Prága kárpótolni fogja

 a Kárpátaljáról elüldözött csehszlovák állampolgárokat


Prága kárpótolni fogja a Kárpátaljáról elüldözött csehszlovák állampolgárokat


 Prága kárpótolni fogja a Kárpátaljáról 1938-1939-ben és a II. világháború idején a magyar és a szovjet hadsereg által elüldözött egykori csehszlovák
állampolgárokat. A kárpótlásról szóló törvényjavaslatot Václav Klaus
cseh államfő aláírta – közölte Radim Ochvat elnöki szóvivő .

    A törvény októberben lép életbe. Az érintetteknek írásos
dokumentumokkal bizonyítaniuk kell, hogy az adott időszakban milyen
ingatlan vagyonuk maradt Kárpátalján. Ennek alapján maximum
kétmillió koronás kártérítést kaphatnak a cseh államtól. A
kárpótlási kérelmet a károsultak leszármazottai is benyújthatják,
mégpedig 2012 végéig. Feltétel, hogy az egykori csehszlovák
állampolgár ma cseh állampolgársággal rendelkezzen. A ma
Szlovákiában élő károsultakra tehát a kárpótlás nem vonatkozik.
    Szakértői elemzések szerint várhatóan mintegy 400 személyt érint
a kárpótlás, az államkassza kiadásai mintegy 800 millió koronát
tehetnek ki.
    Csehszlovákia és a Szovjetunió a világháború után szerződést
kötött Kárpátalja átadásáról a Szovjetuniónak. A dokumentum egyik
fejezete leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak, akinek
1939 után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár Prágától.
    A Kárpátaljáról elüldözöttek egy évtizede Podkarpatská Rus néven
Csehországban szervezetet alapítottak, amely időközben feltérképezte
a helyzetet és a kárpótlási igényeket. Josef Havel, a szervezet
vezetője szerint a háború után az akkori pénzügyminisztérium
felhívására jegyzék készült a kárpótlásra jogosultakról, amely
mintegy 6300 nevet tartalmazott. Az 1948-as rendszerváltás után a
ügy egy időre elaludt, majd 1959-ben az akkori csehszlovák kormány
rendeletet adott ki, amelyben szűkítette a kárpótlásra jogosultak
körét. Josef Havel szerint jelenleg mintegy 220 személy követeli
vissza egykori vagyonát.
    A cseh pénzügyminisztérium korábbi becslése szerint az
elvesztett vagyon összértéke mintegy 10 milliárd korona mai áron.
    A Podkarpatská Rus 2001 decemberében Forrai Kristóf akkori
prágai magyar nagykövetnek is levelet küldött, amelyben azt
tudakolta, hogy Magyarország kész-e kárpótlást nyújtani az
elüldözötteknek a károkért.
    Kárpátalja évszázadokon át a magyar állam része volt, de
1918-ban Csehszlovákiához csatolták. Nemzetközi döntések
következtében Magyarország 1938-ban elfoglalta Kárpátalja déli
részét, míg egy évvel később egész Kárpátalja magyar fennhatóság alá
került. A terület 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, majd Prága

átadta a Szovjetuniónak.
    Klaus június elején még ellenezte, hogy a cseh állam a jelenlegi
gazdasági válság idején is nyújtson kárpótlást a történelmi
sérelmekért. Az államfő úgy vélte: lehetetlen az egykori sérelmeket
úgy orvosolni, hogy ne okozzanak újakat.

BreuerPress-MTI