A zsidóság és a szőnyeg címmel 43 kárpitot, köztük zsinagógai textileket, erdélyi, török, perzsa és nomád szőnyegeket állít ki a Magyar Zsidó Múzeum az Első
Pesti Szőnyeg Társasággal közösen .
A zsinagógához, a zsidó vallási élethez hozzátartoznak a szakrális
textilek, mint a tóraszekrény-takarók vagy függönyök, a
szédertáltakarók vagy a falakat borító, nagy méretű szőnyegek. A
múzeum európai hírű gyűjteményéből hét darabot állítanak ki ezekből
a textíliákból, míg a többi 35-öt a társaság kölcsönzi – mondta el
Rusznák Rita kurátor az BPI-nek.
A szakrális textilek eredete az Ószövetségig nyúlik vissza, Mózes
II. könyvében olvasható útmutatás használatukhoz. A
tóraszekrény-takaró funkciója, hogy a tórát tartalmazó
frigyszekrényt elrejtse az avatatlan szemek elől. A függöny máig
gazdagon díszített, kék, bíbor, skarlátvörös, arannyal, ezüsttel
hímzett textil – magyarázta a kurátor.
A függöny- és faliszőnyeg-motívumok között megtalálható a madár
mint közvetítő az Örökkévaló és az ember között, a főnix, az
oroszlán, a tórakorona, a Dávid-csillag és Áron, az első főpap kezét
ábrázoló kohanita kéz.
Spanyolországban zsidó foglalkozás volt a szőnyegfonal festése, a
minták rajzolása és a kész szőnyegekkel való kereskedelem, a mórok
szerezték be az alapanyagot. A XV. század végén űzték ki a zsidókat
az Ibériai-félszigetről. A szefárdok (keleti zsidók) így
Észak-Afrikába, a török birodalomba, Itáliába, a Németalföldre és a
Balkán-félszigetre költöztek, s folytatták mesterségüket – idézte a
történelmet Rusznák Rita.
A kiállításon a szőnyegkészítés legfontosabb régióiból,
Anatóliából, Iránból, Türkmenisztánból, örmény műhelyekből,
Tibetből, Kínából, sőt az arizonai navajo indiánoktól származó
szőnyegeket is megcsodálhat a közönség, de van egy kazah mintás
békésszentandrási szőnyeg is 1830-ból. Látható például egy 1742-ből
való tóraszekrény-takaró Anatóliából, türkmén nomádszőnyeg Iránból,
valamint ottani zsinagógából való, a 12 zsidó törzset és héber írást
mutató gyapjú-selyem faliszőnyeg.
Különleges darab a „repülőszőnyeg”, az afganisztáni háborús témájú,
helikoptereket ábrázoló nomád szőnyeg Herátból, és az az 1900-ban
Kurdisztánban készült szőnyeg, amelyet Budapestről a 30-as években
Palesztinába vándorolt család vitt magával, majd a nagyapa New
Yorkba továbbköltözvén sem vált meg a családi ereklyétől. Amerikából
pedig unokája hozta ismét Budapestre a „kalandos életű” szőnyeget –
mesélte a tárlat kurátora. Hozzátette, hogy a kiállításon fotók is
lesznek Taskent, Buhara, Szamarkand zsinagógáiról.
A tárlat társrendezője az Első Pesti Szőnyeg Társaság, amely
2007-ben alakult. A társkurátor, Dénes Sándor elmondta, hogy a
kiállítással a múzeumnak és társaságnak is az a célja, hogy
felélessze az 1945 előtti méltán híres magyar szőnyegkultúrát, mert
1914-ben például Budapesten rendezték meg a világ első tematikus,
oszmán-török szőnyegkiállítását 352 válogatott darab bemutatásával.
A szakrális textilek és szőnyegek kiállítása július 31-ig tart
nyitva a Magyar Zsidó Múzeumban.
