NATO-tanácskozás

 Be kell építeni a NATO rendszerébe az európai rakétavédelmet –

 

 

 

 

 


 Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár elképzelései szerint a csapatok védelmét már ma is szolgáló, meglévő rakétavédelmi rendszereket elviselhető költséggel össze lehetne kapcsolni és tovább lehetne fejleszteni úgy, hogy az Európa gyakorlatilag teljes lakott területét oltalmazza. Ehhez a katonai infrastruktúra zömét az Egyesült Államok adná, de a védelmi rendszerbe az oroszok is bekapcsolódhatnának.
 A rakétavédelem tervéről a NATO november 19-20-i lisszaboni
csúcstalálkozóján kívánnak hivatalosan dönteni. A csütörtöki
miniszteri tanácskozások nyomán világossá vált, hogy a szövetség
egyes tagjai részéről nem is annyira a rakétavédelem helyeslését
illetően van némi bizonytalanság, hanem annak megítélésében, hogy a
rakétavédelem kifejlesztésével párhuzamosan rá kell-e lépnie a
NATO-nak az Európában tárolt amerikai nukleáris fegyverek fokozatos
kivonásának útjára.
 A lisszaboni csúcs másik fő témáját, a NATO stratégiai
koncepciójának a tervezetét is megvitatták a csütörtöki brüsszeli
miniszteri tanácskozáson. Martonyi János elmondta, hogy az új,
elfogadandó koncepció az egyensúlyokra épül, több értelemben
is.
 Egyensúly van abban, hogy a koncepciótervezet egyfelől megőrzi a
NATO hagyományos alapfunkcióját – a tagállamok megvédését támadás
ellen -, másfelől kezelni kívánja az újszerű biztonsági kockázatokat
is. Ugyanígy egyensúlyi elemként fogható fel, hogy megmarad a
szervezet védelempolitikai jellege, de az új koncepció szintén
megfogalmazza a más nemzetközi szervezetekkel partneri kapcsolatokra
való törekvés célkitűzését.
 Karcsúsítják a NATO szervezetrendszerét – döntöttek a tanácskozáson
a védelmi miniszterek. Az átfogó reformtervek értelmében az eddigi
11-ről 7-re csökken a főparancsnokságok száma. Ennél is radikálisabb
fogyókúrára fogják a NATO-ügynökségek hálózatát: 14 intézményből
csak 3 marad meg. Arról egyelőre nem határoztak, hogy pontosan mely
szervezeti egységek esnek áldozatul a takarékossági
intézkedéscsomagnak. Azt viszont számszerűsítették, hogy a
főparancsnokságokon összesen szolgálatot teljesítők 12 és félezer
fős létszámát 9 ezerre faragják le.
 Nagy zsírdarabok esnek le a NATO szervezetéről – jellemezte Hende
Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben a szervezeti
reformdöntéseket. Felidézte Rasmussen azon kijelentését, hogy a
takarékosság és a hatékonyságnövelés jegyében tervezett intézményi
összevonások és létszámcsökkentések révén „a zsírba, de nem az
izomzatba” kell belevágni, sőt, ha lehet, az izomzatot lehetőség
szerint erősíteni kell.
 Hende beszámolt arról, hogy a védelmi miniszterek ülésén magyar
részről három vonatkozást emeltek ki a NATO-képességekkel
kapcsolatos nemzeti kötelezettségvállalások, illetve teljesítmények
közül.
 Az első a légi szállítással kapcsolatos. A miniszter emlékeztetett
arra, hogy az előző kormány kilépett a helikopterfelújításra
vonatkozó, úgynevezett vilniusi többnemzeti kezdeményezésből. Nyáron
az új kormány úgy döntött, hogy Magyarország visszalép ebbe a
kezdeményezésbe. Ennek köszönhetően hét felújított helikopterhez jut
az ország, 2012-től pedig három darab szállító helikoptert fog
Afganisztánba telepíteni. A másik terület a rögtönzött
robbanóeszközök elleni küzdelem. Magyarország a kiképzésben vállal
feladatokat: a szentendrei központi kiképző bázison már több
tanfolyamot szerveztek. Magyarország az ilyen képzés akkreditált
módszertani központjává kíván válni a NATO- belül. Végezetül Hende
Csaba elmondta, hogy Szolnokon nemzetközi fizetős alaptanfolyamot
hoztak létre az úgynevezett különleges műveletek oktatására, és az
Egyesült Államok azt ígérte, hogy felszereléssel támogatni fogja ezt
a kezdeményezést.
 Az Egyesült Államok és a NATO támogatja Afganisztánban a
megbékélést célzó tárgyalásokat – hangzott el Hillary Clinton
amerikai külügyminiszter, illetve Anders Fogh Rasmussen
NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi
tényezők a tálib lázadókkal való kapcsolattartásban segítik ugyan
Hamid Karzai afgán elnök kormányát, de a tárgyalásokban közvetlenül
nem vesznek részt.
 Clinton azt mondta, hogy Washington egyelőre nem tudja megjósolni,
milyen eredményre vezethetnek a tárgyalások. Rasmussen arról
beszélt: minél erősebb a katonai nyomás a tálibokra, annál jobbak a
megbékélési folyamat esélyei.
 NATO-források korábban azt közölték, hogy az atlanti szövetség
vezette nemzetközi erő (ISAF) nem akadályozta meg, hanem éppenséggel
biztosította tálib tárgyalók Kabulba való problémamentes eljutását
és ott a kapcsolatfelvételt az afgán kormány
képviselőivel.
 Martonyi János és Hende Csaba a nap folyamán felavatta a
NATO-műveletekben elesett, illetve megsebesült magyar katonák
tiszteletére készített emléktáblát Brüsszelben, az atlanti szövetség
székházkomplexumában található állandó magyar NATO-képviseleten. Az
emléktábla avatásakor mondott rövid ünnepi beszédében Hende Csaba
felidézte az augusztus 23-án Afganisztánban magyar katonai konvoj
ellen elkövetett, halálos áldozatokkal járó merényletet, és kiemelte
a magyar katonák helytállását a NATO műveleteiben.

 

BreuerPress