Helyes okokból meghozott helyes döntésnek minősítette Gordon Brown brit kormányfő az iraki katonai beavatkozást.
Brown: helyes döntés volt az iraki beavatkozás
„Helyes okokból meghozott helyes döntésnek” minősítette Gordon Brown brit kormányfő pénteken az iraki katonai beavatkozást cáfolta ugyanakkor, hogy
pénzügyminiszterként nem adott elég pénzt hadfelszerelésre.
Brown csaknem hat órán át válaszolt az iraki háború hátterét
feltárni hivatott, általa kezdeményezett vizsgálat bizottságának
kérdéseire. Kijelentette: Szaddám Huszein néhai iraki elnököt a
nemzetközi közösség „hosszú évekig kérlelte” a nemzetközi jog, az
általa is vállalt kötelezettségek betartására, de végül
„lehetetlennek bizonyult”, hogy erre rávegyék.
A kormányfő elismerte a beavatkozás fegyveres szakasza utáni
tervezés hiányosságait, mondván: a háborút „szinte hét nap alatt
megnyertük, a béke megnyeréséhez azonban hét év kellett”.
Brown azonban igyekezett Washingtonra hárítani a felelősséget.
Szavai szerint egészen a háború előtti időszakig a brit kormány sem
fordított kiemelt figyelmet az újjáépítésre, mivel az utolsó
pillanatig bízott a diplomáciai megoldásban. Hozzátette ugyanakkor:
London „nem tudta meggyőzni az amerikaiakat” arról, hogy a háború
utáni újjáépítést a tervezés egyik fő elemévé tegyék.
Brownt – aki a háború idején pénzügyminiszter volt – a
várakozásoknak megfelelően hosszasan faggatták arról, hogy a kormány
biztosított-e megfelelő költségvetési forrásokat a hadsereg számára.
A jelenlegi kormányfőt, aki 2007-ben vette át a tisztséget Tony
Blairtől, sokan vádolják azzal, hogy pénzügyminiszterként szűkösen
mérte a hadsereg ellátására szánt pénzt, és a katonákat emiatt
hiányos felszereléssel küldték az iraki hadszíntérre.
A miniszterelnök azonban ezt határozottan cáfolta, kijelentve:
egyszer sem fordult elő, hogy a kormány visszautasította volna a
hadszíntéri parancsnokok hadfelszerelésre vonatkozó
kéréseit.
Brownnak rendre felróják – különösen az elesett brit katonák
hozzátartozói -, hogy a brit hadsereg járőröző egységeit
takarékossági okokból csak könnyű páncélzatú, észak-írországi utcai
járőrszolgálatra tervezett Land Rover terepjárókkal látták el,
amelyek szinte semmilyen védelmet nem nyújtottak az iraki lázadók
által telepített pokolgépek ellen. Ugyanez a vád az afganisztáni
brit kontingens felszerelésével kapcsolatban is rendre
felmerül.
Ezekben a járművekben eddig összesen 36 brit katona halt meg az
iraki és az afganisztáni hadszíntéren, pokolgépes
támadásokban.
Brown azonban a bizottság előtt kijelentette: amint a parancsnokok
erősebb páncélzatú járműveket kértek, a kormány megkezdte ezek
szállítását. Az iraki brit kontingens 90 millió font értékben kapott
Bulldog és Mastiff típusú, erős páncélzatú járőrkocsikat – tette
hozzá.
A kormányfő szerint az iraki és az afganisztáni háború eddig 18
milliárd fontjába került Nagy-Britanniának.
A bizottság előtt korábban megjelent több egykori
kormánytisztviselő – köztük Geoff Hoon volt védelmi miniszter – is
kijelentette mindazonáltal, hogy a hadsereg hiányosnak bizonyult
felszerelése a pénzügyminisztérium szűkmarkúságának egyenes
következménye volt.
