Heller Ágnes szerint a volt férje hamisította a neki tulajdonított levél egy részét

Heller Ágnes szerint az első férje, Hermann István hamisította a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent,


Heller Ágnes szerint a volt férje hamisította a neki tulajdonított levél egy részét   Heller Ágnes szerint
az első férje, Hermann István hamisította a Magyar Hírlap csütörtöki
számában megjelent, neki tulajdonított levél egy részét. A
filozófusnő elismerte azonban, hogy valóban küldött egy levelet a
kommunista párt központi bizottságának, de az sokkal rövidebb volt,
és abban nem tett kijelentéseket az 1956-os forradalommal
kapcsolatban.

 Heller Ágnes az MTI-nek a Magyar Hírlap csütörtöki számában
megjelentekre reagálva elmondta: első férje, Hermann István hatására
fogalmazta meg a levelet, amely pusztán két és fél bekezdésnyi volt,
s ebben – más mellett – valóban leírta, hogy hajlandó önkritikát
gyakorolni, de nem tett olyan kijelentéseket, amelyek a csütörtökön
megjelent levél elején olvashatóak.
 Mint mondta: a levélben foglaltaknak valójában a megtörtént
események is ellentmondanak, hiszen az 1956-os szerepvállalása miatt
kizárták az egyetemről és hosszú évekig nem publikálhatott.
 Hozzátette: az is előfordult, hogy az 1956-os forradalom miatt
perbe fogott emberek ügyében védőtanúként szerepelt, illetve hogy
akkori, külföldi útjai során megpróbálta elérni, a francia és a
lengyel írószövetség támogassa a disszidens magyar írószövetséget.
 A filozófus szerint a levelet, ahogy a Magyar Hírlap is közzétette,
írógépen írta, ezért könnyű lehetett „elé tenni” a hamis részeket.
 Heller Ágnes szerint egyébként azért vált el az akkori férjétől,
mert ő „politikailag nyomás alá helyezte”; ezt követően ment hozzá
második férjéhez, Fehér Ferenchez.
 A Magyar Hírlap csütörtöki számában jelent meg Heller Ágnes
filozófus levele, amelyet Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet vezetője
talált meg az országos levéltárban. Az eddig ismeretlen Heller-levél
1959-ben íródott, s az MSZMP központi bizottságának (KB) „kommunista
kötelességként” előadott bocsánatkérést tartalmaz. A Magyar Hírlap a
levél felfedezőjét, Hankiss Ágnest is megszólaltatta, aki szerint
„régi bűnnek hosszú az árnyéka”.
 A teljes levélben – amelyet a Magyar Hírlap szöveghű formában
közölt, honlapján pedig az eredeti dokumentumot is megtekinthetővé
tette – az olvasható: Heller Ágnes „kommunista kötelességének” érzi
a párt tudomására hozni, hogy az 1959 előtti tevékenységében hibákat
lát, amelyekkel szembe kell néznie, s melyeket ki kell javítania.
 A filozófus azt írta, hogy nehezítette hibái felismerését, hogy az
„ellenforradalom” idején olyanok kérték ezt tőle, akik éppen nem
„párthűen” viselkedtek.
 „Kispolgári magatartás volt ezért ettől viszolyognom, hiszen hibáim
beismerése nem egy-két embernek, hanem a pártnak és saját kommunista
lelkiismeretemnek tartozom” – olvasható a Magyar Hírlapban közölt levélben.
 Heller Ágnes szerint politikai hibái közé tartozott mindenekelőtt
az, hogy az 1956-os évben rendkívül alábecsülte az „ellenforradalmi veszélyt”.
 A politikai hibáinak taglalását azzal folytatta, hogy
„hosszabb-rövidebb ideig vak voltam ellenforradalmárokká vált volt barátaimmal szemben”.
 Mint ezzel kapcsolatban írta: Mészáros Istvánnal például csak
azután szakította meg a levélváltásokat, amikor tudomására jutott,
hogy elvállalta a disszidens írószövetség titkárságát, „tehát, mikor
árulóvá válása nyilvánvalóvá lett”.
 A filozófus levele végén arra kérte az „elvtársakat”, hogy
segítsenek neki hibáit kijavítani. „Tudom, hogy anélkül, hogy a párt
aktuális ideológiai harcaiban részt vennék, marxista filozófus nem
lehetek” – fűzte hozzá.
 A levél utolsó sorában Heller Ágnes azt is felajánlotta, hogy
szívesen megírná például saját etikai jegyzete önbírálatát, „ha erre
szükség mutatkoznék”.
 A Magyar Hírlap a levél felfedezőjét, Hankiss Ágnest is
megszólaltatta, aki szerint „régi bűnnek hosszú az árnyéka”. Mint
írják, a Hamvas Intézet vezetője néhány héttel ezelőtt a Fidesz
EP-képviselőjeként maga is részt vett az Európai Parlamentben azon a
meghallgatáson, amelynek Heller Ágnes filozófus volt a főszereplője.
Hankiss Ágnes – mint mondta – a meghallgatást követően
elgondolkodott, mi lehet a magyarázata „Heller hisztérikus
haragjának és elfogultságának”.
 „Aztán eszembe jutott, hogy több évvel ezelőtt, a Magyar Országos
Levéltárban folytatott kutatásaim során találtam egy iratot, amely
akkor is eléggé elborzasztott. Ebben az 1959-es levélben Heller
gyakorlatilag üdvözli az +ellenforradalom+ leverését, ami azért is
szomorú és rettenetes, mert ekkor már a legtöbb bebörtönzés és
kivégzés megtörtént. Ma pedig Heller Ágnes a szabadság és a
demokrácia fő védelmezőjének szerepében folytat lejárató kampányt
Európa-szerte a Fidesz-kormány ellen” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Hankiss Ágnes.