Lázár János szerint az új alaptörvény megszületése nem a Fidesz ünnepe, hanem
adósságtörlesztés,
Lázár: adósságtörlesztés, nem pedig Fidesz-ünnep az új alkotmány megszületése
Lázár János szerint az új alaptörvény megszületése nem a Fidesz ünnepe, hanem
adósságtörlesztés, az eddigi alkotmányos keretek ugyanis működésképtelenné tették az országot, az embereket pedig csalódottá, kiábrándulttá.
A Fidesz frakcióvezetője ezt az MTI-nek adott interjúban mondta,
amelyben közölte azt is, már májusban a parlament elé kerülhetnek az
új alkotmánnyal kapcsolatos kétharmados törvények. A politikus nem
érti a bírák nyugdíjazása miatti kritikákat, azt pedig nagyon
sajnálja, hogy Szili Katalin nemmel szavazott az alaptörvényre.
Lázár János hangsúlyozta: az új alkotmány célja, hogy megvédje
az embereket, nagy lehetőség az ország újjászervezésére. Az eddigi
alkotmányos keretek ugyanis szerinte működésképtelenné tették az
országot, az embereket pedig csalódottá, kiábrándulttá.
A frakcióvezető úgy véli, a mai gazdasági-szociális viszonyok
között nem indokolt „túlzásba vitt” ünnepséget tartani az új
alaptörvény elfogadása, majd aláírása alkalmából. „Ez nem a Fidesz
ünnepe, hanem adósságtörlesztés az emberek felé” – fogalmazott.
Az igazi munka szerinte csak most kezdődik a mintegy harminc
kétharmados törvény elfogadásával. Ezek között van olyan – folytatta
-, amelynek megalkotása nem a kabinet dolga – így például a
parlament működését, a képviselők jogállását szabályozó törvény -,
és van, amely egyértelműen a kormány feladata. A nagyobb
előkészítést igénylő sarkalatos jogszabályok között említette a
választójogi törvényt, amely valószínűleg ősszel kerül a Ház elé.
Ezzel kapcsolatban elmondta, a határon túli magyarok választójogának
majdani formájáról mind a határon túli magyar szervezetek
véleményét, mind pedig a magyar társadalom „differenciált”
álláspontját figyelembe kell venni. Vannak ugyanakkor olyan
kétharmados jogszabályok, amelyek már májusban a Ház elé
kerülhetnek. Példaként említette a jelképtörvényt.
A hétfőn elfogadott alkotmány passzusai közül szerinte a
legfontosabb az, hogy visszaállítja a gazdasági biztonságot,
védelemben részesíti a nemzeti vagyont, hitet tesz a
kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési
gazdálkodás mellett, szolidáris a szegényekkel, elősegíti a
népesedési problémák kezelését, sokat tesz a közbiztonság növelése
érdekében, világossá teszi, hogy az erőszak legitim alkalmazására
csak az állam van felhatalmazva, és hozzásegíti az országot az új
munkakultúra kialakításához.
Arra a kérdésre, hogy ha a jelenlegi ombudsmanoknak megígérték,
mandátumuk lejártáig folytathatják munkájukat, akkor Baka Andrást, a
Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökét miért nem biztosították erről, úgy
válaszolt: Baka Andrásra – mint a Kúria elnökére – nem vonatkozik
majd az a rendelkezés, hogy a bírói szolgálati jogviszonya az
általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. Ez Baka
András számára kifejezetten kedvező, bár ez az alkotmányos passzus
nem az ő személyének szól, hanem a parlament által megválasztott
tisztségnek – emelte ki Lázár János, hozzátéve, azt majd az átmeneti
rendelkezések szabályozzák, hogy a Kúria jogfolytonos-e az LB-vel.
A frakcióvezető nem számít arra, hogy elcsitulnának a bírák
nyugdíjazását érő kritikus hangok, bár – mint mondta – nem érti
ezeket. A Fidesz álláspontja ugyanis egyértelmű: mindenkinek az
általános öregségi nyugdíjkorhatárig kell dolgoznia az
alkotmánybírák és a 40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező nők
kivételével. Emlékeztetett, a mintegy háromezer tagú bírói karból
2012. január 1-jével, az új alaptörvény hatályba lépésével ez a
rendelkezés 228 bírát érint. A politikus azt mondta, biztos abban,
hogy az említett háromezres karból találnak majd olyan bírákat, akik
alkalmasak arra, hogy a nyugdíjba vonulók helyébe lépjenek.
Hozzátette, az ügyészek esetében az ugyancsak az általános öregségi
nyugdíjkorhatárhoz kötött felső korhatára a szolgálati jogviszonynak
– ami eddig, hasonlóan a bírákhoz, a 70. életév volt – több mint
száz ügyészt érint majd.
Azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány úgy fogalmaz, a
„bírósági szervezet többszintű”, de a hatályossal szemben nem
tartalmazza a tételes felsorolást, Lázár János kifejtette: az
ítélőtáblák jövőjéről szakmai vitát kell folytatni, ugyanis jelenleg
mind a fenntartásukra, mind a megszüntetésükre vannak koncepciók. A
kérdés nincs lezárva, annak rendezése az igazságszolgáltatási reform
keretében történik majd meg – mondta.
Kitért arra is, hogy „a kritikák hatására mérsékletet
tanúsított” a kormánypárti képviselőcsoport, és úgy döntött, az
alkotmány végén nem szerepeltetik a képviselők nevét.
Lázár János végül szólt arról is, nagyon sajnálja, hogy a
független országgyűlési képviselő, a nemzeti konzultációs testület
tagja, Szili Katalin nemmel szavazott az alaptörvény-javaslatra,
hiszen – mint megjegyezte – „magas színvonalú javaslatából” több
elképzelés is bekerült a végső szövegbe. A frakcióvezető azonban úgy
látja, maximálisan tiszteletben tartható Szili Katalin azon
álláspontja, hogy nemmel szavazott, mert a saját alkotmányjavaslata
mellett tart ki. „Így kellett volna viselkednie az MSZP-nek és az
LMP-nek is” – fűzte hozzá.
BreuerPress/MTI
