Orbán Viktor a magyar EU-elnökségről tárgyalt Ljubljanában

 „Már barátok vagyunk”  


 Magyarország azt tekinti feladatának, hogy a jövő év elejétől esedékes európai uniós (EU) elnöki tisztsége alatt jól kiszolgálja a tagállamokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szlovén kollégájával, Borut Pahorral szerdán Ljubljanában folytatott megbeszélését követően, s állást foglalt a két ország kormányzati, gazdasági együttműködésének erősítése mellett is.

 Orbán Viktor rövid munkalátogatásán a két kormányfő áttekintette a
szlovén EU-elnökségi tapasztalatokat, s az elnökségre történő magyar
felkészülést. A magyar kormányfő a nap folyamán Prágában ugyanerről
a témakörről Petr Necas cseh miniszterelnökkel is eszmecserét
folytat.
 Szlovénia 2008 első felében látta el a soros EU-elnöki teendőket,
elsőként a 2004-ben EU-taggá vált tíz ország közül. A leginkább
nyugatosodott volt jugoszláv utódállam az előző évben az eurót is
bevezette. Csehország 2009 első felében látta el a soros EU-elnöki
teendőket.
 Orbán Viktor a ljubljanai sajtóértekezleten utalt a szlovén és a
magyar EU-elnökség közötti különbségre (előbbi egyedül, utóbbi egy
trió tagjaként látja el a feladatot), ennek ellenére az a véleménye,
hogy sok tapasztalat gyűlt össze a szlovén elnökség alatt, amelyet a
magyar elnökség során érdemes hasznosítani.
 Magyarországnak ugyan vannak elképzelései, de azt tekinti
feladatának, hogy elnöksége idején jól kiszolgálja az uniós
tagállamokat, már csak azért is, mert rengeteg nagyon súlyos európai
ügy szerepel – a magyar kezdeményezésektől teljesen függetlenül – az
elkövetkező fél év napirendjén – hangsúlyozta Orbán Viktor. „Én
ilyenkor azt tartom természetesnek, ha megkérdezzük ennek a 26
országnak a miniszterelnökeit, nekik mik az elvárásaik. Ezt a
beszélgetést remekül szolgálta a mai találkozó” – fűzte hozzá a
magyar kormányfő.
 A két miniszterelnök többek között a Nyugat-Balkán kiemelt
kezeléséről beszélt a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban. Pahor
elmondta, a magyar EU-elnökségnek általa javasolt témák egyike a
Nyugat-Balkán kiemelt kezelése. Orbán Viktor hozzátette: „megértette
és tisztelettel tudomásul vette”, hogy Szlovénia szerint
Horvátország és Szerbia kérdését kiemelten kell kezelni a magyar
elnökség alatt. Hangsúlyozta: Magyarország és Szlovénia határos a
nyugat-balkáni térséggel, ezért Horvátország és Szerbia dolgai
sokkal fontosabbak számukra, mint bármely más EU-tagállam számára.
Leszögezte: mindent megtesznek azért, hogy a magyar elnökség alatt
megszülethessen a horvát EU-tagságról szóló döntés, Szerbia számára
pedig nyitva kell tartani az európai perspektívát.
 A Ljubljana által felvetett másik témát, a válság utáni európai
gazdasági modell kérdését illetően Orbán Viktor megjegyezte:
szeretnék, ha a magyar elnökség alatt világos válasz születne e
kérdésre.
 A sajtótájékoztatón nagy hangsúlyt kapott a két ország és a két
politikus viszonya is.
 Az egymással tegeződve beszélő Orbán Viktor és a – vele kormányfői
minőségben először találkozó – szociáldemokrata Pahor egyaránt
hangsúlyozta: együttműködésüket nem zavarja, hogy különböző európai
politikai pártcsaládba tartoznak. „Már barátok vagyunk” –
hangoztatta Pahor.
 Pahor elmondta, hogy folytatódnak a két ország közös kormányülései,
a következőt a soros magyar EU-elnökség után Szlovéniában rendezik
meg. Orbán Viktor állást foglalt a kormányközi, illetve a két ország
gazdasági közösségei közötti együttműködés erősítése
mellett.
 Pahor közölte, felkérte Orbán Viktort, hogy a magyarországi
alkotmányozás során találjanak megoldást a magyarországi szlovén
kisebbség parlamenti képviseletére, hiszen a szlovéniai magyar
kisebbség esetében ez már biztosított. Szavai szerint Orbán Viktor
megerősítette, hogy ezt figyelembe veszik.

 

BreuerPress-info