GYALÁZKODÓ FELIRATOK ÉS HOROGKERESZTEK A BUKARESTI MAGYAR NAGYKÖVETSÉG KERÍTÉSÉN

KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN –

 

 


 MARTONYI PÁRIZSBAN: A MÉDIATÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA IS ELKÉPZELHETŐ
 Budapest/Párizs –  A magyar külügyminiszter Párizsban hétfőn
francia újságírókkal közölte, hogy Magyarország akár módosíthatja is
médiatörvényt, ha az Európai Bizottság konkrét kifogásolnivalót
talál benne  – mondta el Martonyi János az MTI-nek telefonon. A
külügyminiszter egy francia újságíró-szervezet meghívására
találkozott a sajtó mintegy 50 képviselőjével. Szó volt az Európai
Unió soros magyar elnökségéről, prioritásairól, a gazdasági
kormányzásról, az euró helyzetéről. A nagy vitát kiváltott magyar
sajtótörvényről Martonyi elmondta az újságíróknak, hogy a kormány
azt kéri, alaposan olvassák el a szöveget. „A megjelent ténybeli
félreértések vagy tévedések a szöveg egyszerű elolvasásával is
eloszlathatók. Nagyon sok helyen láttam azt, hogy a
kiegyensúlyozatlan tájékoztatást pénzbírsággal lehet sújtani. A
törvény szerint ez egyértelműen kizárt, a kiegyensúlyozatlan
tájékoztatást szankció nem sújtja, pénzbírságot pedig egyáltalában
nem lehet kiszabni” – emelte ki. Martonyi  közölte, hogy várja a
Európai Bizottság „objektív, pártatlan véleményét”.  Hozzátette: „Ez
a vélemény nyilvánvalóan egy alapos elemzésen fog alapulni; lehet,
hogy lesznek ajánlások, javaslatok vagy felvetések. Mi ezeket nagyon
tüzetesen meg fogjuk vizsgálni, és megnézzük …, hogyan
orvosolhatók. … Semmilyen megoldás nem kizárt eleve, lehet szó a
szabályozás kiegészítéséről, értelmezéséről, szükség esetén akár
módosításáról is”.

 MÉDIATÖRVÉNY – NAVRACSICS TIBOR A MÉDIATÖRVÉNYRŐL A
RZECZPOSPOLITÁNAK
 Varsó – A médiatörvényről és a magyar EU-elnökség célkitűzéseiről
nyilatkozott Navracsics Tibor a Rzeczpospolita című lengyel lap
hétfői számában megjelent interjúban. A közigazgatási és igazságügyi
miniszter, miniszterelnök-helyettes a médiatörvényt érintő széles
körű bírálatokról szólva úgy vélekedett, hogy azok kiváltó oka nem
pusztán a médiatörvény volt, hanem egyfajta bizalmatlanság a nyugati
országok részéről, amelyek nehezen tudják elhinni, hogy
Kelet-Közép-Európában erős demokráciák léteznek. Amikor egy
térségbeli ország átveszi az EU-elnökséget, felerősödik a kritika.
Nem volt ez másképpen a szlovén és a cseh elnökség idején sem,
amelyeknek szintén megvoltak a maguk „nemzetközi botrányai”,
jóllehet egyiküknek sem volt új médiatörvénye elnöksége
kezdetén.
 
 MAGYAR NÉPPÁRTI EP-KÉPVISELŐK: A MÉDIATÖRVÉNNYEL SZEMBENI VÁDAK
CÉLJA MAGYARORSZÁG LEJÁRATÁSA
 Brüsszel – Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti
képviselőcsoportja közleményben utasította vissza hétfőn a magyar
médiatörvénnyel szemben felhozott vádakat. Szerintük e vádak
megalapozatlanok, és alulinformáltságból fakadnak, illetve politikai
indíttatásúak. A képviselőcsoport „különösképpen visszautasítja
azokat a vádakat, amelyek a törvény olyan rendelkezéseit támadják,
melyek más tagállam médiaszabályozásában is megtalálhatóak”. A
közlemény szerint a „rágalmak a magyar soros elnökség lejáratásán
keresztül az egész Európai Uniónak okoznak kárt”. Felszólítják ezért
az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakcióit, hogy „a
politikai hisztériakeltést fejezzék be”.
 
 MÉDIATÖRVÉNY – AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG A
SAJTÓSZÖVETSÉGEK BEVONÁSÁT KÉRI A VITÁBA
 Brüsszel – Közleményben kérte Staffan Nilsson, az európai uniós
intézményrendszerhez tartozó Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság (EGSZB) elnöke hétfőn a magyar kormányt és az Európai
Bizottságot, hogy a sajtószabadságról folyó vitába és értékelésbe a
sajtó- és kiadói szövetségeket is vonják be. A Brüsszelben kiadott
közlemény szerint a „szervezett civil társadalmat” is képviselő
konzultatív szerv elnöke úgy véli, hogy a média szakmai és üzleti
képviselőinek szakértelme, illetve a velük folytatott együttműködés
lényeges a konkrét szabályozási keretek értékeléséhez
Magyarországon, de bármely más tagállamban is. „Szakmai,
politikailag elfogulatlan ítéletükkel ezek a civil társadalmi
testületek – európai és nemzeti szinten egyaránt – segíthetnek
abban, hogy megvizsgálják a szabályozások tartalmát és
megfelelésüket a sajtószabadság elvének, továbbá azt a kontextust
is, amelyben a szabályozást alkalmazzák” – fogalmazott Nilsson.
   
 GYALÁZKODÓ FELIRATOK ÉS HOROGKERESZTEK A BUKARESTI MAGYAR
NAGYKÖVETSÉG KERÍTÉSÉN
 Bukarest – Ismeretlen tettesek hétfőre virradóra magyarellenes
gyalázkodó graffitiket és horogkereszteket festettek a bukaresti
magyar nagykövetség  kerítésére – értesült az MTI bukaresti irodája.
A rendkívül goromba feliratokkal kapcsolatosan Füzes Oszkár
bukaresti magyar nagykövet az MTI érdeklődésére elmondta: a román
hatóságok az ügyben határozottan és korrekt módon jártak el. A román
külügyminisztérium élesen elítélte a vandál
cselekedetet.

 MÉDIATÖRVÉNY – TÜNTETÉST SZERVEZNEK AUSZTRIAI ÚJSÁGÍRÓ-SZERVEZETEK
A MÉDIATÖRVÉNY ELLEN
 Bécs – Tüntetést szervez a magyar médiatörvény ellen a Riporterek
Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi újságíró-szervezet ausztriai
tagozata más ausztriai társszervezetekkel közösen péntekre a bécsi
magyar nagykövetség elé. Az RSF ausztriai honlapján hétfőn közzétett
közlemény szerint a szervezők az Emberi Jogok Európai Egyezményével,
valamint a sajtószabadság és a tájékozódáshoz való jog alapelveivel,
így az ENSZ és az Európai Unió keretében megfogalmazott alapelvekkel
ellentétesnek tartják a médiatörvényt.  A felhívásban az aláírók
szolidaritásukat fejezték ki a médiatörvény ellen tiltakozó magyar
újságírókkal és állampolgárokkal. Felhívták az osztrák kormányt,
hogy „diplomáciai szinten is egyértelműen lépjen fel” a törvény
ellen.