Április 16-án – a magyarországi zsidóság gettókba zárásának 66. évfordulóján – a Simon Wiesenthal-díjak átadásán Székely Gábor, a díjat odaítélő, a Holokauszt Emlékközpontot is fenntartó közalapítvány kuratóriumának elnöke méltatja majd a kitüntetetteket, és Iványi Gábor lelkész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora mond emlékbeszédet.
A Holocaust közalapítvány 2008 óta nyújt át elismerést azoknak, akik önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjjal a közalapítvány elismeri azoknak a társadalmi segítőknek, túlélőknek és leszármazottaiknak az önzetlen munkáját és támogatását, akiknek részük volt és van a holokauszt forrásainak, feldolgozásainak, emlékeinek összegyűjtésében, bemutatásában.
A közalapítvány kuratóriuma az elismerést a holokausztot túlélő Simon Wiesenthalról nevezte el, aki hatvan évig, 2005-ben bekövetkezett haláláig azt tekintette hivatásának, hogy a bujkáló nácikat felkutatássák és igazságszolgáltatás elé állítsák.
A díjátadáson a 125 éve született Weiner Leó zeneszerző Fisz-moll vonósnégyesét adják elő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, majd megnyitják a Weiner Leó életét és műveit bemutató kamarakiállítást.
Szintén április 16-án nyílik meg a Késői hazatérés című képzőművészeti kiállítás. A tárlat válogatást nyújt a két világháború között zsidó származásuk miatt külföldre menekült festőművészek, Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla, Wittmann Zsigmond alkotásaiból. Az eseményen az egybegyűlteket René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete köszönti, nyitóbeszédet pedig Sándor Iván Kossuth-díjas író mond.
A holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódóan április 18-án az Élet Menetét tartják az Élet Menete Alapítvány, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Miniszterelnöki Hivatal, Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala, civil szervezetek, zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetek szervezésében.
Ennek keretében fáklyás felvonulással emlékeznek az áldozatokra, zsidó és roma emberekre, másságukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is, akik mentették az üldözötteket. A megemlékezés az Újpesti rakpart 11. előtt kezdődik, majd a hagyományoknak megfelelően fáklyákkal vonulnak a Duna-parton a vizafogói mártíremlékműig; ott azokra az emberekre emlékeznek, akiket 1944-1945 telén a nyilasok meggyilkoltak.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják meg a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.
A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte az ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a haláltáborokban.
Az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések következtében megnövekedett területű országban. Mintegy kétharmadukat legyilkolták. A vidéki zsidóságot gyakorlatilag kiirtották, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.
A Holokauszt Emlékközpontot 2004. április 15-én nyitották meg azon a Páva utcai telken, amelyet a Budapesti Zsidó Hitközség bocsátott – a rajta lévő, használaton kívüli zsinagógával együtt – a magyar állam rendelkezésére.
MTI / BreuerPress info
