Példaértékű lehet, ha Képíró Sándort háborús bűntette miatt elítéli az igazságszolgáltatás
mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek
Feldmájer Péter: példaértékű lehet, ha elítélik Képíró Sándort
Példaértékű lehet, ha Képíró Sándort háborús bűntette miatt elítéli az igazságszolgáltatás
– mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek
Szövetségének (Mazsihisz) elnöke kedden az MTI-nek annak kapcsán,
hogy a volt csendőrtisztet háborús bűntett elkövetésének gyanúja
miatt hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Nyomozó
Ügyészség.
Elítélése azt is megmutathatja, hogy akik most követnének el ilyen
cselekményeket, „azoknak sem lesz mentség sem húsz év múlva, sem
hetven év múlva” – mondta.
Közlése szerint a Mazsihisz évek óta követelte a megfelelő
fórumokon jogászai segítségével, hogy Képíró Sándort vonják
mihamarabb büntetőjogi felelősségre az újvidéki vérengzésben
betöltött szerepe miatt. Úgy gondolja, a magyar hatóságok „eddig
indokolatlanul késlekedtek”, azonban „most végre megtették azt a
lépést, ami szükséges volt, hogy gyanúsítottként hallgatták
ki”.
Ez a lépés mindenki előtt nyilvánvalóvá teheti, hogy a háborús
bűnök elkövetőit az egyes államok most és a jövőben is üldözik,
akkor is, ha a gyilkosságok óta hat és fél évtized telt el –
mutatott rá.
Feldmájer Péter reményét fejezte ki, hogy a bíróság megállapítja
Képíró bűnösségét, ugyanúgy, ahogy ezt megtették hasonló korú
elkövetőkkel szemben Németországban is. „Az idő múlása nem lehet
mentség ilyen szörnyű bűntettekre” – fogalmazott.
Egyúttal azzal kapcsolatban is bizakodásának adott hangot, hogy a
többi háborús bűnössel szemben is „hasonló eréllyel jár majd el a
magyar hatóság”, másrészt pedig a bíróság megakadályozza, hogy a
gyanúsított külföldre szökjön.
Feldmájer Péter szerint a Magyarországról származó háborús bűnösök
száma 10 és 20 közé tehető jelenleg.
Mint mondta, Képírót azzal vádolják: nem tartotta vissza a rábízott
katonai egységeket attól, hogy tömeggyilkosságokat kövessenek el
1942-ben Újvidéken. Képíró ugyanakkor azzal védekezik, hogy a
vérengzés előtti értekezleten írásban kérte a parancsot, amit
azonban nem kapott meg, ennek ellenére történtek meg a
szörnyűségek.
Képíró következetesen tagadja, hogy ő bárkit is megölt volna,
holott nem is az a vád ellene, hogy saját kezűleg ölt meg embereket,
hanem az, hogy nem akadályozta meg, hogy a vezetése alatt álló
csapatok a vérengzést végrehajtsák. Egyébként 1944-ben már egyszer
elítélték őt ezért, ám amikor a németek 1944. március 19-én
megszállták Magyarországot, az ítéletet megsemmisítették –
folytatta.
Azzal kapcsolatban, hogy Képíró Sándor a mai napig a Frankel Leó
utcai zsinagógával szemben lakik, azt mondta: a gyanúsított nap mint
nap szembesülhet azzal, hogy dacára az ő és a hozzá hasonló háborús
bűnösök tevékenységének, egy virágzó életet élő zsinagóga található
éppen a lakása közelében.
Képíró Sándor a bűncselekményt társtettesként követte el 1942.
január 23-án Fővárosi Főügyészség közlése szerint; az általa
vezetett járőrosztag tagjai – a gyanúsított által beosztottjaihoz
továbbított parancs alapján – az úgynevezett „újvidéki tisztogatás”
során Újvidéken négy civilt lelőttek.
Az ügyészség indítványozta a gyanúsított házi őrizetét, amelyet a
Budai Központi Kerületi Bíróság elutasított.
A gyanúsított cselekménye a büntető törvénykönyv szerint „egyéb
háborús bűntettnek” minősül, amely életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntethető.
Képíró Sándor neve szerepel a legkeresettebb náci háborús bűnösök
aktuális listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ
állított össze. A feltételezett náci háborús bűnösöket felkutató
szervezet szerint a 95 éves férfi a világháború után büntetlen
maradt, bár 1942-ben magyar csendőrtisztként Újvidéken részt vett
több mint ezer zsidó, roma és szerb civil megölésében. Képíró Sándor
a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza
Magyarországra.
BreuerPress/MTI
