a magyar gazdaságpolitikában, valószínű az IMF-kapcsolatfelvétel
Londoni elemzők: „normalizálódás jelei” a magyar gazdaságpolitikában, valószínű az IMF-kapcsolatfelvétel
Az EU nyomásának hatására immár a „normalizálódás jelei” látszanak a magyar kormány gazdaságpolitikájában – vélekednek legfrissebb
helyzetértékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzők.
A Cityben emellett továbbra is szinte konszenzusos vélemény, hogy
az októberi helyhatósági választások után Magyarország ismét
tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
A JP Morgan, a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató
csoportja csütörtökön Londonban befektetőknek kiadott negyedik
negyedéves globális piaci előrejelzésében megerősítette azt az
„alapeseti” várakozását, hogy a jövő hónapban esedékes önkormányzati
választások után a magyar kormány újrakezdi a tárgyalásokat az
IMF-fel, és „végső soron lesz új hitelmegállapodás”.
Ennek oka nem az, hogy Magyarországnak azonnal szüksége lenne a
valutaalap pénzére, hanem az, hogy egy új IMF-program biztosítaná
„az égetően szükséges hitelességet” a kormány gazdaságpolitikájához
– vélekednek a JP Morgan londoni feltörekvő piaci elemzői. A cég
szerint egyébként máris a „normalizálódás jelei” mutatkoznak a
magyar gazdaságpolitikában, miután „az EU nyomására” a Fidesz elállt
a jövő évi államháztartási hiánycél növelésének tervétől, és
elkötelezte magát a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatti
deficit mellett.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és kutatási
részlege által ugyancsak csütörtökön kiadott közép-európai
áttekintés megállapítja, hogy „az IMF által dobott mentőkötél”
kulcsfontosságú volt a térség stabilizálásában. A cég londoni
elemzői szerint a valutaalap és az EU segítsége – valamint az a mind
erősebb piaci meggyőződés, hogy e két forrásból szükség esetén még
további segítség várható – támasztotta alá a közép-kelet-európai
befektetési termékek árfolyamát és a térségbe vetett bizalmat.
A Morgan Stanley grafikus elemzése kimutatja, hogy Magyarország az
IMF-től, az EU-tól, a Világbanktól és az uniós tulajdonban lévő
Európai Beruházási Banktól az éves GDP-érték összesen 23
százalékának megfelelő támogatást kapott eddig.
A cég elemzői szerint ugyanakkor a Morgan Stanley által a magyar
adósságpálya fenntarthatóságára kidolgozott és lefuttatott
szimulációs modell azt mutatja, hogy kizárólag a feszes
költségvetési politika folytatása garantálja a GDP-hez mért
adósságráta stabilizálódását vagy csökkenését.
A ház három – borúlátó, alapeseti, illetve derűlátó –
forgatókönyvet vázol.
A pesszimista forgatókönyv abból a feltételezésből indul ki, hogy
mostantól évente a GDP-érték 0,3 százalékának megfelelő
költségvetési lazítás megy végbe Magyarországon; ebben az esetben a
modell a 2020-ig tartó előrejelzési időszak végére a hazai
össztermék 100 százalékához közelítő, meredek ívben emelkedő
adósságrátát valószínűsít.
A derűlátó forgatókönyv évente 0,1 százalékos GDP-arányos
költségvetési szigorításból indul ki, és ebben az esetben a
következő néhány évben a jelenlegi, 80 százalékhoz közeli szintnél
valamivel alacsonyabban stabilizálódna, később enyhe lefelé tartó
ívben csökkenésnek indulna az adósságráta.
Az alapeseti forgatókönyv a mostani költségvetési alapállás
folytatódását feltételezi; ebben az esetben az elemzéshez fűzött
grafikus kimutatás szerint a következő tíz évben nem emelkedne, de
nem is csökkenne számottevően a magyar közadósság-ráta.
A Morgan Stanley londoni elemzői csütörtöki térségi áttekintésükben
ismét felvetik, hogy Magyarország szükség esetén „könnyedén
hozzáférhetne” az IMF új „elővigyázatossági hitelkeretéhez”
(Precautionary Credit Line, PCL). Ezt a köztes lehetőséget olyan
országok számára dolgozták ki, amelyek a rugalmas hitelkeret (FCL)
igénybevételének feltételeit még nem teljesítik, ugyanakkor a jóval
szigorúbb feltételrendszerű egyéb IMF-támogatási formák nélkül is
elboldogulnak.
A Morgan Stanley nem először ajánlja Magyarországnak a PCL
igénybevételét. A ház londoni elemzőinek előző, minap kiadott
helyzetértékelésében az állt, hogy „a PCL éppen a tökételes megoldás
lenne Magyarország számára”.
Ugyanezt az új IMF-megállapodási lehetőséget más nagy londoni házak
is javasolták Magyarországnak.
A TD Securities nevű vezető globális befektetési tanácsadó cég
londoni elemző részlegének szakértői e héten kiadott friss
tanulmányukban megerősítették azt a már korábban is hangoztatott
véleményüket, hogy az IMF védőhálója nélkül kétségesnek tartják a
magyar gazdaság teljes körű finanszírozhatóságát a
piacról.
Jóllehet Magyarország már tavaly szeptember óta nem hívott le pénzt
az IMF-keretből, „nagy a különbség azonban aközött, ha egy
vészfinanszírozási lehetőséget nem használnak ugyan, de az szükség
esetén hozzáférhető, vagy ha ez a keret nem áll többé rendelkezésre”
– írták a TD Securities citybeli szakértői.
Ez a cég is úgy tartja, hogy a Fidesz-kormány igénybe vehetné az
IMF új PCL-keretét. Ezzel Magyarország levetné a teljes körű
IMF-program „stigmáját”, viszont ismét lenne alatta védőháló, ami
tartós piaci támogatást jelentene a magyar befektetési termékeknek –
vélekedtek a TD Securities londoni elemzői.
BreuerPress