Izraeli vezetők elégedetlenségüket hangoztatták

Izrael elégedetlen a Fatah programjával

Izraeli vezetők elégedetlenségüket hangoztatták  a
ciszjordániai Betlehemben tanácskozó palesztin Fatah-kongresszus előző nap előterjesztett politikai programjával.

 A programban a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette szervezet
hangoztatja „kötődését az igazságos békéhez, megismétli ugyanakkor a
palesztin nép jogát az ellenálláshoz a megszállással szemben, a
nemzetközi jognak megfelelően”. Megállapítja azt is, hogy „a Fatah
hű marad a mártírokhoz és a foglyokhoz, s ragaszkodik a palesztin
nép állandó követeléseihez, nevezetesen Jeruzsálem földjének
felszabadításához, a (zsidó) kolonizáció felszámolásához és a
(palesztin) menekültek visszatéréséhez”.
 „Elutasítjuk Izrael zsidó államként való elismerését, hogy
megvédjük a menekültek és a +zöld vonal+ másik oldalán élő
palesztinok visszatérési jogát” – ez utóbbi Izrael mintegy 1,3
millió arab állampolgárára utal. A palesztinok attól tartanak, hogy
az állam zsidó jellegének elismerése – amit Izrael követel –
lemondást jelenthetne az 1948-as menekültek „visszatérési
jogáról”.

 Az izraeli politika  eléggé egyöntetűen kikelt a program
ellen, főként azért, mert az jogot formál az ellenállás minden
formájára. „A Fatah kongresszusa nem ígéretes, hanem csalódást
keltő, mert a Közel-Keleten nincs más eszköz, mint leülni és
megállapodást kötni egy békeprogramról” – mondta  a
munkapárti Ehud Barak védelmi miniszter.
 A jobboldali Likud párthoz tartozó Gilád Erdan környezetvédelmi
miniszter szerint a program „az Izraellel való megegyezés óhajának
hiányát” mutatja. A szintén Likud párti Juli Edelstein tájékoztatási
és diaszpóraügyi miniszter úgy vélekedett, hogy „programjának
tanúsága szerint a Fatah nem kevésbé szélsőséges, mint a Hamász, és
ez aggasztó, mert gyengítheti egy kompromisszum lehetőségét a
Palesztin Hatóság vezetésével”.
 Jeruzsálemben vasárnap közzétették egy július végén készült
felmérés eredményét, amelyben a megkérdezettek 60 százaléka
helyeselte a (zsidó) építkezések folytatását („az Izrael által
1967-ben megszállt, majd bekebelezett, arablakta”)
Kelet-Jeruzsálemben, úgy vélve, hogy „a Jeruzsálem fölötti izraeli
szuverenitás vitathatatlan”. Harmincegy százalék ellenezte az újabb
építkezéseket, 7 százaléknak nem volt véleménye erről.