A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén.
Orbán: 163 év után is hűek vagyunk a március 15-i eskühöz
A március 15-i eskü, a „rabok tovább nem leszünk”, olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak – mondta Orbán Viktor kedden, a nemzeti ünnep napján Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszterelnök hangsúlyozta: 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat.
Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bárhogy fordul
is a világ, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt
jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, minden
magyar közösen, együtt ki fog állni Magyarországért – fogalmazott
Orbán Viktor, aki nagy tömeg előtt elmondott, többször tapssal
megszakított ünnepi beszédét a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatából
idézve azzal kezdte: „legyen béke, szabadság és egyetértés”.
A kormányfő azt mondta, a 48-as magyarok halált megvető bátorsággal
meg is tették, amit vállaltak, és ez a kiállás tette lehetővé, hogy
elérjék céljukat. Alapjaiban megújították Magyarországot, amely soha
többé nem süllyedt vissza a feudális viszonyok közé –
hangoztatta.
Hozzátette, azóta is így történik mindig, így történt 1956-ban,
1990-ben és 2010-ben is: amikor a hatalom nem képes többé felelősen
szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis
ideákat hirdet, és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása, akkor
a magyarok kiállnak országukért.
Amikor eluralkodik a felelőtlen cselekvés, az önsorsrontás, a
csalás, a könnyű meggazdagodás reménye, akkor érvénybe lép a ’48-as
eskü, akkor egyetlen pillanat alatt elviselhetetlenné válik a
sanyargatás – fogalmazott, hangsúlyozva: ilyenkor a magyarok
összeszedik magukat, kiállnak hazájuk mellett, és bekövetkezik
Magyarország teljes megújulása, miként bekövetkezett 1848-ban is,
amely mindmáig a magyarság újkori történelmének legsikeresebb
megújulását hozta el.
Orbán Viktor felidézte: a ’80-as évek végén is sokan voltak, akik
nem hitték, hogy a diktatúra az ő életükben véget érhet, de voltak,
akik hittek abban, hogy létezik a „túlpart”, egy másik, szabad
Magyarország, amelyre rátalálunk, ha eljön az idő. Ez tette
csodálatossá a rendszerváltás idejét, szerettük volna hinni, hogy a
szovjet csapatok hazaküldésével, a demokratikus választásokkal, a
gazdaság felszabadításával meg is érkezünk abba a másik
Magyarországba, amely erős és sikeres – folytatta, megjegyezve:
hamar észre kellett vennünk, hogy mégsem érkeztünk meg, „a múlt
színei, arcai, levegője” bukkantak elő, nem sikerült elszakadni a
diktatúra 40 évétől.
Szavai szerint olyan országgá, néppé lettünk, amelynek még azokra a
legegyszerűbb kérdésekre sem voltak közös válaszai, hogy kik
vagyunk, mit akarunk kezdeni az ezer évünkkel, mi köt össze
bennünket, mi tesz egy nemzetté, vannak-e közös céljaink és terveink
egymással a jövőben. Ezek, mint mondta, húsz év óta megválaszolatlan
kérdések voltak, ezért nem voltunk képesek egy új alkotmányt sem
összehozni.
Tovább kerestük azt a Magyarországot, amit megálmodtunk; néha úgy
éreztük, megtaláltuk, de a vége mindig csalódás lett – részletezte,
megjegyezve: a csalódottság a magyar élet alapérzése lett, és hitünk
is apadni kezdett.
A tavalyi év megmutatta, hogy rossz helyen kutattunk: az igazi, a
48-as, az 56-os, a szabad Magyarország nem található meg az
ideológiák és az elméletek világában, nem találunk rá sem brüsszeli,
sem más fővárosok szabásmintáiban, és a pártalkuk iránytűje sem
vezet el hozzá – jelentette ki a miniszterelnök.
Rögzítette: az a Magyarország, amelyet keresünk, amelyben élni
szeretnénk, annak a világnak a tervrajza, amely a saját otthonunk
lehet, itt van közöttünk, itt él bennünk, nem kívül, hanem belül
kell keresnünk. Így és ezért találtak egymásra a magyarok a tavalyi
választáson – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„Kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenség éveinek,
velük együtt véget érjen az átmenet húszéves korszaka. Kiálltunk
azért, hogy Magyarországon végre a magyarok érdeke legyen az első,
kiálltunk az országért, amikor rendben és méltó módon elbúcsúztunk a
Nemzetközi Valutaalaptól, kiálltunk a magyar emberekért, amikor
kivetettük a bankadót és a válságadót, kiálltunk Magyarországért,
amikor az árvízzel kellett küzdeni, amikor a vörösiszap árasztott el
bennünket, kiálltunk, amikor vissza kellett szerezni a
nyugdíjrendszert a tőzsdecápák kezéből, és kiálltunk Magyarországért
az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték
hazánkat, amelyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására” –
sorolta a kormányfő.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a kommunizmus európai betörése
óta a magyarok minden európai nemzetnél többet harcoltak, több
áldozatot hoztak a szabadságért és a függetlenségért. „Eskünkhöz
híven nem tűrtük el 1848-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem
tűrtük el 1956-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak,
most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon
nekünk” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy a
nemzetiszocializmus és a kommunizmus ideológiájának feltalálói
között egy magyar nevet sem találni, így senkitől sem lehet eltűrni
a kioktatást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a
magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet. Szavait nagy tapssal
fogadta a többezres tömeg.
A miniszterelnök megismételte: a határozott és egységes kiállással
2010-ben lezárták az átmenet korszakát, megtalálták a Magyarország
teljes megújulásához vezető utat. „Megértettük, hogy szükségünk van
egy új alaptörvényre, amellyel húsz év bolyongás után végre
megállapodhatunk (…) amely nem csak közös életünk kereteit adja
meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta
nyitott kérdéseinkre is – egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy
illik hozzánk” – mondta, kiemelve: ideje, hogy az államélet
legmagasabb szintjén hangozzanak el olyan kijelentések, amelyekre
„évtizedek óta várunk”.
Ezt követően több részt is idézett Orbán Viktor a Fidesz-KDNP által
benyújtott alaptörvény-javaslat első részéből, a nemzeti
hitvallásból. „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk
ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és
hazánkat a keresztény Európa részévé tette. (…) Ígérjük, hogy
megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk
szellemi és lelki egységét” – idézte példaként. A tömeg éljenzéssel
fogadta azt a részt, amely arról szól, hogy nem ismerik el „az 1949.
évi kommunista +alkotmány+ jogfolytonosságát”.
„Csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk, ha nem
elégszünk meg azzal, hogy mások által ránk kényszerített, a
természetünktől idegen karosszériában szorongjunk” – figyelmeztetett
a miniszterelnök, megjegyezve: most nincs olyan külső kényszer,
amelynek ne lehetne ellenállni: „most van erőnk, esélyünk és
lehetőségünk, hogy megtaláljuk Magyarországnak azt a formáját,
amelyet csak a magyarok vérmérséklete, életfelfogása és ízlése alakíthat ki”.
Orbán Viktor szerint az 1848-as eskühöz tartják magukat akkor is,
amikor az új alkotmány megalkotásával megtestesítik mindazt, ami
egyszerre felel meg a XXI. század kihívásainak, a magyarok
ösztöneinek és a magyar szellem természetének. „Az új alkotmányt
közösen kell létrehoznunk, ezért fontos, hogy részt vegyen benne
mindenki, aki elkötelezettséget érez azért, hogy Magyarországnak
végre valóban magyar alkotmánya legyen” – hangsúlyozta.
Kiemelte ugyanakkor, hogy az ország felemelkedéséhez nem elég az új
alkotmány, „a jól megépített hajótest”, „nagy teherbírású
hajtóművekre” is szükség lesz. Kell hozzá a Széchenyi-terv, a Széll
Kálmán Terv és az országos munkaterv is, amely mindenkit visszahoz a
munka világába, akit csak lehet – sorolta, hozzátéve, hogy ha
sikerül leküzdeni az országot víz alá nyomó adósságterhet, megindul
Magyarország megállíthatatlan felemelkedése, „magunk mögött hagyjuk
a napi megélhetésért folytatott küzdelmek idegőrlő
megpróbáltatásait, (…) látni fogjuk a lehetőségeinket”.
Kijelentette: nem fogják visszaengedni a múltat, „újra olyan
reményeink és céljaink lehetnek, amelyek naggyá tesznek egy
nemzetet, ismét meg lehet majd bízni az adott szóban, a munkának
becsülete lesz, a bűn elnyeri büntetését, az érdem a jutalmát”.
„Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat, ezért fel kell
szabadítani magunkat hibáink és bűneink alól is. (…) Ne csak a
politikát, ne csak a gazdaságot, de magunkat is újítsuk meg, hogy
szabadon láthassuk el feladatainkat. Ahogy a világnak jót tesz a
megújulás, nekünk is hasznunkra válik majd. Dicsőség a 48-as
hősöknek! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta a közönség
által nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédét Orbán Viktor.
BreuerPress-media info
