Heves vita bontakozott ki hétfőn a parlamentben napirend előtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalásokról.
Interpellációk:
Hegedűs Tamás arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az
Európai Unió tárgyalódelegációja teátrális körülmények között
hazautazott, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ezzel is nyomást
gyakoroljon a kormányra álláspontja feladása érdekében. Arra kérte a
kormányt, ne menjen bele rossz alkuba. Az IMF-en kívül is van élet –
fogalmazott, hozzátéve: forduljunk kelet felé.
Bencsik János államtitkár erre úgy reagált, hogy a nyílt, őszinte
és egyenes tárgyalásokat folytattak. A tárgyalások drámai voltak,
IMF újabb megszorító intézkedések bevezetését szorgalmazott,
ugyanakkor a kormánynak az az álláspontja: erre sem lehetőség, sem
szükség nincs.
Az LMP a vadászgép-beszerzésekről
Jávor Benedek frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy ha
súlyosan korrupciógyanús esetek maradnak megválaszolatlanul, az
súlyosan aláássa a közbizalmat. Példaként a vadászgépek beszerzését
említette, felidézve a korábbi döntést a brit-svéd ajánlatról.
Hozzátette: Magyarországon a legfőbb ügyészség vizsgálta az ügyet,
de nem bukkantak bűncselekményre, ugyanakkor a svéd ajánlattal nem
éltek, s nem kérték ki az ottani nyomozás magyar vonatkozású
anyagait. Azt kérdezte, a kormány felvette-e a kapcsolatot a svéd
hatóságokkal, s egyben a 2001-es beszerzési döntés érdemi indoklását
várta.
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter elmondta: annyi
kivizsgálandó ügyet hagytak a szocialisták az új kormányra, hogy nem
győzik, ezért kért egy kis türelmet. Nem állja meg a helyét, hogy a
2001-es döntés bármilyen szempontból korrupt, vagy jogellenes lett
volna. 2002 előtti időszakban nincsenek korrupciós nyomok – ezt maga
a svéd ügyészség állapította meg – szögezte le, s megvédte a magyar
ügyészséget is.
KDNP: segítse a kormány a művészetoktatást
Michl József a hazai művészetoktatásról szólva kiemelte: a
finanszírozási feltételek évről-évre romlottak, 1992-től – kivéve az
előző Fidesz-kormányt – folyamatosan csökkent az e célra fordított
összeg. Az egyházi fenntartású művészeti oktatási intézmények
kiegészítő normatíváját 2005-től elvették – jegyezte meg. Van olyan
intézmény, amely azonnali segítség nélkül, szeptemberben nem nyitja
meg kapuit. Azt kérte, segítse a kormány a
művészetoktatást.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte: a kormány
elkötelezett a művészeti nevelés érdekében, kiemelt területnek
tartja. Az előző kormány alatt milliárdokat vontak ki, s így
százezer gyermek tűnt el a rendszerből. Mihelyt lehetőség lesz,
megpróbálják pótolni az elvont összegeket – tette hozzá. Az új
nemzeti alaptantervben, amelynek kidolgozása egy-két héten belül
megkezdődik, hangsúlyosabb szerepet kap majd ez a terület
is.
MSZP: vak ló bátorsága a kormány bátorsága
Mesterházy Attila arról beszélt, hogy másfél millió magyarnak van
devizahitele, őket érzékenyen érinti a forint árfolyamának
alakulása. Szerinte 42 napon belül kétszer döntötték be kormánypárti
politikusok a forintot. A vak ló bátorságához hasonlította ezt a
bátorságot, ami miatt a magyar emberek szenvednek.
Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: ahhoz, hogy a
jelenlegi helyzetből ki lehessen segíteni az országot nem
megszorításokra van szükség – mondta. Megjegyezte: az előző kormány
285 milliárddal túlkötelezett, miközben az első félévben miközben 23
milliárddal lett kevesebb a bevétel.
Fidesz: az MSZP a bankok oldalára állt
Lázár János felszólalásában minderre úgy válaszolt: az MSZP
frakcióvezetője a bankok oldalára állt, a kispénzű emberekkel
szemben. Az MSZP elnöke cserbenhagyta Magyarország kispénzű
embereit, az IMF és a bankadó mellett tette le a voksot, s ez nem
először történik így.
Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: a kormány a 3,8
százalékos hiánycél eléréséhez szükséges intézkedéseket meg fogja
tenni. Annak ellenére, hogy az előző kormány nehéz helyzetbe hozta a
gazdaságot. A 29 pontos akciótervet nem vonják vissza, a szükséges
egyeztetéseket lefolytatják, s csütörtökön a vonatkozó szavazásokat
lefolytatják.
A felszólalások után egy percben elnézést kért a jobbikos Novák
Előd, aki bekiabálásaival megsértette a Ház tekintélyét. Schmitt Pál
azt kérte, minden képviselő tartózkodjon a sértő
bekiabálásoktól.
Nem a házszabálytól eltérésre
Az Országgyűlés 265 igen és 80 nem szavazattal elutasította a
házszabálytól eltérést a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az
Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb
Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény
módosításáról. A házszabálytól eltérés, amihez négyötödös többségre
lett volna szükség, lehetővé tette volna, hogy a törvényjavaslat
zárószavazása már csütörtökön meglegyen.
A Ház azt azonban jóváhagyta, hogy sürgősséggel tárgyalják az
előterjesztést.
Az ügy miatt Schmitt Pál házelnök rendkívüli házbizottsági ülést
hívott össze hétfő délutánra.
Megválasztották az alkotmány-előkészítő bizottság ellenzéki
alelnökeit
Az Országgyűlés 345 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás
mellett a szocialista Bárándy Gergelyt és a jobbikos Gyüre Csabát
választotta az alkotmány-előkészítő eseti bizottság
alelnökeivé.
Schmitt Pál elmondta: a július 5-ei ülésen az eseti bizottság
összetételére tett javaslatot az Országgyűlés elfogadta, de az
ellenzéki frakciók közötti egyetértése hiányában nem választották
meg a két alelnököt.
Miután a múlt héten továbbra sem született megállapodás ebben a
kérdésben – folytatta – , elnöki jogkörében, a frakciók
erősorrendjének figyelembevételével, tett javaslatot a két alelnöki
tisztség betöltésére.
interpellációk
A vezérigazgatók díjazásáról, a Szamos-Kraszna közi tárolóról, Magyarország uniós
elnökségéről és a parkolási botrányokról beszéltek a képviselők
hétfőn a parlamentben az interpellációk között.
Az MSZP a vezérigazgatók díjazásáról kérdezett
Tóbiás József arról beszélt, hogy várhatóan 2010. augusztus
második felétől egyetlen állami, illetve önkormányzati tulajdonban
lévő gazdasági társaságnál sem korlátozza majd jogszabály a
vezérigazgatók díjazását.
A szocialista politikus megkérdezte: ha valós az, hogy a kormány
kidolgozta a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál a kétmillió
forintos jövedelemkorlátot bevezető törvényjavaslatot, akkor azt
miért nem nyújtották be az Országgyűlésnek?
Czomba Sándor államtitkár válaszában közölte: egy fideszes
vezérigazgató töredékét keresi annak, „amit az Önök
börtönfrakciójának bármelyik tagja az elmúlt nyolc évben keresett”.
Hozzátette: az új kormány első gazdasági akciótervében azt vállalta,
hogy kétmillió forintos bérplafont vezet be a közszférában,
beleértve a Magyar Nemzet Bankot is.
Elmondta: a Fidesz-KDNP-kormány a takarékos állami gazdálkodás
megvalósítása mellett áll ki.
A választ a szocialista képviselő nem fogadta el, a Ház 207
igen, 57 nem szavazattal és 30 tartózkodás ellenében elfogadta.
Jobbik a Szamos-Kraszna közi tárolóról
Apáti István a Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó ügyében
szólalt fel. Mint mondta, a gazdáknak kártalanítást ígértek azért,
hogy a területükön épülne meg a tározó, de a gazdák nem kaptak
megfelelő garanciákat arra, hogy miből éljenek meg, ha nem
termelhetnek.
Felidézte, hogy Czomba Sándor államtitkár tavaly azt mondta,
hogy nem valósítják meg a beruházást a helyiek akarata ellenére. A
jobbikos képviselő azt kérdezte, hogy továbbra is az eredeti
nyomvonalon kívánják-e megvalósítani a beruházást.
Ángyán József államtitkár azt válaszolta: az előző kormánytól
igen nehéz helyzetet örökölt a Fidesz-KDNP-kormány. Mint mondta,
tájhasználat-váltást is végre kell hajtani az említett vidéken.
Közölte: a Szamos-Kraszna közi tározónak már elkészült a műszaki
dokumentációja, és jelenleg a brüsszeli jóváhagyásra vár. A tározó
nem a területen élők ellenére, hanem értük épül meg – tette hozzá.
A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés
224 igen, 36 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett elfogadta.
A Fidesz az uniós elnökségről kérdezett
Hörcsik Richárd kiemelte: a 2011 januárjában kezdődő uniós
elnökség hatalmas lehetőség Magyarország számára. Úgy vélte, a
magyar európai uniós elnökség költségvetése jelentősen
alultervezett. Feltette a kérdést: hogyan áll jelenleg az uniós
elnökségre való felkészülés? Igaz-e, hogy 2,1 milliárd forint
hiányzik a magyar uniós elnökség költségvetéséből? – kérdezte.
Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte: az elmúlt másfél
hónapban áttekintették a felkészülés eddigi eredményeit. Az előző
kormány már három éve megkezdte a felkészülést, és vannak olyan
területek, ahol megfelelően haladtak a dolgok, és van ahol nem –
mondta. Példaként közölte: megfelelően haladt a tisztviselői kar
szakmai képzése, de stratégiai döntések nem születtek. A Fidesz-KDNP
kormánynak nem lesz könnyű dolga az uniós elnökséggel, az azonban
sikeres lesz – jelentette ki.
A fideszes képviselő a választ elfogadta.
A KDNP egy újabb parkolási korrupciós botrányról kérdezett
Spaller Endre arról beszélt, hogy elmúlt napokban
videofelvételek kerültek elő, amelyek szerint „a budapesti
önkormányzati kft. munkatársai nap mint nap bejárnak egy XIII.
kerületi autószalonba, majd onnan távoznak, és a környéken parkoló
autókat nem ellenőrzik”. A felvételeken az is látszik, mintha
valamit átvennének – tette hozzá.
Véleménye szerint a parkolási korrupció bárki számára látható, a
XIII. kerületben pedig mindennapos jelenség.
Tállai András államtitkár azt felelte: az önkormányzatok
felelőssége a közlekedési feltételek biztosítása.
A közlekedés részeként kell kezelni a parkolást is – tette
hozzá. Az államtitkár tűrhetetlennek nevezte azt a rendszert, ami
kialakult a fővárosban, miszerint a közlekedésre szánt pénzeket
megcsapolják.
Elmondta, hogy a BRFK vesztegetés gyanúja miatt folytat
nyomozást a XIII. és a IX. kerületi parkolási rendszer ügyében.
A kormánypárti képviselő a választ elfogadta.
