Munkácsy Mihály-díjas Zsemlye Ildikó alkotása.
Felavatták Janikovszky Éva szegedi szobrát csütörtökön délután a nevét viselő kollégium előtt; a bronz portré a Munkácsy Mihály-díjas Zsemlye Ildikó alkotása.
Janikovszky Éva a magyar gyermekirodalom egyik legnagyobb alakja
volt – mondta az avatóünnepségen Komáromi Gabriella Apáczai Csere
János-díjas író, tanár.
A magyar gyermekirodalom történetében „fényes lapokat” találhatunk
a huszadik század elején, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Móricz
Zsigmond, Karinthy Frigyes és Móra Ferenc révén. Hasonló „fényes
lapokat” láthatunk a század második felében is, hiszen volt egy
Janikovszky Évánk, egy Lázár Ervinünk, egy Békés Pálunk, s van egy
Csukás Istvánunk – fogalmazott az író.
Janikovszky Éva személye össze is kapcsolja ezt a két fényes
korszakot, hiszen gyerekkorát nagyapja, Bartos Lipót szegedi
könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is –
tette hozzá Komáromi Gabriella.
Mint kifejtette, Janikovszky Éva saját, összetéveszthetetlen műfajt
alkotott, melyet gyermekmonológnak is nevezhetünk. Első könyve – a
Csip-Csup – 1957-ben jelent meg Kispál Éva néven. 1960-ban
Szalmaláng című kötetét már Janikovszky Éva néven publikálta. Több
mint három tucat könyvet írt, melyeket összesen harmincöt nyelvre
fordítottak le, s Svájcban jelenleg is készül öt művének francia
változata.
A Kossuth- és József Attila-díjas író Kucses Éva néven 1926.
április 23-án született a csongrádi megyeszékhelyen, és 2003 nyarán
hunyt el Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a szegedi egyetemen
folytatta 1944-48 között filozófia, néprajz, magyar és német szakon,
majd 1948 és 1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
hallgatott filozófiát, pszichológiát és politikai
gazdaságtant.
Janikovszky Éva 1950-53 között a Vallás- és Közoktatásügyi
Minisztérium főelőadója volt, 1953-tól 1987-ig az Ifjúsági (mai
nevén Móra) Könyvkiadónál lektorként dolgozott. 1964-től 1987-ig a
kiadó főszerkesztője, közben 1981-1982 között a Minerva Kiadó
szerkesztője volt. 1987-ben nyugdíjba vonult, de ezután is a Móra
kiadó munkatársa, később igazgatósági tagja volt.
Írói munkásságáért megkapta a József Attila-díjat (1977), az
Ifjúsági díjat (1979), a Gyermekekért-díjat (1986), a Greve-díjat
(1990), a Budapestért-díjat (1993), a Magyar Alkotóművészek Országos
Egyesületének gyermekirodalmi díját (1994). Az 1988-ban a Mosolyrend
Lovagjává választott írót a Magyar Köztársaság Érdemrend
Tisztikeresztjével, Móra- és Szent Imre-díjjal is kitüntették. A
Kossuth-díjat 2003-ban, néhány hónappal halála előtt – betegsége
miatt – otthonában vette át.
BreuerPress-info
