Átadták a Raoul Wallenberg-díjat
Mozgalmat indít a kirekesztés ellen a Raoul Wallenberg Egyesület
A társadalmi béke megteremtéséért és az emberi méltóság megvédése érdekében mozgalmat indít a Raoul Wallenberg Egyesület – jelentette be a szervezet ügyvivője vasárnap Budapesten.
A II. világháború idején magyar zsidó polgárok ezreit megmentő svéd diplomata elhurcolásának 65. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Sipos András ügyvivő elmondta: arra kérik a „Mozgalom a társadalmi békéért” elnevezésű kezdeményezésükhöz csatlakozókat,
hogy a választások végéig viseljék az általuk megjelölt formájú és feliratú kokárdát.
(A kör alakú, nemzetiszínű kokárda alsó negyedében a „Mozgalom a társadalmi BÉKÉÉRT 2010” felirat
olvasható.)
Sipos András meggyőződése szerint, ha politikusok, szervezetek nyíltan viselik a kezdeményezés jelvényét, akkor az összekovácsolhatja azokat, akik elutasítják a kirekesztést, megbélyegzést, és békében szeretnének élni.
Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke azt mondta:
aggodalommal figyelik, hogy az erőszak, a mássággal szembeni intolerancia mennyire hétköznapivá vált az országban, ezért hidakat szeretnének a különböző eszmerendszerek és nézetek között.
Hozzátette: a sok rossz mellett történtek pozitív változások is, ezek között a roma gyilkosságok feltételezett elkövetőinek elfogását, valamint a Magyar Gárdát betiltó jogerős ítéletet említette.
A rendezvényen elhangzott, hogy az egyesület alapítvány létrehozást is kezdeményezi olyan művészeti alkotások és rendezvények pályázati formában történő támogatására, amelyek eloszlatnák az előítéletes magatartás alapját adó nézeteket és magatartásokat.
A második világháborúban embermentőként ismertté vált svéd diplomata, Raoul Wallenberg emlékének ápolására és tiszteletére 1988 decemberében alapított egyesület soros elnöke azt mondta: eddig hét egyházi vezető és több országgyűlési képviselő is jelezte, készek a
rendelkezésükre álló eszközökkel fellépni a kirekesztés, a
gyűlöletkeltés és az egyre gyakrabban előforduló agresszió
ellen.
Sebes József hangsúlyozta: kezdeményezésüket éppen azon a napon indítják útjára, amikor arra emlékeznek, a II. világháború idején magyar zsidó polgárok ezreit megmentő svéd diplomata 1945. január 17-én Budapestről Debrecenbe indult, ahová azonban soha nem érkezett meg.
A szovjet hatóságok elhurcolták, sorsáról a mai napig nem tudni semmi bizonyosat.
Raoul Wallenbergre emlékezve vasárnap, az egykori svéd diplomata nevét viselő díjat első alkalommal adták át a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
Átadták a Raoul Wallenberg-díjat
Átadták a Raoul Wallenberg-díjat a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban vasárnap
Budapesten; az elismerést megkapta Dúl Géza plébános, a Szent
Erzsébet Segítő Alapítvány kuratóriumának elnöke, Rozner László, az
újpesti zsidó hitközség elöljárója, Somos László esperes-plébános,
Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára és Tóth
Józsefné pedagógus.
A holokauszt idején több tízezer embert megmentő svéd diplomatáról
elnevezett díjat Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a
Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Raoul Wallenberg Alapítvány,
a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Szövetsége
és a Roma Polgárjogi Alapítvány által létrehozott bíráló bizottság
ítélte oda.
A közelmúltban alapított díjban azok részesülhetnek, akik aktívan
közreműködnek a különböző népcsoportok, felekezetek, vallási
közösségek együttéléséhez, az egymás iránti előítélet leküzdéséhez.
A kitüntetés az oklevélen és emlékplaketten kívül pénzjutalommal is
jár.
Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára,
a bíráló bizottság elnöke méltatásában kitért arra, hogy Dúl Géza
már valkói plébánosként is sokat tett a romák hitben, műveltségben,
szociális téren való integrációja érdekében. A Magyar Katolikus
Egyház országos cigánypasztorációs referenseként a világon
egyedülálló „hálót” alakított ki főleg a Váci Egyházmegyében. Roma
és nem roma embereknek közös csoportos tanodát, tánccsoportot
létesített, illetve munkahelyeket teremtett.
Rozner László 1995 óta társadalmi munkában segíti az újpesti roma
kisebbségi önkormányzat tevékenységét. Kiváló empátiás és
kommunikációs készségét a rászorulóknál és a hivatalos szerveknél is
remekül hasznosítja, és sokakat mentett meg attól, hogy az utcára
kerüljenek – közölte.
A szakállamtitkár Somos Lászlóról elmondta, hogy Baglyaspusztán
gondozási központot hozott létre, és élelmiszerrel, gyógyszerrel,
ruhával, pénzzel segíti a környékén élő több száz, javarészt
írástudatlan „cigány testvérét”. Az általa alapított tanodában
délutánonként ötvenöt roma diákot tanít és korrepetál négy
pedagógus, ennek „látványos eredménye van a tanulóknál”.
Rauh Edit laudációjában Szécsi Józsefről azt mondta, hogy a
katolikus teológus „kiemelten fontos civil tevékenységet végez a
hitközség és a különböző felekezetek kapcsolatában”, és „a Raoul
Wallenberg Egyesület (…) céljainak érdekében számos feladatot
végzett el kiválóan”.
Tóth Józsefné félévszázados pedagógiai munkássága során a beás
cigányság körében napközis foglalkozásokat, szakköröket, klubokat
hozott létre, és „fáradhatatlanul járja a beás településeket,
figyelemmel kíséri tanítványai sorsát”, tapasztalatairól pedig sokat
publikál.
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési
biztosa a díjátadáson rámutatott: „ma Magyarországon baj van, a
kisebbségi ügyekben pedig különösen”, mert egyre több ezen a téren
az előítélet. A romák a helyi közösségekben sokszor konfliktusokba
keverednek, „ennek feloldása meglehetősen nehézkes, és erre a
politika még rátesz egy lapáttal”.
A társadalmi megújhodásban nagy szerepe lehet az egyházaknak,
amelyek viszont „az elején vannak annak, hogy a magyarországi
kisebbségi törekvéseket felkarolják” – tette hozzá.
Anders Karlsland, a svéd nagykövetség tanácsosa, ügyeletes
ügyvivője az ünnepségen köszönetét fejezte ki, hogy a kitüntetettek
Raoul Wallenberg szellemében cselekednek az intolerancia ellen.
BreuerPress-info
