráadásul rendszerint csak körülbelül egyhetesek.
Ez azért is problémás, mert a szakszervezet először saját tagságának álláspontját gyűjti össze, és csak ezután fogalmaz közös véleményt.
A Nemzeti alaptantervről még nem kezdődött érdemi vita
Tóth szerint a NAT újragondolásáról egyelőre nem indult el a tényleges egyeztetés.
A PS hat szakmai tagozata már elkészítette és elküldte saját javaslatait a minisztériumnak és az illetékes államtitkároknak, de választ még nem kaptak.
Takaró Mihály távozását viszont egyértelműen pozitívan értékelte.
A szakszervezet azt várja, hogy a NAT átalakításakor a pedagógusokat képviselő szervezeteket már a folyamat elején bevonják.
A SIT lesz az első próba
Az adás napján ülésezik a Szakképzési Innovációs Tanács, amelyből a PS korábban azért lépett ki, mert szerintük nem felelt meg a valódi társadalmi párbeszéd követelményeinek.
A szakszervezet most visszatér az ülésre, és azt vizsgálja, elfogadják-e a testület működésének átalakítására tett javaslataikat.
Ennek alapján döntenek majd arról, hogy a PS ismét állandó résztvevője lesz-e a tanácsnak.
Tóth Tünde szerint az új tanév így több nyitott kérdéssel kezdődik: vannak szakmai változások, de a finanszírozás, a bérek és az érdekképviselet területén még komoly döntések várnak a kormányra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
