Külföldi hírek röviden
DURAY ELÉRHETŐNEK TARTJA A SZLOVÁKIAI MAGYAROK SZEMÉLYI
AUTONÓMIÁJÁT
Pozsony – Duray Miklós nem álmodik Nagy-Magyarország
visszaállításáról, de a szlovákiai magyarok személyi autonómiáját
elérhető célnak tartja. „A XX. század harmincas éveiben abszolút
reális lett volna a területi autonómia. Ez ma egyre inkább nem
reális. A személyi autonómia azonban reális. Annyira reális, hogy
ahhoz az ország közigazgatási felosztásának a megváltoztatására sem
lenne szükség” – fejtette ki a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai
alelnöke abban az interjúban, amelyet a pozsonyi SITA hírügynökség
hozott nyilvánosságra kedden. Duray szerint a személyi autonómia
bizonyos területhez kötődik, s egyáltalán nem új találmány. „Két
párhuzamos megoldás létezik. Az egyik megoldás a választott szervek
létrehozása, a másik ezen szervek felruházása jogkörökkel. A
jogkörök megegyezés alapján vannak meghatározva. A személyi
autonómia országos szervét az összes szlovákiai magyar alakítja ki.
Azok a szervek, amelyek kisebb közigazgatási egységekben vannak
megválasztva, az adott területhez tartoznak” – magyarázta a
politikus.
SLOTA: AZ ENSZ-NEK ÉRDEKLŐDNIE KELLENE A MAGYARORSZÁGI RASSZIZMUS
IRÁNT
Pozsony – Az ENSZ-nek érdeklődnie kellene a rasszista indítékú
bűncselekmények magyarországi elszaporodása iránt, ami a roma
kisebbség kiirtásához vezet – jelentette ki Ján Slota, a Szlovák
Nemzeti Párt (SNS) elnöke kedden Pozsonyban. A pozsonyi sajtó által
szélsőséges nacionalistának minősített koalíciós pártelnök ezzel
reagált arra, hogy ismeretlen támadók a Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Kislétán agyonlőttek egy roma asszonyt, kislányát pedig
súlyosan megsebesítették, valamint Balázs Péter magyar
külügyminiszter nyilatkozatára, miszerint a szlovák
államnyelvtörvény ügyében Budapest az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához és
az Európa Tanácshoz fordul. „A tereken masírozó Magyar Gárda, a
rendőrség passzivitása, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom és a Nemzeti
Őrsereg hosszú ideje tartó provokációi és megemlékezései az
emlékműveknél, a Jobbik és programjának politikai elfogadása, az
erőszak és a romák brutális legyilkolása – ez is a mai Magyarország
valósága” – egészítette ki Slotát Rudolf Pucík, az SNS
alelnöke.
A SZERB POLITIKUSOK NEM AKARNAK NEMZETISÉGI KÖRZETEKET
Belgrád – Szerbiában nincs helye sem albán, sem más nemzeti
kisebbségi körzetnek – nyilatkozták szerb politikusok a keddi
belgrádi sajtónak azt követően, hogy a dél-szerbiai albánok
megfogalmazták igényüket egy önálló körzet létrehozására. Bosko
Ristic, a kormánykoalíciót vezető Demokrata Párt egyik magas rangú
politikusa elfogadhatatlannak nevezte az albán követeléseket,
mondván, hogy egy etnikai körzet létrehozása Szerbia déli részén
csak növelné a feszültséget. Branko Ruzic, a fő koalíciós partner
Szerb Szocialista Párt végrehajtó tanácsának elnöke szerint keserűen
csalódni fognak mindazok, akik etnikai régiók létrehozásában
reménykednek. Szerbia minden állampolgárának egyforma a státusa, és
senki ne számítson arra, hogy csak azért, mert egy nemzeti
kisebbséghez tartozik, etnikailag homogén körzetet hozhat létre –
közölte a politikus.
KITELEPÍTETT SZUDÉTANÉMETEK ELSŐ TALÁLKOZÓJA CSEHORSZÁGBAN
Berlin – Első alkalommal rendeztek nagyszabású találkozót
Csehországban a szülőföldjükről a II. világháború végén elűzött
szudétanémetek – írta kedden a Süddeutsche Zeitung. A müncheni lap
beszámolója szerint a szombaton kezdődött négynapos rendezvényt az
úgynevezett Ackermann-közösség ötszáz tagja vett részt a Plzenben
rendezett találkozón. A plzeni egyházmegye püspöke, Frantisek
Radkovsky meghívására érkeztek a nyugat-csehországi városba. A volt
Csehszlovákiából mintegy hárommillió németet telepítettek ki a
világháború végén. Szervezeteik, az úgynevezett szudétanémet
bajtársi szövetségek követelik Eduárd Benes akkori csehszlovák elnök
vonatkozó rendeleteinek eltörlését, amelyek alapján a német – és a
magyar – kisebbség tagjait megfosztották jogaiktól, vagyonuktól, és
kiűzték őket hazájukból.
ELLENZÉKI TILTAKOZÁS AUSZTRIÁBAN A TEMELÍNI ATOMERŐMŰ KIBŐVÍTÉSE
ELLEN
Bécs – A temelíni atomerőmű kibővítése elleni tiltakozásuknak adtak
hangot kedden a parlamenti ellenzék pártjai. A Zöldek, valamint két
jobboldali-populista párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és
Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) egyaránt közleményben utasította
el a cseh erőmű kapacitásának tervezett megnövelését. Rudi Anschober
(Zöldek) közleményében többek között azt hangoztatta, hogy a
folyamatban lévő cseh környezetvédelmi engedélyezési eljárás téves
jogalapon nyugszik, ezért nem felel meg az Európai Unió normáinak. A
BZÖ erélyes tiltakozásra és „minden lehetséges jogi eszköz
igénybevételére” szólította fel a kormányt. Kijelentette, hogy ha ez
nem történik meg, a párt akár a határ blokádjára is kész. A cseh CEZ
villamos művek hétfőn hirdetett pályázatot a temelíni atomerőmű
bővítésére: a határtól alig 100 kilométerre fekvő erőmű két
reaktorához másik kettőt építenének.
FATAH-KONGRESSZUS A HAMÁSZ ÁRNYÉKÁBAN
Betlehem – A Fatah palesztin mozgalom továbbra is a nemzeti
megbékélésre fog törekedni, de nem hagyja, hogy a rivális Hamász
szervezet nyomást gyakoroljon rá – mondta Mahmúd Abbász, a Fatah
vezetője kedden, a párt húsz év óta első kongresszusán, Betlehemben.
A palesztin elnök hangsúlyozta: a palesztinoknak nem szabad „legitim
harcukat a terror eszközeivel tönkretenniük”, és mindaddig, amíg
„van egy kis remény”, folytatniuk kell a béketárgyalásokat
Izraellel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Fatah „fenntartja magának a
jogot a – nemzetközi jog rendelkezései alapján is legitimnek
tekinthető – ellenállásra”. Abbász elismerte a delegáltak előtt
mondott beszédében, hogy a párt követett el hibákat, amelyek a
Hamásszal szembeni vereséghez vezettek a Gázai övezetben.
