Feloszlatta a Magyar Gárdát a Legfelsőbb Bíróság

Feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és a mozgalmat is a Legfelsőbb Bíróság.


 Feloszlatta a Magyar Gárdát a Legfelsőbb Bíróság

 

 Az ügyészség által a civilszervezet feloszlatása érdekében két éve
indított polgári per felülvizsgálati eljárásában az LB elutasította
a gárda ügyvédjének kérelmét, és helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla
júliusban kihirdetett jogerős határozatát.
 Az ügyészség azért indított pert, mert álláspontja szerint a Magyar
Gárda alkotmányellenes, rasszista mézetek terjesztéséhez nyújtott
intézményes kereteket.
 Az elsőfokú bíróság az egyesület feloszlatását rendelte, el, melyet
a másodfokon eljáró tábla jogerős ítéletében kiegészített azzal,
hogy az egyesülettől elválaszthatatlan a mozgalom, ezért azt szintén
fel kell oszlatni.
 Az LB kedden szóbeli indoklásában az ítélőtáblához hasonlóan
rámutatott arra, hogy „az egyesület tevékenységével túllépte a
szabad véleménynyilvánításnak azt a határát, ami még alkotmányos
védelemben részesülhet”, konfliktushelyzetet idézett elő, és saját
alapszabályától is eltért, mely szerint tevékenysége a magyar
kultúra és történelem ápolására, illetve a rend és a polgári
nyugalom megőrzésére irányul.
 Az LB szóbeli indoklása szerint a gárdarendezvények
„fajgyűlöletről” tettek tanúbizonyságot, és az a tény, hogy nem
történt erőszak, nem jelenti, hogy nem állt fenn annak közvetlen
veszélye. Például volt olyan rendezvény, ahol az egyik oldal azt
üzente a másiknak, hogy „le leszel vágva az összes purdéddal
együtt”, mire jött a válasz: „idehozunk 5000 cigányt, aztán majd
meglátjuk, mi lesz”.
 Ezek az események nyilvánvalóan nem a megoldást szolgálták, hanem
újabb feszültségeket gerjesztettek – fejtegette a bíró.
 Az LB hivatkozott az egyesülési törvényre, mely szerint az
egyesülési jog gyakorlása nem ütközhet az alkotmányba, nem
valósíthat meg bűncselekményt, és nem is hívhat fel arra, továbbá
nem sértheti mások jogát és szabadságát. A Magyar Gárda oly módon
sértette meg ezeket a törvényi rendelkezéséket, mely jogszerűen
vonta maga után a szervezet feloszlatását.
 Az LB a tábla jogerős döntésével egyezően kifejtette azt is, hogy a
Magyar Gárda mozgalom nyilvánvalóan az egyesület része. Ezt
támasztja alá az egyesületnek, illetve képviselőinek több korábbi
nyilatkozata, melyben arról beszéltek, hogy a mozgalom és az
egyesület „egy család”, az egyesület a „mozgalom szellemi
iránytűje”,  továbbá, hogy az egyesület hozta létre, támogatta és
szervezte a mozgalmat, így pedig azonos megítélés alá esnek, és a
mozgalom a feloszlatásban is osztja az egyesület sorsát.
 A határozathozatalt követően az LB épületében újságíróknak
Gaudi-Nagy Tamás ügyéd és Vona Gábor, a Jobbik elnöke, illetve a
Magyar Gárda képviselője egyaránt azt mondta, hogy a strasbourgi
Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak a magyar bíróságok döntései
miatt.
 Gaudi-Nagy Tamás szerint a „magyar jogtörténet szomorú fejezete”,
hogy az alkotmányos talajon álló, erőszakmentes, jó célokért,
például „a cigány-magyar együttélés”, vagy a rossz közbiztonság
miatt kiszolgáltatott emberek érdekében fellépő Magyar Gárdát
törvényen kívül helyezik a magyar bíróságok.
 Az ügyvéd szerint mostantól reális a veszélye annak, hogy minden
hasonló, valós társadalmi problémákat felvető kezdeményezést
elfojtsanak a hatóságok.
 „A probléma felvetőit iktatták ki, a probléma helyett” – jegyezte
meg Magyar Gárda ügyvédje.
 Vona Gábor azt emelte ki, hogy a bíróságok nem tudtak ellenállni a
rájuk nehezedő nyomásnak, de a valós társadalmi problámákat
felszínre hozó Magyar Gárda ügye már akkor félresiklott, amikor azt
az állami szervek érdemi megoldás helyett jogi útra
terelték.
 „Tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni az ítéletet” – mondta
Vona Gábor, aki hangsúlyozta azt is, hogy álláspontja szerint az Új
Magyar Gárda Mozgalom résztvevőinek joguk ebben a szervezetben
tevékenykedni.