A jövő év legfontosabb feladatának tartja Lázár János, hogy megszülessen az új alkotmány, amelyet szerinte nemzeti konzultációnak kell megelőznie.
A Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek adott interjúban jelezte, nem támogatja,
hogy Ópusztaszeren írják alá az új alaptörvényt.
A politikus elismeri, hogy az elmúlt fél évben voltak stílusbeli, kommunikációs
hiányosságok, de minden egyes eddig elfogadott törvénnyel egyetért.
Közölte: már jövő szeptemberben hatályba léphetnek az új oktatási,
egészségügyi, szociális, önkormányzati és közigazgatási rendszert
megalapozó jogszabályok.
Lázár János az interjúban a jövő év legfontosabb feladatának
nevezte, hogy megszülessen az új alkotmány. Mint mondta, a cél, hogy
április végére legyen új alaptörvénye az országnak. Arra a
felvetésre, hogy a KDNP-elnök Semjén Zsolt és a fideszes Magyar Anna
kezdeményezése szerint Ópusztaszeren írnák alá azt, kijelentette:
„én biztosan nem megyek Ópusztaszerre aláírni, mert ott a
szocialista rendszerben ünnepelték az új alkotmányt”.
Szerinte az új alaptörvényről nemzeti konzultációt kell tartani.
Frakcióvezetőként szeretné elérni: az ellenzéki pártok térjenek
vissza az alkotmányozásba, ezért ezzel a felhívással meg is keresi
őket.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság
parlament elé terjesztett dokumentuma egyelőre egy koncepció
irányokkal, problémafelvetéssel, de „semmi nincs kőbe vésve”.
Nincsenek végleges politikai döntések sem a köztársasági elnök
közvetlen vagy közvetett választásáról, sem az egy- vagy kétkamarás
parlamenti rendszerről, illetve az alkotmány módosításának új
szabályairól sem – mutatott rá, hozzátéve: az új alkotmány adja meg
majd mindennek a keretét. „Egy ország megújításának alapja az új
alkotmány” – fogalmazott.
Mint mondta, az alaptörvény elfogadása után, ahhoz kapcsolódva
születhetnek meg, és jövő szeptemberben, de legkésőbb 2012. január
1-jével életbe is léphetnek az új oktatási, egészségügyi, szociális,
önkormányzati és közigazgatási rendszert megalapozó jogszabályok.
Ezek koncepcióit a kormány január-februárban tárgyalja meg. A
Fidesznek február elején lesz kihelyezett frakcióülése Siófokon, és
ott tekintik át ezeket. Egyelőre műhelymunka folyik – jegyezte
meg.
A nagy rendszerek megújításával kapcsolatban azt mondta: az
„erősen” befolyásolja majd a parlamenti törvényhozási tempót jövőre,
amit ő személy szerint szeretne növelni.
Arra a kérdésre, hogy 2011-től kéthetente hoz-e majd döntéseket a
Ház, Lázár János azt válaszolta: a házelnöknek vannak erre vonatkozó
elképzelései, és a frakció maximálisan támogatja Kövér Lászlót
abban, hogy az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján vizsgálják felül
az Országgyűlés munkáját. „A választási kampányban megígértük, hogy
az ellenzéki jogosítványok minden héten érvényesülnek, ehhez
szeretnénk magunkat tartani. Azt a jogot, hogy az ellenzék számon
kérjen, kritizáljon, inkább erősíteni kell” – hangsúlyozta,
hozzáfűzve, a parlamenti munka racionalizálható,
újragondolható.
Az általa elrendelt bennülési renddel kapcsolatban úgy fogalmazott:
„van, ami nem sikerült tökéletesen”. Megjegyezte, hogy ennek
ellenére a szabály fennmarad. (Október 4-től él a Fidesz-frakcióban
az a szabály, amely szerint a parlamenti viták alatt, egészen a
plenáris ülés végéig mintegy 70 fideszes képviselőnek, az
előterjesztőknek és az adott kabinethez tartozóknak kötelező a
jelenlét az ülésteremben.)
Közölte, a hiányzás miatti bírságokból több millió forint gyűlt
össze, amelyet karitatív célokra utaltak át. „Próbálok emberségesen
közelíteni, de a parlament tekintélyét azzal is vissza kell adni,
hogy itt kell lenniük a képviselőknek” – fűzte hozzá.
Az elmúlt fél évről szólva azt mondta: voltak stílusbeli,
kommunikációs hiányosságok, ugyanakkor a stratégiával és minden
egyes elfogadott törvénnyel teljes egészében egyetért. Szerinte
nincs olyan kormánypárti képviselő, akinek a kabinet által követett
stratégia „lelkiismereti problémát” okozna.
Az országot újjá kell szervezni, ebből az elvi célkitűzésből minden
technikai lépés levezethető – mondta Lázár János, közölve: az elmúlt
20 év után történelmi tettet hajtott végre a Fidesz-kormány azzal,
hogy a közteherviselésbe bevonta azokat, akiknél van pénz.
„Amit az elmúlt fél évben tettünk, nagyrészt az örökölt gazdasági
helyzetnek a kezelése volt” – emelte ki a politikus, aki szerint egy
válságban és az összeomlás felé gyorsvonati sebességgel haladó
országot kaptak örökül az MSZP-től; ahhoz, hogy ezt a helyzetet
kezelni tudják, vészforgatókönyvet léptettek életbe. Úgy
fogalmazott: „amikor egy emberre rá akar dőlni egy épület, nem
nagyon van ideje azzal foglalkozni, hogy az oszlop, amivel
megtámasztja, le van festve vagy nincs”. A stílus, a szépészeti
kérdések az összeomlás határán nem nagyon számítanak –
érzékeltette.
A kormányoldal másik hiányosságának Lázár János azt tartja, hogy az
intézkedések kapcsán a társadalom időnként „csak kapkodta a fejét”.
Úgy vélekedett: a kormány és a frakció kommunikációjára lényegesen
nagyobb figyelmet kell fordítani, hogy az emberek megértsék a
lépéseket, „el kell magyarázni az embereknek, mi történik az
országban”. Erősebb, hatékonyabb, alaposabb kommunikációra van
szükség – összegzett.
Megjegyezte: az oktatást, az egészségügyet, önkormányzatokat és a
szociális szférát is csak jelentős kompromisszumokkal lehet majd
átalakítani. Szerinte ezeket az átalakításokat a Gyurcsány-kormány
egy felvilágosult abszolutizmus jegyében akarta megvalósítani, ők
azonban nem akarnak e hibába esni.
Az MTI kérdésére Lázár János a médiatörvényről azt mondta, a
gyakorlati életben dől majd el, hogyan működik az új szabályozás,
amelytől átláthatóbb, tiszta viszonyokat remél. „Kizárt dolog, hogy
legyen cenzúra, ez mese. (…) Egy okos politika sosem gondolkozik
cenzúrában, mert az kitermeli az ellenkultúrát” – mondta.
BreuerPress media info
