Október 14-től jövő februárig látható
Időszaki kiállítást és nemzetközi tudományos konferenciát rendez az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye, a numerus clausus megszavazásának
90. évfordulója alkalmából a budapesti Holokauszt Emlékközpont –
A Számokba zárt sorsok című, október 14-től jövő februárig látható kiállításon azt a folyamatot kívánják bemutatni, hogy „milyen események (…) erősítették az 1920-as évek antiszemitizmusát, hogyan jutott el a magyar politika és társadalom
a befogadástól a kirekesztésig”. A tárlaton plakátok, nyomtatványok,
újsághírek, fotók, korabeli híradók, visszaemlékezések leiratai és
tárgyi emlékek egyaránt láthatók lesznek.
Az intézmény kiemelte: személyes történeteken keresztül szeretnék
érzékeltetni a korszak hangulatát, bemutatni a törvény fogadtatását
a Népszövetségben, illetve létrejöttének máig ható következményeit.
A kiállítás egyik céljául azt jelölték meg, hogy tudatosítsák a
fiatalokban, az általános és középiskolás diákokban, hogy „a
kirekesztés, a megkülönböztetés, a tolerancia hiánya olyan
folyamatokat indíthat el, amelyek válságos helyzetekben
kiszámíthatatlanná válnak”.
Az október 15-én kezdődő kétnapos nemzetközi tudományos konferencia
egyik levezető elnöke a tervek szerint Schmidt Mária, a Terror Háza
Múzeumának főigazgatója lesz. Az eseményen mások mellett Hajdu
Tibor, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, Fazekas
Csaba, a Miskolci Egyetem docense, Majsai Tamás, a Wesley János
Lelkészképző Főiskola dékánja, Szakály Sándor, a Pannon Egyetem
professzora, Roger Griffin, az Oxford Brookes University tanára és
Mihai Chioveanu, a Bukaresti Egyetem tanára ad elő.
A numerus clausus (zárt szám) elnevezésű törvényt 1920. szeptember
21-én szavazta meg a Nemzetgyűlés. A javaslatot a Teleki Pál vezette
kormány terjesztette be, a 208 tagú Nemzetgyűlés 64 jelen lévő tagja
57 „igen” szavazattal, 7 „nem” ellenében fogadta el. A törvény
létrehozta a zsidóság elleni faji kvótát, így korlátozva a
felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát.
A numerus clausus a Horthy-korszak egyik emblematikus törvénye
lett. Hatása nemcsak azért számottevő, mert az állami politika
rangjára emelte a politikai antiszemitizmust, hanem azért is, mert
hosszan ható rossz példát adott arra, hogy a mindenkori politikai
vezetés hogyan képes felhasználni a tömegek indulatait a zsidó vagy
más kisebbségek megkülönböztetésére és jogfosztására – írták a
kiállítás szervezői.
A törvény vitatott paragrafusát 1928-ban, elsősorban a Népszövetség
követelésére eltörölték. (A nemzetközi szervezet legfőbb célja a
háborúk megakadályozása, illetve a béke megőrzése volt.) Az 1920-as
években a numerus clausus törvény hatására sokan kényszerültek
pályamódosításra, vagy az ország elhagyására.
BreuerPress
