A zsidó állam két legszorosabb szövetségese, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az utóbbi napokban szokatlanul nyíltan bírálja Benjamin Netanjahu miniszterelnököt.
Szorult helyzetben van az izraeli kormány. A zsidó állam két legszorosabb szövetségese,
az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az utóbbi napokban szokatlanul
nyíltan bírálja Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, akinek
egyszerre több fronton kell harcolnia.
A Mabhúh-gyilkosság meg a jeruzsálemi új zsidó lakások mellett új, minden eddiginél
veszélyesebb vita van kibontakozóban arról, vajon veszélyezteti-e az
izraeli politika amerikai katonák életét.
Egy Londonban dolgozó izraeli diplomata keddi kiutasítása nagyobb
tálalást kapott az izraeli sajtóban, mint Netanjahu és Barack Obama
elnök találkozója a washingtoni Fehér Házban. Az utóbbi helyszínen
meglehetősen fagyos volt a hangulat, ám ez igazából senkit nem
lepett meg Izraelben.
A brit kormány kemény lépése viszont derült égből villámcsapásként érte Izraelt.
Az előzmény: 27 feltételezett merénylőt azzal gyanúsítanak, hogy
januárban egy dubaji luxusszállodában elkábították, majd
megfojtották Mahmúd al-Mabhúhot, a radikális palesztin Hamász magas
rangú tisztségviselőjét. A gyilkosság mögött sokan kezdettől fogva a
Moszad, az izraeli titkosszolgálat kezét sejtették. Tizenkét
merénylő hamisított brit útlevéllel utazott be Dubajba. Mivel London
bizonyos abban, hogy Izraelnek köze van a hamisításhoz, kedden
kiutasította az izraeli nagykövetség első számú Moszad-ügynökét.
A közel-keleti országban ezután fellángolt a vita a következményekről. Az egyik uralkodó vélemény szerint a nehéz helyzetben lévő angol kormánypárt, a Labour jó pontokat akart
szerezni a közelgő parlamenti választások előtt – mégpedig a
szigetország muzulmán lakosságának körében, és persze Izrael
rovására. Mások szerint viszont az ár, amelyet a zsidó államnak
fizetnie kellett, olyan alacsony, mint egy szezon végi
kiárusításban. Elvégre a kiutasított ügynök helyét majd egy másik
Moszad-ember foglalhatja el, persze csak a választások
után.
Megszólaltak persze a „huhogók” is. Mi lesz, ha a britek példája
követőkre talál a Mabhúh-ügyben érintett többi országban? (A 27
izraeli ügynök közül tizenöten német, ír, francia és ausztrál
útlevelet használtak.) A másik probléma: vajon ezek az államok,
illetve hírszerzésük a jövőben is ugyanúgy együttműködik-e majd a
Moszaddal, mintha mi sem történt volna?
Ráadásul teljesen váratlanul új feszültségforrás bukkant fel. A
Foreign Policy című folyóiratban David Petraeus tábornok föltette a
kérdést: vajon amerikai katonák élete végső soron nem fontosabb-e,
mint az amerikai-izraeli kapcsolatok? Ritkán volt sajtóhírnek ekkora
visszhangja Izraelben, mint ennek. Az írás szerint az amerikai
központi parancsnokság vezetője növekvő aggodalmának adott hangot
amiatt, hogy Izrael hajthatatlannak mutatkozik a palesztinokkal
fennálló konfliktusban. A tábornok félelmét az táplálja, hogy
katonái emiatt is újra meg újra felháborodott muzulmánok
támadásainak célpontjává válhatnak Irakban és Afganisztánban.
Izraelt villámcsapásként érték Petraeus kijelentései. Elvégre az
amerikai katonák élete olyan ütőkártya, amely minden más adut
felülüt – vélekedtek kommentátorok. Hogy az ismétlődő
hűségnyilatkozatok dacára mennyire aggódnak Izraelben az amerikai
kormány esetleges iránymódosítása miatt, azt jól mutatta Netanjahu
beszéde a legnagyobb amerikai Izrael-barát lobbi, az AIPAC e heti
washingtoni tanácskozásán. A kormányfő arról szónokolt, hogy hazája
évtizedeken át bástya volt a szovjet terjeszkedéssel szemben.
Titkosszolgálati értesülések kicserélése amerikai állampolgárok
életét is biztonságosabbá teszi – hangoztatta Netanjahu, leszögezve:
„Izrael hűséges és állhatatos szövetségese az Egyesült
Államoknak.”
BPI-info
