A készülő új egyházi törvény tervezetéről az egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkárral
Szerdán tárgyalnak a történelmi egyházak az egyházügyi államtitkárral
A készülő új egyházi törvény tervezetéről Szászfalvi László egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkárral a történelmi egyházak vezetői Budapesten.
Ez lesz a törvénnyel kapcsolatos legfőbb irányelveket áttekintő első találkozó a kormányzat és a történelmi egyházak képviselői között.
A találkozóra a katolikus, a református, az evangélikus és az zsidó egyház vezetői kaptak meghívást.
Szászfalvi László mintegy két hete a Károli Gáspár Református
Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Református Közéleti és
Kulturális Központ és a Magyar Külügyi Intézet tudományos
konferenciáján tartott előadásában ismertette először az új egyházi
törvény tervezetét.
Egyebek mellett kitért arra, hogy a tervek szerint legalább 100
éves múlttal vagy 25 ezres tagsággal kell majd rendelkezniük azoknak
a felekezeteknek, amelyek meg szeretnék kapni a történelmi egyház
státuszát.
Mint akkor közölte, háromszintű csoportosítást tervez az új egyházi
törvény koncepciója: a történelmi felekezeteken kívül lesznek
úgynevezett elismert egyházak. Azok az egyházak, amelyek egyik
kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként működhetnek
tovább az elképzelések szerint, ezzel pedig a civil szervezetekre,
egyesületekre vonatkozó törvény alá tartoznak majd.
Előadásában szólt arról is, hogy a kizárólag a Fővárosi Bíróságon
történő bejegyzéshez a hitelveket is be kell mutatni a tervek
szerint. A kategóriák meghatározásánál fontos szempont, hogy
kiszűrjék az üzletszerű tevékenységet folytató egyházakat.
Az államtitkár indoklása szerint az új egyházi törvényre azért van
szükség, mert az ebben a témában született 1990. évi IV. törvény
„nemzetközi szinten idejét múlttá vált”, az egyházalapítást tekintve
pedig „ultraliberálisnak” bizonyult.
Szászfalvi László korábbi sajtótájékoztatóján kifejtette: az új
egyházi törvényjavaslatot a tervek szerint április végén, május
elején nyújtják be a parlamentnek, és reményeik szerint azt még
ebben a félévben el is fogadják. Hatályos azonban csak az új
alaptörvény életbelépése után lehet, ugyanakkor átmeneti
intézkedéseket is beiktatnak 2011 második félévére, az új törvény
hatálybalépése előtti átmeneti időszakra: július 1-től a szociális
államtitkárság előterjesztése értelmében – amelyet már meg is
szavazott a parlament – csak azok az egyházak kapnak majd szociális
intézményeik után kiegészítő támogatást, amelyek erről a kormánnyal
külön megállapodnak.
Elmondása szerint jelenleg több mint 300 bejegyzett egyház,
felekezet van Magyarországon, az új regisztráció majd eldönti, hogy
január 1-től hány lesz. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a kormányzat
„nem számolgat”, de szeretne egy európai, valódi, az egyházakkal
kötött konszenzus alapján elfogadott törvényt, „amely
mindenféleképpen rendet teremt ezen a területen”, és hozzájárul
ahhoz, hogy a 300 helyett „jóval-jóval kevesebb egyház legyen”.
Az MTI kérdésére akkor Szászfalvi László közölte: a tárgyalásokba
bevonják a történelmi egyházakat, valamint azokat a „meghatározó,
kisebb lélekszámú egyházakat”, amelyek „a magyar társadalomban
komoly befolyással bírnak, és nagyon széles körű közszolgálatot
vállalnak a magyar nemzet életében”.
BreuerPress
