A WikiLeaks általi nyilvánosságra hozatal lehetetlenné, sőt veszélyessé tette munkájukat.
Az Egyesült Államok arra készül, hogy egy széles körű átszervezés keretében
másik állomáshelyre vezényelje át azokat a diplomatáit, akiket a
WikiLeaks portál által közölt dokumentumok alapján bárki
azonosíthatott – erősítette meg egy amerikai internetes oldal.
Az amerikai politikára szakosodott The Daily Beast című honlap azt
írta: az Obama-kormányzat a diplomáciai, a katonai és a hírszerzési
állomány nagy átszervezését tervezi világszerte nagykövetségein,
mert úgy ítéli meg, hogy a WikiLeaks általi nyilvánosságra hozatal
lehetetlenné, sőt veszélyessé tette munkájukat.
Egy magas rangú nemzetbiztonsági tisztviselő kijelentette, hogy
legjobb embereik közül egyeseket át kell helyezni, mert abban az
országban, ahol dolgoznak, félnek nekik elmondani az igazságot. A
honlap szerint Washington igyekszik átcsoportosítani a botrányban
érintetteket, mielőtt még a befogadó ország nem kívánatos személynek
minősíti őket. Amennyiben ez utóbbi bekövetkezne, sokkal
bonyolultabbá válna a helyzet, mert akkor a szóban forgó ország egy
diplomatáját válaszképpen ki kellene utasítani – állapította meg az
idézett forrás.
A WikiLeaks közölte hétfőn azoknak az ipari és infrastrukturális
létesítményeknek a titkos listáját, amelyeket az Egyesült Államok
különösen védendőnek tart terrorista támadásoktól, mert a
külügyminisztérium szerint elvesztésük jelentősen befolyásolná az
ország biztonságát.
A külügyminisztérium egy tavaly februári keltezéssel írt
körlevelében felszólította a külföldi amerikai diplomáciai
képviseleteket, hogy írják össze a felelősségi körükbe tartozó
országokból azokat a létesítményeket, amelyeknek az elvesztése
komolyan kihatna az közegészségügyre, a gazdasági biztonságra vagy
az Egyesült Államok nemzetbiztonságára.
A listán a tengeralatti távközlési kábelek, kikötők, gátak, olaj-
és gázvezetékek, bányák, a közegészségügy szempontjából fontos
gyógyszergyárak szerepelnek. A több száz létesítményt tartalmazó
felsorolás minden kontinensre kiterjed. A stratégiai infrastruktúrán
túl említi a Panama-csatornát, egy kongói kobaltbányát, más bányákat
Dél-Afrikában és Latin-Amerikában, akárcsak a védőoltásokat
előállító gyógyszergyárakat Dániában, Németországban, Olaszországban
és Ausztráliában.
Malcolm Rifkind egykori brit védelmi és külügyminiszter teljesen
felelőtlennek minősítette a WikiLeaksnek ezt a kiszivárogtatását,
mert az segítheti a terroristákat. „Ez egy újabb bizonyíték a
(WikiLeaks) felelőtlen, szinte bűnös fellépésére. Ez a fajta
információ az, ami a terroristákat érdekli” – tette hozzá.
Az európaiak többé már nem hisznek az afganisztáni beavatkozás
sikerében – legalábbis ezt mondta Herman Van Rompuy, az Európai Unió
elnöke az Egyesült Államok belgiumi nagykövetének január elején.
A politikus véleményt tükröző amerikai diplomáciai táviratot a
WikiLeaks portál hozta nyilvánosságra, s tartalmáról a Le Soir című
belga lap számolt be. Van Rompuy január 4-én beszélt Howard
Gutmannel, nem sokkal azután, hogy leköszönt a belgiumi kormányfői
posztról az uniós megbízatás javára. „2010-ig még maradunk, az
amerikaiak iránti tiszteletből, ez minden” – mondta, hozzátéve, hogy
az Egyesült Államok szövetségesei 2010 végére eredményeket akarnak
látni.
„De ez az utolsó esély” – hangsúlyozta Van Rompuy a Gutman által
készített feljegyzés szerint. Szavait alátámasztandó a Herman Van
Rompuy kijelentette, hogy ha csak egy belgát is megölnek
Afganisztánban, Belgium afganisztáni szerepvállalásának
befellegzett.
Szaúd-Arábia „jelentős haladást” tett afelé, hogy kurtítani
próbálja a terrorcsoportokhoz áramló pénzeket, de az olajban gazdag
királyság és öbölbeli arab szomszédai továbbra is pénzügyi forrásai
olyan mozgalmaknak, mint az al-Kaida és a tálibok – olvasható
amerikai kormányiratokban, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál
tett közzé.
A többéves időszakra kiterjedő belső diplomáciai sürgönyök tanúsága
szerint Washington számára nagy kihívást jelentett szövetségeseinek
meggyőzése arról, hogy fel kell számolni a terror finanszírozásával.
A pénzek nagy része feltehetőleg ezekben az országokban élő
magánadományozóktól ered.
A táviratok ugyanakkor megállapítják az említett országok
kormányainak kényes belpolitikai egyensúlyozását ez ügyben: egyfelől
le kell sújtani a szélsőségesekkel rokonszenvezőkre, másfelől nem
szabad szembekerülni a vallási, jótékonysági feladatokkal, nem
szabad, hogy az Egyesült Államok bábjainak tűnjenek az egyre
kétkedőbb lakosság szemében.
Ausztrália konzuli segítséget nyújtana Julian Assange-nak, a
WikiLeaks portál alapítójának, ha külföldön letartóztatnák – közölte
Robert McClelland igazságügy-miniszter, legfőbb ügyész hétfőn. A
nemzetközi letartóztatási parancsot nemi erőszak gyanújával adta ki
Assange ellen Svédország kérésére az Interpol. Úgy tudni, hogy
jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodik a 39 éves férfi.
A svájci posta banki leányvállalata, a Postfinance hétfőn
befagyasztotta Julian Assange bankszámláját. A döntést azzal
indokolta, hogy Assange hamis adatokat közölt lakhelyéről számlája
megnyitásakor.
A Jobbik szerint Martonyi János külügyminiszter méltatlanul és
felháborító módon reagált a Wikileaks által kiszivárogtatott azon
információkra, amelyek szerint az amerikai külügyminisztérium
adatokat gyűjtött a magyar közélet szereplőiről. Volner János
képviselő parlamenti sajtótájékoztatóján megdöbbentőnek nevezte a
külügyminiszter reakcióját, amely szerint a kiszivárogtatott
dokumentumok az amerikai diplomáciai szolgálat belső levelezésből
származnak, ezért gyakorlatilag nem kívánta kommentálni azok
tartalmát. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy az adatok
jogosulatlan begyűjtése több büntetőjogi kategóriát, többek között a
kémkedést is kimerítik.
BreuerPress/MTI/AFP/AP/Hszinhua/Reuters
