Budapest, 2010. május 5., szerda BPI/MTI – Megegyezés született a pártok között a parlamenti patkóban elfoglalt oldalról, valamint az alelnökök és a jegyzők számáról az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő szerdai megbeszélésen. Éles vita alakult ki azonban a parlamentbe jutott pártok képviselői között az ellenzéki jogosítványokról, nem született döntés az Országgyűlés állandó bizottsági rendszerének kialakításáról, sem az ellenzéki pártok patkóban elfoglalt egymás melletti helyéről.
A több mint három és fél órás megbeszélésen a parlamenti ülésteremben elfoglalt oldalakban megegyeztek a pártok.
Lázár János, a Fidesz-frakció vezetője az Országházban tartott nyilvános ülésen azt javasolta: az ellenzéki pártok egyezzenek meg egymás között, hogy milyen sorrendben ülnek egymás mellett; a frakciószövetség a jobboldali szekciókban foglalna helyet.
Az ellenzék a baloldaliban, de az MSZP az elnöki pulpitus balján ülne közvetlenül, az LMP pedig a Fidesz és az MSZP között foglalna helyet, a Jobbik szerint pedig ebben a kérdésben a kormánypárti többségnek kell dönteni.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke az MTI-nek azt mondta: ők az elnöki pulpitustól balra, a patkó szélén szeretnének ülni.
A megbeszélésen a kormányoldal javasolta azt is, hogy ha május 14-én lesz az alakuló ülés, akkor az 13 órakor kezdődjön.
A pártok az alakuló ülés kapcsán megegyeztek az összeférhetetlenségi nyilatkozatok tartalmáról, és arról, hogy az ülésen nem nyitnak vitát a választási beszámolókról.
A Fidesz és a KDNP azt javasolta, hogy a költségek csökkentése érdekében két frakciójuk a Képviselői Irodaházban a jelenlegi helyén maradhasson.
Elfogadták a frakciók képviselői Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője javaslatát, miszerint három kormánypárti és két ellenzéki alelnöke legyen a Háznak.
Az alelnökök számára vonatkozó javaslat elfogadását megelőzően azonban hosszas vita alakult ki, mivel Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, hogy költségcsökkentés érdekében a házelnök mellett mindössze három alelnöke legyen az Országgyűlésnek, két kormánypárti és egy ellenzéki.
A vita végül úgy alakult, hogy öt alelnöke lesz a parlamentnek; a Lehet Más a Politika (LMP) elfogadta azt, hogy a két ellenzéki alelnöki pozícióra az MSZP és a Jobbik tesz javaslatot.
A pártok képviselői abban is megállapodtak, hogy tíz jegyzővel működik ezentúl a Ház, amelyből ötöt a kormánypárt ad, két-két jegyzője lesz az MSZP-nek és a Jobbiknak, egy pedig az LMP-nek.
Az ülésen minden frakció egyetértett abban, hogy az Országgyűlést takarékosan kell működtetni.
Az ellenzéki jogosítványokról éles vita alakult ki a parlamentbe jutott pártok képviselői között. A vita a bizottsági struktúra kapcsán robbant ki a képviselők között. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt javasolta, hogy minden módosító indítványról szavazzon a Ház, azok ne akadhassanak el a bizottságokban, és kezdeményezhessenek politikai vitanapot, illetve vizsgálóbizottság felállítását.
Lázár János közölte: a kormánypárt minden a házszabályban meglévő ellenzéki jogosítványt biztosítani fog az ellenzéki pártoknak heti rendszerességgel. Kiemelte azt is: az ellenzéki pártok egymással megállapodhatnak bizonyos ügyekben. A fideszes Répássy Róbert ennél a pontnál vizsgálóbizottsági törvény létrehozásának szükségességét vetette fel. Kiemelte azt is: minden frakciónak joga van arra, hogy három módosító indítványáról, amit egy törvényjavaslathoz benyújtott, szavazzon az Országgyűlés.
Lázár János többször felhívta a figyelmet arra is, hogy bár eredetileg nem akarták módosítani a házszabályt, az MSZP kérései miatt szükség lenne egy teljesen új szabályozásra. Az LMP is ragaszkodott az ellenzéki jogosítványok deklarálásához, a Jobbik viszont azt közölte, a jelenlegi házszabály alapján kívánnak ellenzéki politikát folytatni.
Lázár János arra is javaslatot tett, hogy minden parlamenti bizottság a korrupciós kérdésekkel foglalkozzon első lépésként.
A frakcióvezető azt indítványozta, hogy a bizottságok létrejötte után belátható időn belül tűzze napirendre az elszámoltatás, a korrupcióellenes küzdelem és a közbeszerzési törvény átláthatóbbá tételének kérdéseit, és ezekben tegyenek kezdeményezéseket is.
A Fidesz frakcióvezetője javasolta azt is, hogy a bizottsági vezetés is tükrözze a kétharmad-egyharmad arányt.
A jelenlegi 18 bizottság számát érdemben nem növelnék a kormánypártok, és arra is javaslatot tettek, hogy ne emelkedjenek a bizottságok pénzügyi keretei; azonban a pártok képviselői abban tudtak csak megállapodni, hogy tovább folytatják az egyeztetést a bizottsági struktúráról.
A KDNP-s Harrach Péter az ülésen közölte azt is, hogy nem támogatják a szocialisták javaslatát, miszerint legyen önálló számvevőszéki bizottság.
Répássy Róbert a megbeszélés végén az LMP felvetésére arra tett javaslatot, hogy a házbizottság vizsgálja majd meg, hogyan lehet növelni az Országgyűlés nyilvánosságát.
Az ülés végén a pártok képviselői abban állapodtak meg, hogy péntek reggel nyolc órakor ülnek össze újra, hogy a még fennmaradó kérdéseket tisztázzák.
