PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT TARTOTTAK IRAKBAN
KÜLFÖLDI HÍREK RÖVIDEN
PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT TARTOTTAK IRAKBAN
Bagdad – Parlamenti választásokat tartottak vasárnap Irakban, a
voksolás az arab ország fiatal demokráciájának próbaköve és segíthet
eldönteni: az irakiak képesek-e véget vetni a felekezetközi
erőszaknak és legyőzni a lázadókat, akik újra vérontásba akarják
taszítani az országot. Az irakiak szeretnék lezárni a közösségek
közötti erőszak korszakát a törvényhozási választásokon: véget
akarnak vetni a síiták hegemóniájának az országban és lehetővé
akarják tenni a szunnita erők visszatérését a politikai életbe, alig
néhány hónappal a harcoló amerikai alakulatok kivonása előtt. A
mintegy 19 millió választásra jogosult iraki állampolgár 325
képviselőt választ meg az al-Kaida fenyegetései ellenére viszonylag
nyugodtan lezajlott kampány után. Az ENSZ szerint az előzetes
eredmények leghamarabb március 18-án válnak ismertté, a végleges
eredményekre pedig a hónap végéig kell várni.
IRAKI VÁLASZTÁSOK – TÖBB TUCAT HALÁLOS ÁLDOZATA VAN A
MERÉNYLETEKNEK
Bagdad – Legalább 38 halálos és több mint száz sebesült áldozata
van a vasárnapi iraki merényleteknek, pokolgépes és aknavetős
támadásoknak a bagdadi belügyminisztérium adatai szerint. A
terrorveszély ellenére az irakiak nagy számban adták le voksukat. A
legvéresebb támadást egy bagdadi társasházban hajtották végre: a
pokolgép 12 embert ölt meg. Sehol nem hosszabbították meg a
szavazóhelyiségek nyitva tartását, de ha a hivatalos zárás
időpontjában még várakoztak szavazópolgárok arra, hogy
voksolhassanak, akkor ezt lehetővé kellett tenni számukra. Catherine
Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
gratulált az irakiaknak ahhoz, hogy a kampány során történt
terrorcselekmények és a szavazás napján is fennálló terrorveszély
ellenére nagy arányban éltek szavazati jogukkal.
AMERIKAI JELENTÉS: A KABULI AMERIKAI NAGYKÖVETSÉG ALIG TUD LÉPÉST
TARTANI AZ ESEMÉNYEKKEL
Washington – Majd megszakad feladatai ellátása közben a Barack
Obama amerikai elnök ambiciózus Afganisztán-stratégiája
„lándzsahegyének” szánt kabuli amerikai nagykövetség, ami kétségessé
teszi, hogy a külképviselet képes lesz-e betölteni küldetését –
állapította meg az amerikai külügyminisztérium főellenőre
jelentésében. A Washingtonban helyi idő szerint szombaton
nyilvánosságra hozott dokumentum szerint még ha hozzáértő vezetők
irányítják is a követség személyzetét, és a legbuzgóbb
erőfeszítéseket teszik is meg, komoly akadályok állják útját annak,
hogy a külképviselet a kívánt időben elérje a kormány által elvárt
sikert. Bár a nagykövetség polgári személyzete csaknem a
háromszorosára nő – 320 főről 900-ra ez év elején -, rövid távon
korlátozott az újonnan érkezők lehetősége az afganisztáni
stabilitás, a jó kormányzás és igazságszolgáltatás megteremtésének
elősegítésére – pedig Washington elsősorban ezt várja tőlük.
FELFÜGGESZTI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST A KFOR A KOSZOVÓI BIZTONSÁGI
ERŐKKEL
Pristina – A NATO vezette békefenntartó erő (KFOR) felfüggeszti
együttműködését a koszovói biztonsági erőkkel, mert azok felrúgtak
egy megállapodást a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek (UCK)
szentelt megemlékezésen. A szombati pristinai felvonuláson a
koszovói rendfenntartó erő (FSK) díszőrséget állt, s tagjai – a
KFOR-ral létrejött megállapodást felrúgva – fegyvert viseltek.
Fatmir Sejdiu koszovói államfő időközben kizárta, hogy tovább
romlana a KFOR és az FSK közötti viszony, mert a rendfenntartók
eddig minden lépésüket a NATO-val egyetértve és együttműködve tették
meg. Az elnök arról is meg van győződve, hogy a KFOR a jövőben is
kiveszi részét Koszovónak a NATO-hoz való közeledéséből. A
felvonuláson az UCK alapítójára, Adem Jasharira emlékeztek, akit
családtagjaival együtt 1998. március 5-én megöltek a szerb rendőrök.
A DÉL-AFGANISZTÁNI MARDZSA ÚJJÁÉPÍTÉSÉT ÍGÉRI KARZAI
ELNÖK
Mardzsa – A dél-afganisztáni Mardzsa város újjáépítését ígérte
Hamid Karzai afgán államfő. Karzai vasárnap tett előre be nem
jelentett látogatást a Hilmend tartományban fekvő városban, amelyet
a három héttel ezelőtt indított közös NATO-afgán hadművelet során
foglaltak vissza a táliboktól. Útjára elkísérte Stanley McChrystal
tábornok, az Afganisztánban állomásozó amerikai, illetve nemzetközi
erők parancsnoka, valamint az afgán belügy- és védelmi miniszter. Az
afgán elnök két órán keresztül beszélgetett a helyieket képviselő
mintegy háromszáz vénnel, akik a boltok fosztogatása, a
házkutatások, a civil áldozatok és letartóztatások miatt
panaszkodtak, időnként erősen megemelt hangon. Azt is mondták
rosszallóan, hogy a nyugati katonai erők iskolákat használnak
bázisuknak. Egy nappal korábban, szombaton Gordon Brown brit
miniszterelnök tett előre be nem jelentett látogatást az Afganisztán
déli részén harcoló brit alakulatoknál.
WASHINGTON IZRAELI-PALESZTIN BÉKETÁRGYALÁSOKAT
AKAR
Tel-Aviv/Rámalláh – Folytatta tárgyalásait az izraeli-palesztin
béketárgyalások felújításának lehetőségeiről az amerikai elnök
közel-keleti különmegbízottja. George Mitchell szombaton tárgyalt
Ehud Barak izraeli védelmi miniszterrel, Benjámin Netanjahu
kormányfővel pedig vasárnap találkozott. Izraelbe várják hétfőn Joe
Biden amerikai alelnököt is, aki szintén a 15 hónapja megszakadt
béketárgyalások felújításán dolgozik. Mahmúd Abbász palesztin elnök
vasárnap egyeztetett a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ)
végrehajtó bizottságával, valamint a Fatah központi bizottságával a
közvetett béketárgyalásokról. A Fatah szóvivője vasárnap délután
közölte, hogy a mozgalom támogatja a közvetett tárgyalások
megkezdését. Tisztázatlan, hogy milyen formában kerülne sor a
közvetett megbeszélésekre. Az izraeli rádió szerint az egyik
lehetőség, hogy Mitchell Rámalláh és Jeruzsálem között ingázna, a
másik forgatókönyv szerint mindkét fél Washingtonba, vagy valamelyik
európai városba utazna.
