Svájc „a vallásszabadság ellen szavazott” – áll az Amnesty International vasárnap közzétett londoni állásfoglalásában.
Svájc a vallásszabadság ellen szavazott”
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2009. november 29., vasárnap (MTI) – Svájc „a
vallásszabadság ellen szavazott” – áll az Amnesty International
vasárnap közzétett londoni állásfoglalásában.
A világ legnagyobb emberi jogi szervezete azután ismertette
véleményét, hogy a svájciak többsége támogatta a vasárnap tartott
népszavazáson az új minaretek építésének alkotmányos tilalmát célzó
kezdeményezést.
Az Amnesty International szerint a tilalom sérti a Svájcban élő
muszlimok vallásszabadságát, valamint azokat a Svájc által is aláírt
nemzetközi emberi jogi egyezményeket, amelyek tiltják a vallási
meggyőződés alapján történő megkülönböztetést.
David Diaz-Jogeix, az AI európai és közép-ázsiai
programigazgató-helyettese a szervezet Londonban kiadott
állásfoglalásában „sokkolónak” nevezte, hogy Svájc – ahol régre
visszanyúló hagyomány a vallási türelem és a menedéknyújtás az
üldözötteknek – igent mondott egy „ilyen groteszk módon
diszkriminatív” indítványra.
Az emberi jogi csoport vezető tisztviselője kiemelte, hogy az
iszlám a kereszténység után a második legnagyobb vallás Svájcban: az
iszlám hívők az ország lakosságának 4 százalékát alkotják.
Az Amnesty International szerint a tilalmat várhatóan vagy a svájci
szövetségi legfelsőbb bíróság, vagy az európai emberi jogi bíróság
el fogja vetni.
A svájciak többsége támogatja az új minaretek építési tilalmát
Genf/Bern, 2009. november 29., vasárnap (MTI/AFP) – A hivatalos
eredmények szerint a svájciak több mint 57 százaléka támogatásáról
biztosította a vasárnap tartott népszavazáson azt a kezdeményezést,
hogy tiltsák meg az új minaretek építését az országban.
Az államszövetséget alkotó 26 kanton közül mindössze négyben
utasította el a többség a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt
(SVP) és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU)
politikusai által kezdeményezett építési tilalmat.
A referendum eredményeként módosítani kell az alkotmány 72. cikkét,
amely az állam és az egyházak kapcsolatát szabályozza. Az új
minaretek építésének tilalmat olyan intézkedésként vezetik be az
alaptörvénybe, amely „alkalmas a különböző vallási közösségek tagjai
közötti béke fenntartására”.
Elemzők egybehangzóan hatalmas meglepetésnek nevezték ezt az
eredményt, mivel az ellentmond a közvélemény-kutatásoknak, amelyek a
kampány idején a jobboldali populista javaslat elutasítását
jósolták, méghozzá 53 százalékos arányban. A jelek szerint a Svájci
Néppárt, amely soha nem hagy ki egyetlen alkalmat sem a
külföldiekkel való riogatásra, meggyőzte a svájciak többségét arról,
hogy „a minaretek a hatalom nyilvánvaló politikai-vallási jelképei,
amely megkérdőjelezi az alapvető jogokat”.
Tárik Ramadan, az oxfordi egyetem Genfben élő tanára – egy vitatott
muzulmán értelmiségi – katasztrofálisnak minősítette a referendum
eredményét, amivel a svájciak „egy valós félelmet fejeztek ki”. A
zöldek pártja közölte, hogy beadványt tervez benyújtani az emberi
jogok európai bíróságához az európai emberi jogi konvencióban
garantált vallásszabadság megsértése miatt.
A svájci kormány és a parlament ellenezte és bírálta a népszavazási
kezdeményezést mint amely sérti a svájci alkotmányt, a
vallásszabadságot és az ország féltve őrzött türelmi hagyományait.
Az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa is elítélte a
referendumot. Hasonlóan nyilatkozott a katolikus és a protestáns
egyház, a zsidó és a muzulmán közösség is.
Különösen a kormány emelt szót még a népszavazás előtt a javaslat
ellen, attól tartva, hogy az igen győzelmét, a minaretépítés
tilalmát az arab világhoz fűződő kapcsolatok romlása, sőt akár
terrormerényletek követhetik. A szavazói részvétel magas volt.
A 7,5 millió lakosú Svájcban a legutóbbi statisztikai adatok
szerint mintegy 400 ezer muzulmán él, közülük 50 ezer gyakorolja
hitét, s ezzel az iszlám a második legelterjedtebb vallás az
országban a kereszténység után. Mindeddig csupán négy minaret épült
mecsetek mellé Svájcban – egy-egy Genfben, Zürichben, Winterthurban
és Wangen bei Olten településen. Egy ötödikben, Langenthal városban
júliusban engedélyezte az önkormányzat, hogy minaretet és mecsetet
építsenek, de a döntést megfellebbezték.
