A május végi burgenlandi tartományi választás

       


– Fontos hangulatmutatónak számít a május végi burgenlandi tartományi választás eredménye az osztrák belpolitikában.

    A tét az, hogy egyik erősségében, a keleti határtartományban meg tudja-e törni kudarcainak sorozatát a választásokon öt éve rendre rosszul teljesítő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ). A kampányban főszerephez jutott a közbiztonság és a bevándorlás témája. 


    2005 októbere óta az SPÖ minden helyi, tartományi és országos választáson veszített a szavazótáborából, egyedül az idei államfőválasztáson aratott magabiztos győzelmet. Ez a párt élén 2008-ban végrehajtott váltás után sem változott meg, s az akkor pártelnöknek megválasztott – időközben a miniszterelnöki székbe került – Werner Faymannnak nem sokkal a burgenlandi választás után, júniusban először kell tisztújító gyűlés elé állnia.
    Burgenland Bécs mellett a szociáldemokraták igen fontos politikai hátországa, s az egyetlen, ahol a szavazatok abszolút többségét – 52,2 százalékát – szerezték meg a legutóbbi tartományi választásokon. Az idei választás előtt néhány héttel a párt magasan vezet a második helyen álló Osztrák Néppárt (ÖVP) előtt, 50 százalék körül mozog a népszerűségi mutatója.
    A bűvös 50 százalékos határnál is nagyobb jelentősége van annak, hogy mennyivel csökken a párt támogatottsága. „Négy-öt százaléknyi visszaesés már belső vitákat válthat ki” – nyilatkozta Wolfgang Bachmayer, az OGM osztrák közvélemény- és piackutató intézet vezetője az APA hírügynökségnek.
    A legfiatalabb osztrák tartomány sokáig a legszegényebbnek is számított. Bár Bécs után most is ott mérik a második legmagasabb – 5,2 százalékos – munkanélküliségi szintet, a burgenlandi gazdaság jobban teljesít, mint valaha. A 2007-es adatok szerint az egy főre jutó GDP ott a legkevesebb, a háztartásokban rendelkezésre álló egy főre jutó jövedelem viszont eléri a stájerországit és a tirolit. A tartomány élen jár a megújuló energiaforrások felhasználásában, és 2013-ra önellátó akar lenni az energiaellátás terén.
    A jelenlegi tartományfőnök, Hans Niessl 2000-ben nagy meglepetésre, gyakorlatilag ismeretlenül hódította vissza az SPÖ számára az Ausztriában Pannoniaként is emlegetett tartományt, majd 2005-ben az abszolút többséget is megszerezte.
    A takaros burgenlandi falvakban az utak szélét ellepő választási plakátokon az idén leggyakrabban a közbiztonságról és a munkahelyteremtésről szólnak a jelszavak.
    „Védeni a hazát, lezárni a határokat”, „Burgenland a tiéd, ezért küzdünk mi” – áll a határellenőrzés visszaállítását, valamint az új európai uniós tagállamok munkavállalóit sújtó korlátozások meghosszabbítását követelő, populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) plakátjain.
    A Szabadságpárt szlogenjei nem okoztak meglepetést, arra már inkább felfigyelt a nyilvánosság, hogy az SPÖ is a szociáldemokrata arculatba kevéssé beleillő „kék”, vagyis hagyományosan FPÖ-s témákhoz nyúlt a kampányban. Politológusok szerint ezzel a Szabadságpárttól próbál szavazókat elhódítani a párt. Az SPÖ élénken szorgalmazza, hogy az osztrák hadsereg továbbra is járőrözzön a volt schengeni határtérségben, és hevesen ellenezte, hogy menekülteket befogadó központ épüljön a dél-burgenlandi Monyorókeréken (Eberau). „Több biztonságot” – hirdeti az egyik gyakran látható poszterük.
    Burgenland után két másik, még fontosabb megmérettetés elé néz az idén az SPÖ: szeptemberben Stájerországban, októberben Bécsben tartanak választást. Megfigyelők rámutatnak, hogy legutóbb, 2005-ben a Szabadságpárt népszerűsége éppen leszálló ágban volt, idén ellenben mindhárom helyen javíthat az eredményén. Burgenlandban a 2005-ös öt százalék után a felmérések szerint 7 és 11 százalék között mozog a támogatottsága.
    Elterjedt vélekedés, hogy Maria Fekter néppárti belügyminiszter „öngólt lőtt” és megnehezítette a burgenlandi ÖVP dolgát, amikor több száz fős befogadóközpont megépítését kezdeményezte az alig ezer lelkes Monyorókeréken. Kérdés viszont, hogy a központról tartott, a tervet elsöprő többséggel elutasító két népszavazás után nem vesztette-e el felhajtóerejét a menekült-téma, mint ahogy az is kérdés, hogy nem hajtották-e inkább az FPÖ malmára a vizet a szociáldemokraták a „kék” témák felkarolásával.

 

BPI/MTI