Szászfalvi: a világegyházak felelős együttműködésére van szükség
Semjén: az állam és az egyház harmonikus együttélése a cél, Szászfalvi: a világegyházak felelős együttműködésére van szükség Az állam és az egyház szétválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Gödöllőn egy nemzetközi konferencián. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy felelős együttműködésre van szükség az európai
gyökereket meghatározó három világegyház, a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között. Semjén Zsolt a magyar EU-elnökség keretében szervezett
Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd című kétnapos nemzetközi
konferencia megnyitóján kiemelte: az állam és az egyház
szétválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom
szétválasztását, hiszen az emberek egyszerre tagjai felekezetüknek
és a társadalomnak, ezért az államnak harmonikusan kell együtt élnie az egyházzal.
Az államnak fel kell ismernie – tette hozzá -, hogy nem avatkozhat
be a teológiai ügyekbe, nem illetékes vallási kérdések eldöntésében;
fontos feladata, hogy tiszteletben tartsa az emberek jogát a szabad
értékválasztáshoz, garantálja a vallásszabadságot és segítse a
vallások párbeszédét.
A politikus szerint szimbolikus a jelentősége
annak, hogy a tanácskozást Magyarországon rendezik, ugyanis az
ország „megszenvedte az ateista kommunizmus minden keservét”. Nem
csupán a vallási életet próbálták ellehetetleníteni, hanem a vallási
hagyományokat is meghamisították, Karácsony helyett például a
Télapót, az államalapító Szent István helyett pedig a kommunista
alkotmányt „ünnepeltették” – mondta Semjén Zsolt. Vallásellenes
tendenciák a nyugati világban is jelentkeztek, és jelenleg is érvényesülnek – mutatott rá, hozzátéve: „Ilyen, amikor a szekularista felfogásból ideológiát csinálnak, és állami eszközökkel támogatják ezt a szekularista ideológiát. Ennek a műszava az állam
világnézeti semlegessége”. A világnézeti semlegességnek van egy
pozitív, és van egy negatív értelmezése. „Pozitív és helyes, amikor
az állam nem avatkozik be teológiai kérdésekbe, és tudatában van
annak, hogy nem illetékes vallási, transzcendentális kérdések
eldöntésében” – fejtette ki. Helytelen viszont – tette hozzá -,
amikor a társadalmat és az egyházakat egymástól elválasztó „semleges
világnézetet próbálnak propagáltatni az államok által”. Az állam
tehát nem avatkozhat be vallási ügyekbe, ugyanakkor nem is lehet
közömbös a vallási kérdések iránt, hiszen az a feladata, hogy
tiszteletben tartsa a polgárok értékválasztását, és minél inkább
lehetővé tegye az egyházak szabadságát. E felfogás jegyében „a
magyar kormány természetesen tiszteletben tartja az egyház és az
állam elválasztását, ugyanakkor nem fogadja el az egyházak és a
társadalom szétválasztását” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Szászfalvi László beszédében azt hangsúlyozta, hogy felelős együttműködésre van szükség az európai gyökereket meghatározó három világegyház, a kereszténység, a
zsidóság és az iszlám között. A Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért
felelős államtitkára azt mondta: a 21. század „a keserű népvándorlás
új korszaka”, amelyre a „parttalan liberalizmus és szekularizáció
arroganciája” jellemző. Ilyen környezetben nem könnyű az együttélés
– jelentette ki Szászfalvi László. Ugyanakkor a kereszténység, a
zsidóság és az iszlám felelős együttműködéssel és a
társadalmi-gazdasági igazságosság megteremtéséért folytatott közös
fáradozással „nem a probléma, hanem a megoldás oldalán áll” – tette
hozzá. Hangsúlyozta, hogy mindhárom vallás „ott bábáskodott Európa
bölcsőjénél”, együttműködésük pedig segíti az európai
integrációt.
