Budapest felszabadulására emlékeztek
–
Budapest felszabadulására emlékeztek a Vérmezőn
Katonai tiszteletadás mellett koszorúzással emlékezett a Honvédelmi Minisztérium Budapest
felszabadulásának 65. évfordulója alkalmából a fővárosi Budai
Önkéntes Ezred katonáinak emlékművénél a Vérmezőn, pénteken.
Bali József védelempolitikai szakállamtitkár a vészkorszakra utalva
emlékeztetett: 1944 március 19-én, amikor a nácik megszállták
Magyarországot, teret engedtek a terrornak, a fekete ingek és
zászlók árnyékában hatalomra kerülő nyilasoknak.
„Magyar magyart ölt, intézményes keretek között, állami
segítséggel. Zsidó, antifasiszta, más vallású és nemzetiségű is
olyan értelmetlen pusztítás áldozatává vált, amely ellent mondott
mind a keresztény vallásnak, mind a demokratikus, humanista
világnézetnek. Mindennek, ami addig emberi, és érték volt” –
fogalmazott.
Sokan voltak, akik ellenezték a német orientációt, de sokkal
kevesebben voltak, akik az ellenállásban, a bojkottban részt mertek
vállalni – mondta a védelempolitikai szakállamtitkár.
Utóbbiak voltak azok, akiknek bátorságuk volt szakítani a
németekkel, és bizonyítani egykori bajtársuk, a szovjet katonák
előtt, hogy nem veszett ki az antifasizmus. Ennek a megbecsülésnek a
legfőbb bizonyítéka, hogy a szovjet mellett a magyar zászlót is
kitűzték budai Várban a felszabadítás napján, február 13-án –
mondta. A Budai Önkéntes Ezred katonáinak emlékművénél erre a 2500
katonára, és a közülük életét veszett 600 emberre emlékezzünk –
mondta Bali József.
Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének
elnöke azt mondta: a budapesti felszabadítók között ott voltak a
magyar katonák is, akik szembeszálltak náci eszmékkel, és nem szabad
engedni, hogy a budai Várban kitűzött trikolort a szélsőjobb újbóli
térnyerésével bemocskolja.
A megemlékezésen koszorút helyezett el az emlékmű talapzatánál
többek között a fehérorosz, a kazah, az ukrán nagykövetség, a
rendőrség, valamint a II. és a XII. kerületi MSZP
képviselője.
