Leminősítette, de továbbra is a befektetésre ajánlott alapsávban tartja
Leminősítette, de továbbra is a befektetésre ajánlott alapsávban tartja Magyarország adósosztályzatait a Fitch Ratings, amelynek véleménye szerint a kormány által kidolgozott költségvetési tervek „rossz irányúak” a további államháztartási konszolidáció szempontjából.
A bejelentés után meredeken emelkedett a magyar
adósságtörlesztés-kockázatra köthető határidős biztosítási ügyletek
(CDS) árazása a londoni kereskedésben.
A legnagyobb európai hitelminősítő csütörtökön Londonban jelentette
be, hogy a hosszú futamidejű magyar szuverén devizaadósság
besorolását egy fokozattal a befektetésre ajánlott osztályzati sáv
alsó szélére, „BBB mínusz” szintre rontotta az eddigi „BBB”-ről. A
hosszú lejárati idejű állami forintadósság osztályzata szintén egy
fokozattal, „BBB plusz”-ról „BBB”-re romlik.
Ezekre az osztályzatokra is további leminősítés lehetőségére utaló
negatív kilátás érvényes.
A Fitch a kereskedelmi adósokra külön fenntartott magyar
osztályzati plafont az eddigi „A mínusz”-ról „A”-ra szállította le,
a rövid futamidejű devizabesorlást pedig „F3” szinten
megerősítette.
A Fitch Ratings csütörtöki lépése után a magyar
államadós-osztályzatokat mindhárom nagy hitelminősítő – Standard &
Poor’s, Moody’s Investors Service, Fitch Ratings – a befektetésre
ajánlott „BBB/Baa” osztályzati sáv alsó szélén tartja nyilván,
egyaránt negatív kilátással. Ha bármelyikük innen tovább rontja a
magyar besorolásokat, azzal Magyarország átkerülne a már nem
befektetési ajánlású, spekulatív – a piaci zsargonban „bóvlinak”
nevezett – osztályzati sávba.
A csütörtöki leminősítéshez fűzött londoni elemzésében a Fitch
Ratings azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy középtávon
érdemben romlott Magyarország alapszintű költségvetési pozíciója, és
a viszonylag magas köz- és küladósság, valamint a bankokkal szemben
fennálló hazai devizaalapú adósság sebezhetővé teszi az országot a
negatív sokkoktól.
A Fitch szerint a magyar gazdaság az utóbbi években – a
2004-2006-os időszakra jellemző „heveny költségvetési
fegyelmezetlenség”, majd a globális pénzügyi válság súlyos hatásai
után – jelentős kiigazításon ment át az IMF vezetésével
összeállított nemzetközi támogatási csomag révén, és komoly
előrehaladást ért el a gazdaság kiegyensúlyozásában. A Fitch 2010-re
a hazai össztermék (GDP) fél százalékának megfelelő magyar
folyómérleg-többletet jósol a 2006-ban mért 7,6 százalék helyett, és
előrejelzése szerint az államháztartási hiány a GDP-érték 3,8
százalékára csökken a 2006-os 9,4 százalékról.
Az elemzés szerint biztató az is, hogy megindult a gazdasági
kilábalás.
A Fitch Ratings azonban úgy tartja, hogy a Fidesz-kormány által
kidolgozott költségvetési tervek „rossz irányúak” a további
államháztartási konszolidáció szempontjából. A cég számításai
szerint e tervek a GDP-arányos alapszintű költségvetési
mérlegkilátást 4 százalékponttal ronthatják a 2011-2012-es
időszakban. Jóllehet az államháztartási főszámok alapján a hiány
jövőre 2,9 százalékra csökkenhet, emögött azonban a nyugdíjreform
visszafordításából eredő, a GDP-érték 3,2 százalékára tervezett
bevételek állnak.
Mindemellett a személyi és a társasági adók végleges csökkentésének
költségvetési mérlegköltsége a GDP-arányában jövőre 2,5 százalékpont
lesz, és 2013-ra ez a mérleghatás 5 százalékpont körüli szintre
növekszik, miközben a bankokra, valamint a kiskereskedelmi, az
energiaipari és a távközlési szektorokra kirótt átmeneti válságadók
2012-2014-ben a tervek szerint csökkennek.
Mindez a Fitch Ratings szerint jelentős államháztartási hiányt fog
eredményezni, még abban az esetben is, ha a kormány végrehajt
bizonyos kiadáscsökkentéseket és szerkezeti reformokat, és ha a
növekedés üteme gyorsul. A hitelminősítő ez utóbbival kapcsolatban
megjegyezte, hogy „derűlátónak” tartja azt a kormányzati
feltételezést, amely szerint 2013-ban már 5 százalékos gazdasági
növekedés lesz Magyarországon.
A Fitch csütörtöki londoni elemzése szerint a nyugdíjreform
visszafordítása és a koherens középtávú költségvetési stratégia
hiánya aláássa a közfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságába
vetett bizalmat.
A bruttó közadósság-állomány jelenleg a GDP-érték 80 százaléka
körül jár, miközben a Fitch által a „BBB” osztályzati sávba sorolt
szuverén adósok esetében a bruttó államadósság-ráta tíz évre
visszatekintő középértéke 35 százalék – áll az
elemzésben.
Mindemellett a magyar kormánynak 2011-ben és 2012-ben magas, a
GDP-érték 15 százaléka körüli refinanszírozási igényei lesznek,
2013-ban pedig az IMF/EU-hitelek törlesztési kötelezettségei
tetőznek – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Fitch „aggasztó jeleknek” nevezte a nyugdíjreform
visszafordítását, a főleg külföldi tulajdonú bankokat és cégeket
terhelő „populista” adóintézkedéseket, a független költségvetési
tanáccsal kapcsolatos változtatásokat, és azokat a kormányzati
lépéseket, amelyek „a jegybank függetlenségébe történő
beavatkozásnak tűnnek”.
A hitelminősítő szerint leminősítéshez vezethet, ha a kormány nem
tesz olyan hiteles középtávú költségvetési konszolidációs
intézkedéseket, amelyek fenntartható pályára állítják vissza a
közfinanszírozást. Kedvezőtlen hatása lehet a magyar
adósságdinamikára és az adósosztályzatokra annak is, ha jelentősen
emelkednének a kockázati felárak, vagy elmarad a tartós gazdasági
fellendülés.
A CMA DataVison londoni adósságpiaci adatszolgáltató szakelemzői a
leminősítés után az MTI-nek elmondták: a magyar CDS-díjszabás 10
millió euró magyar adósságra számolva évi 390 ezer euróra (390
bázispontra) szökött fel Londonban a 375 bázispontos előző záróról.
Ez azt jelenti, hogy 15 ezer euróval drágult az alapegységnyi magyar
adósságösszeg törlesztéskockázatának éves biztosítási díja a
CDS-tranzakciók irányadó ötéves futamidejére.
BreuerPress-info