Szóváltás az EP-ülésen az alapjogok magyarországi helyzetét illetően


 Éles szóváltás volt kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén jórészt magyar EP-képviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően.

 A testület Gál Kinga néppárti képviselő azon előterjesztéséről
folytatott vitát, amely az alapvető jogok helyzetét tekintette át az
Európai Unió országaiban. Az előterjesztésről szerdán szavaz az EP.

 A vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azt
mondta, hogy az EU-elnökség ellátására készülő magyar kormány
alapjogokat sért: korlátozza a média szabadságát, felszámolja a
szakszervezetek jogait a közalkalmazottak tekintetében, és a
magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember
magánnyugdíjpénztári megtakarítását.
 Tabajdi szerint Viviane Reding alapjogi EU-biztosnak, akinek
őrködnie kell ezen jogok érvényesülésén, kell, hogy legyen bátorsága
jogsértési eljárást indítani, ha ő is így ítéli meg a
helyzetet.
 „Reding asszonyban nagyon bízom, benne több bátorság van, mint a
bizottság férfi tagjaiban összesen, hiszen szembe mert szállni
Sarkozy úrral annak ellenére, hogy őt Barroso úr sokáig leintette” –
utalt a szocialista képviselő arra, hogy Viviane Reding nemrég éles
hangon, teljes hivatali súlyát latba vetve hívta fel a figyelmet a
romák Franciaországból való tömeges kitoloncolásának
problémáira.
 Felszólalt a vitában Göncz Kinga – ugyancsak szocialista –
EP-képviselő is, aki kérte Redinget, hogy rendszeresen kísérje
figyelemmel a tagállamok gyakorlatát, és tegye szóvá, ha az
alapjogok, a demokrácia alapelvei sérülnek.
 Gál Kinga a vitát összegezve felszólította a képviselőket, hogy
kerüljék a kettős mérce alkalmazását.
 „Fordulok itt akár a szocialista magyar kollégákhoz is, akik éveken
át asszisztáltak legsúlyosabb emberjogi jogsértésekhez, most pedig
alaptalanul, vádaskodással osztanak ki másokat, csak azért, hogy
visszanyerjék azt a választói bizalmat, amit lehet, hogy pontosan
ezekért az emberi jogsértésekért vesztettek el” – mondta Gál
Kinga.
 Ekkor szót kért Michael Cashman brit szocialista EP-képviselő, aki
visszautasította, hogy a szocialisták aláásnák az emberi jogokat.
Konkrétnak kell lenni, tényekkel alátámasztott bizonyítékkal kell
előállni – mondta.
 Gál Kinga áttekintő előterjesztésében egyébiránt jelentős hangsúlyt
kaptak azok az új európai uniós emberi jogi törekvések, amelyek
például az emberkereskedelem tekintetében az áldozatok fokozott
védelmét célozzák, vagy a polgári kezdeményezés révén közvetlen
beleszólási lehetőséget adnak az európai polgároknak a jogalkotási
folyamatba.
 A magyar EU-elnökség is hasonló szellemben alakítja ki prioritását,
törekszik a polgárközeli unió megerősítésére – jegyezte meg a
néppárti képviselő.
 Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő azonban éppenséggel a
hagyományos polgári szabadságjogok hangsúlyozását hiányolta az
előterjesztésből. Szerinte Magyarországon 2002 és 2010 között a
szocialista kormányok „az emberi jogok durva és folyamatos sárba
tiprásával tartották fenn a hatalmukat”. Morvai ismételten szóvá
tette azt, hogy az EP igazságügyi bizottságának alelnöke ma is Göncz
Kinga, aki megfogalmazása szerint „a szemkilövetők kormányának” volt
a tagja.

 

BreuerPress/MTI