A libanoni kormány bukása után

 A libanoni kormány összeomlása egy év viszonylagos nyugalom után

 

   


A libanoni kormány összeomlása egy év viszonylagos nyugalom után mély politikai bizonytalanságba taszította az országot, s Michel Szulejman elnöknek ebben a környezetben kell megbirkóznia az új kormány összeállításával.

    Szulejman Szaad Harírit kérte fel ügyvivő kormányfőnek, miután a
Hezbollah síita mozgalom és szövetségesei által delegált miniszterek
szerdán lemondtak, megbuktatva ezzel Haríri kabinetjét.
    A kis közel-keleti országban hónapok óta feszültségtől vibrált a
levegő. Az a szóbeszéd járja, hogy a jelenlegi miniszterelnök
apjának, Rafík Haríri néhai kormányfőnek 2005-ös meggyilkolása
ügyében nyomozó ENSZ-törvényszék a Hezbollah egyes tagjait is
megvádolja majd. Sokan pedig attól félnek, hogy ennek hatására újra
fellobbanhat az erőszak az évtizedeken át háborúk és belviszályok
által dúlt Libanonban.
    A 14 hónap után csúfos véget ért libanoni egységkormány halálos
ellenségek – a Haríri vezette Szíria-ellenes, nyugatbarát tömb és a
Szíria, illetve Irán által támogatott Hezbollah – koalíciójára épült
az ország stabilizálásának jegyében. A jó szándék azonban nem tudta
felülírni a politikai realitásokat: a kormányt hónapok óta bénította
az ENSZ-törvényszék miatti vita.
    A nemzeti hadseregénél is nagyobb fegyverarzenállal rendelkező
Hezbollah szerint a hollandiai székhelyű bíróság az Egyesült Államok
és Izrael összeesküvésének része. A síita mozgalom vezetői
folyamatos nyomást gyakoroltak Harírire, hogy utasítsa el a
törvényszék vizsgálódásának eredményét még annak ismertetése előtt,
a miniszterelnök azonban megtagadta ezt. Így a két fél közötti
szakadék napról napra tovább mélyül, s a Hezbollah már azzal vádolja
Harírit és szövetségeseit, hogy meghajolnak a Nyugat előtt. A
Hezbollah-miniszterek lemondásának időzítése is egyfajta arculcsapás
volt Harírinek: a kormányfő washingtoni útján már csak ügyvivőként
találkozhatott Barack Obama amerikai elnökkel.
    A jelenlegi válság a legkomolyabb 2008 óta.
    Az Arab Liga főtitkára, Amr Músza aggódik, hogy a kis államra
megint zűrzavaros idők várnak. „Feszült és fenyegető” – jellemezte a
helyzetet. „Mindannyiunknak együtt kell működni a kompromisszum
érdekében” – hangsúlyozta.
    „Hosszú távú politikai válságnak nézünk elébe – véli Paul Salem,
a Carnegie Endowment for International Peace kutatóintézet
közel-keleti központjának vezetője. – Az új kormány megalakulása
valószínűleg hónapokig fog tartani.”
    Izrael – aggodalmának jelet adva – csütörtökön készültségbe
helyezte a libanoni határ mentén állomásoztatott erőit.
    Szulejman szinte azonnal tárgyalásokat kezdett az új kormányfő
személyéről. Találkozott a parlament elnökével, Nabih Berrivel, aki
a megbeszélés után újságíróknak azt mondta, hogy az államfő hétfőn
egyeztet a törvényhozókkal preferenciájukról.
    Várakozások szerint az új miniszterelnök személye körüli
huzavona eltarthat egy darabig. A nyugatbarát koalícióhoz tartozó
politikusok úgy gondolják, hogy a szunniták kegyeltjének, a 40 éves
Harírinek nincs alternatívája. A Hezbollah azonban nem szeretné újra
őt látni a poszton. A libanoni alkotmány szerint az államfőnek
maronita kereszténynek, a kormányfőnek szunnitának, míg a
nemzetgyűlés elnökének síitának kell lennie.
    „Amikor a vádiratot nyilvánosságra hozzák, az állami intézmények
feletti hatalomnak már az ellenzék (a Hezbollah és szövetségesei)
kezében kell lennie, hogy meg tudja akadályozni az esetleges
gyanúsítottak őrizetbe vételét” – mutatott rá Amal Szaad Gorajeb,
egy dohai központú politikai intézet munkatársa az ENSZ-törvényszék
vizsgálati eredményeire utalva.
    Gorajeb szerint a Hezbollah a kormány megbuktatásával „helyzetbe
hozta” magát: „Ha Haríri megtagadja a Hezbollah követeléseit, akkor
nem fogják újra kinevezni miniszterelnökké.”

 

BreuerPress