A vendégeket II. Albert király belga király fogadta.
Európai és ázsiai országok vezetői kezdtek csúcstalálkozót Brüsszelben.
A királyi palotában – rendkívüli biztonsági intézkedések között –
rendezett értekezleten az Európai Unió 27 tagországának állam- és
kormányfői, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett 13
ázsiai ország, továbbá Oroszország, Ausztrália és Új-Zéland vezetői
vesznek részt. Utóbbi három most kapcsolódott be az önálló
intézményként (ASEM) működő fórum munkájába.
A kétnapos megbeszélésen a biztonságpolitikától kezdve nemzetközi
pénzügyeken, kultúrán át környezetvédelemig számos témáról szót
ejtenek, de a középpontban a nemzetközi válság nyomán előtérbe
került gazdasági kérdések állnak.
A vendégeket II. Albert király belga király fogadta.
A konferenciát megnyitva Herman Van Rompuy, az EU kormányfői
tanácsának elnöke hangoztatta, hogy az első ilyen találkozó, 1996
óta jelentős változások mentek végbe mindkét kontinensen. A többi
között utalt az EU bővítésére és Ázsia gazdasági erejének
növekedésére.
José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel együtt
megerősítette, hogy az EU nagyobb szerepre törekszik a nemzetközi
életben, és húzóerő kíván lenni a világgazdaságban, a válság nyomán
bontakozó élénkülésben is.
Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a megnyitón az ázsiai országok
nevében felszólalva a gazdaság válság elleni fellépést helyezte
előtérbe.
A jüan felértékelését sürgetőknek burkoltan üzenve azt hangoztatta,
meg kellene próbálni „viszonylag stabilan” tartani a legfontosabb
valuták árfolyamát.
A kínai pénz értékéről tárgyal kedden Vennel Jean-Claude Juncker
luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti pénzügyminiszterek
csoportjának elnöke és Olli Rehn pénzügyi EU-biztos. Mint Juncker
szóvivője elmondta, az eurózóna tagjainak továbbra is az az
álláspontja, hogy a jüan jelenleg „teljesen alulértékelt”.
Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök arról beszélt, hogy a
pénzügyi egyensúlyzavarok kockázatot jelentenek a gazdasági
élénkülésre.
Több felszólaló kitért a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformjára is,
nagyobb befolyást sürgetve az újabban feltörekvőnek nevezett
országcsoportnak. Az EU a múlt héten úgy döntött, felajánlja
jelenlegi szavazatainak egy részét ezen országok javára, ha
felajánlását más reformok is kísérik.
Az ASEM-találkozó – hivatalosan kedden elfogadandó –
nyilatkozattervezete szerint a kormányfők egy véleményen vannak a
piaci liberalizáció folytatásában, a befektetések és a belső
kereslet ösztönzésében. Elutasítják egyúttal a kereskedelmi jellegű
protekcionizmust, és állást foglalnak a nemzetközi munkajogi normák
betartása mellett is.
A zárónyilatkozatban a résztvevők a tervek szerint aggodalmukat
fejezik ki a két Korea között kiújult feszültség miatt, továbbá
szabad választásokat sürgetnek az ASEM-tag Mianmarban.
Az ASEM-nek 48 tagja van. Ezek közé tartozik az ázsiai országok
közül Kína, India, Japán, Dél-Korea, Indonézia, Malajzia, Pakisztán,
a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Vietnam, Thaiföld, Brunei, Kambodzsa,
Mongólia, Laosz és Mianmar. Az Európai Bizottság és az ASEAN
(Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) Titkársága önálló tagsági
jogot élvez. Olyan szervezetről van szó, amelynek tagjai a világ
népességének és kereskedelmének 60-60 százalékát adják.
Az Ázsia-Európa csúcstalálkozók sorozatát 1996-ban kezdték – az
elsőt a thaiföldi fővárosban rendezték, a legutóbbit pedig (két éve)
Pekingben. Az ASEM céljai közé tartozik a politikai párbeszéd
mellett a nemzetközi biztonsági, gazdasági, oktatási és kulturális
együttműködés fejlesztése a két kontinens között.
Az EU a múlt hónapban saját csúcstalálkozóval készült fel a mostani
megbeszélésre, illetve a vezető ázsiai hatalmakkal fenntartott
viszonyának alakítására. Az ASEM után, szerdán külön
csúcsértekezletet tart majd az EU Kínával, illetve Dél-Koreával.
BreuerPress-info