Az EU-országok külügyminiszterei Brüsszelben megállapodtak abban, hogy további tíz személyt vesznek fel
Uniós szankciószigorítás – Aszad is a listára került
A szíriai polgári lakosság elnyomásának folytatódása miatt Bassár el-Aszad szíriai elnökre is kiterjesztette hétfőn az Európai Unió a vízumtilalmat és a vagyonbefagyasztást.
Az EU-országok külügyminiszterei Brüsszelben megállapodtak abban,
hogy további tíz személyt vesznek fel arra a listára, amely – a
Szíria ellen május 9-én hozott szankciós intézkedések értelmében –
eddig a rezsim 13 vezető tisztségviselőjét sújtotta az unióba való
beutazási tilalommal és elérhető vagyonának befagyasztásával. A
kibővített listán immár rajta van a szíriai államfő is.
Hétfői közleményében az EU „a lehető legerélyesebb szavakkal ítélte
el” a szíriai elnyomást, a békés tüntetők ellen a katonai és
biztonsági erők által alkalmazott, elfogadhatatlan erőszakot.
Követelte a tömeges letartóztatások, a megfélemlítés és a kínzás
azonnali beszüntetését, a bebörtönzött tüntetők, politikai foglyok
és emberi jogvédők szabadon engedését. Sürgette a szíriai vezetést,
hogy engedje be az országba az ENSZ emberi jogi főbiztosságának küldöttségét.
Szintén kibővítették egy természetes és egy jogi személlyel az
uniós külügyminiszterek azt a listát, amely a líbiai rezsim
prominenseit, illetve intézményeit sújtja vízumtilalmi, illetve
vagyonbefagyasztási szankciókkal.
Nyilatkozatukban súlyos aggodalmuknak adtak hangot a líbiai helyzet
miatt, és felszólították a tripoli rezsimet a Líbiáról szóló ENSZ
biztonsági tanácsi határozatok előírásainak teljesítésére.
Hangsúlyozták, hogy az EU továbbra is kiemelt célnak tekinti a
líbiai civil lakosság megvédését, ideértve a humanitárius segítségnyújtást.
Moammer Kadhafi líbiai vezető veszélyt jelent országának
lakosságára nézve, elvesztette legitimitását, és távoznia kell a
hatalomból – erősítették meg korábban is kifejtett álláspontjukat az
EU-országok külügyminiszterei.
Fokozta a nyomást az EU a tiltott nukleáris fegyverkezési
programmal gyanúsított Iránra is. A külügyminiszterek döntöttek
mintegy száz iráni cég Európában elérhető javainak befagyasztásáról,
és újabb öt iráni személyt helyeztek beutazási tilalmi listára.
Ugyanezt a szankciót mondták ki a miniszterek 13 olyan
fehéroroszországi személyre – köztük büntetőbírákra -, akik
brüsszeli megítélés szerint szerepet vállaltak a minszki rezsim
elnyomó politikájának megvalósításában.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a
külügyminiszteri eszmecsere utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy
ilyen körben most első ízben vitatták meg az iraki területen
található, iráni menekültek által lakott asrafi tábor ügyét. A
táborlakókat rendszeresen érik támadások és atrocitások, aminek a
hátterében az áll, hogy az iraki kormányzat jó viszonyra törekszik
az Asraf puszta létezését is rossz szemmel néző iráni vezetéssel.
Korábban a tábor ENSZ-védelem alatt állt, amit az amerikai hadsereg
biztosított. Ashton most azt mondta, hogy Asraf ügyében nem vonják
ugyan kétségbe Irak szuverenitását, de az emberi jogokat
tiszteletben kell tartani. A főképviselő szerint az ENSZ-szel és az
Egyesült Államokkal együtt kellene gondoskodni a tábor körüli
helyzet tartós, megnyugtató rendezéséről.
A tényekhez tartozik, hogy az asrafi tábort a népi modzsáhedek –
korábban fegyveres tevékenységet is folytató, azzal évekkel ezelőtt
felhagyó – mozgalmának emberei ellenőrzik. E mozgalmat az EU már
levette a terrorista szervezetek listájáról, az Egyesült Államok
azonban ezt eddig nem tette meg.
A hétfői brüsszeli tanácskozás résztvevői nyilatkozatban fejtették
ki, hogy az arab világban zajló alapvető változások minden eddiginél
sürgetőbbé teszik a haladást a közel-keleti békefolyamatban. Az unió
szerint a térségbeli népek jogos törekvései közé tartozik mind a
palesztin államiság megteremtése, mind pedig az izraeli állam
biztonságának szavatolása.
Az EU-külügyminiszterek szorgalmazták a közvetlen tárgyalások
azonnali újrafelvételét Izrael és a palesztinok között. Végcélként
azt jelölték meg, hogy Izrael mellett létezzen egy független,
demokratikus és életképes palesztin állam.
A sajtóértekezleten Ashton üdvözölte Barack Obama amerikai elnök
legutóbbi kezdeményezését a békefolyamat előrelendítésére.
Nyugtalanságának adott hangot az újabb zsidó telepépítési tervek
miatt. Ugyanakkor burkoltan utalt a Palesztin Hatóság és az Izrael
létét el nem ismerő Hamász mozgalom közötti megállapodásra is,
amikor hangsúlyozta, hogy a rendezés csak az erőszakmentesség elve
alapján képzelhető el.
A brüsszeli tanácskozáson úgy döntöttek, hogy az Európai Unió 200 millió euró támogatást nyújt a júliusban független államiságot elnyerő Dél-Szudánnak az ottani ínséges állapotok lehetőség szerinti javításához.
