Londoni székhelyű pénzügyi PR-céget és egy „politikai lobbicsoportot” bízott meg Magyarország a róla kialakult, „megviselt” kép javítása végett,
Londoni székhelyű pénzügyi PR-céget és egy „politikai lobbicsoportot” bízott meg Magyarország a róla kialakult, „megviselt” kép javítása végett, valamint a befektetők meggyőzésére arról, hogy a gazdasági és költségvetési politika „jó kezekben van” – írta internetes kiadásában péntek este a Financial Times.
A liberális irányultságú londoni gazdasági napilap értesülése
szerint Budapest a Project Associates nevű „stratégiai kommunikációs
tanácsadó” társaság, valamint a gazdasági ügyek kezelésére a
Financial Dynamics nevű pénzügyi PR-vállalkozás szolgáltatásait
veszi igénybe.
A megbízatásokat megelőzően „nemzetközi felhördülés” fogadta az
„ellentmondásos médiatörvényt”, amely bírálói szerint ütközik a
sajtószabadsággal, és amelynek módosítását az EU-bizottság is
követelte – áll a lap bécsi tudósítója, Chris Bryant által jegyzett írásban.
A cikk szerint a médiatörvény feletti vita aláásta a magyar
EU-elnöki félév kezdetét, és olyan – Budapest által „hevesen cáfolt”
– vádakat eredményezett, amelyek szerint a magyar kormány
„önkényuralom felé hajlik”.
A megbízatások egybeesnek az adósságcsökkentő célzatú strukturális
reformcsomag meghirdetésével, amellyel a kormány egyben a
hitelminősítőket is meg akarja győzni arról, hogy ne süllyesszék a
magyar adósosztályzatokat még egy fokozattal a „bóvli” kategóriába –
áll a Financial Times írásában.
A lap szerint Magyarország előtt is már számos kormány vette
igénybe PR-tanácsadó cégek szolgálatait, javítandó a közvéleményben
és a piacokon róluk kialakult, szerintük hamis vélekedést.
A Financial Dynamics dolgozott már Izlandnak, Görögországnak,
valamint az adósságok terhelte Dubai Worldnek, az emirátus pénzügyi
holdingtársaságának, a Project Associates pedig a grúz kormánynak
végzett hasonló munkát.
A Financial Times szerint „a magyar PR-offenzíva” ténylegesen a
jövő héten kezdődik, amikor a kormányzati kommunikációért felelős
államtitkár Londonba látogat, és a reformokról tájékoztatja a
befektetési házakat.
„A kormányilletékesek máris ügyelnek arra, hogy a jóléti (kiadások)
lefaragását strukturális reformokként jellemezzék, és ne
megszorításként” – írta a lap internetes kiadása, amely szerint a
magyar kormány rendre elveti a megszorítási politikát.
A szerző a jegybanki monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének
módosításával kapcsolatban felidézi, hogy Jean-Claude Trichet-nek,
az euróvezeti központi bank (EKB) elnökének előző napi
figyelmeztetése szerint az EU emiatt jogi eljárást indíthat a magyar
kormány ellen.
A legutóbbi kamatemelésekkel kapcsolatban elhangzott miniszteri
kritikák növelték a bírálók azon kifogásainak súlyát, hogy a kormány
megpróbál befolyást szerezni a pénzügypolitika felett. Elemzők
megkérdőjelezik a kormány „nem ortodox költségvetési intézkedéseit”,
köztük „a kontinens legmagasabb bankadóját”, a magánnyugdíj-pénztári
vagyon „megdézsmálását”, és a szektoradókat, amelyek elsősorban
külföldi tulajdonú cégeket sújtanak – írta a Financial Times
tudósítója.
Jóllehet Orbán Viktor miniszterelnök lakossági támogatottsága
továbbra is jelentős, külföldről azonban bírálatok érik a
demokratikus ellenőrző eszközök és ellensúlyok rendszerének
állítólagos aláásása – például az olyan független intézmények, mint
az alkotmánybíróság vagy a költségvetési tanács hatásköreinek
megnyirbálása – miatt.
A Magyarországról alkotott képet tovább rontotta „a kommunikációs
baklövések sora”; ezek közül is a legsúlyosabb az volt, amikor
tavaly júniusban kormánytisztviselők Görögországéhoz hasonlították a
magyar költségvetési helyzetet; ezt azután gyorsan tisztázni kellett
– áll a Financial Times péntek esti írásában.
A lap szerint ezek a hibák elvonták a figyelmet arról, hogy
Magyarország gazdaságának egészségi állapota jelentősen javult,
mióta az ország 2008-ban 20 milliárd eurós mentőcsomagért volt
kénytelen folyamodni a Nemzetközi Valutaalaphoz.
BreuerPress -media info
