Ban Ki Mun szerint egyrészt a szülők, másrészt az internetet üzemeltetők a felelősek azért, hogy a gyerekek megtanulják az interneten történő biztonságos közlekedést és azt is, hogy ne terjedjen el a gyűlöletbeszéd a különböző oldalakon.
Ban Ki Mun szerint a politikusok felelőssége is tetten érhető, hiszen az Ő feladatuk, hogy megtalálják az egyensúlyt az emberi alap- és szabadságjogok között. Ban Ki Mun e tekintetben is összehangolt cselekvést sürget.
Közleményében Ban Ki Mun kifejtette, hogy a gyűlöletbeszéd miatt „ártatlan emberek esnek áldozatul, a vallásuk, a faji vagy etnikai hovatartozásuk, vagy nemi irányultságuk miatt.”
A gyűlöletbeszéd elleni fellépés évek óta rendkívül aktuális nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban és világszerte másutt is. Az ENSZ öt éve indított el egy tanácskozás-sorozatot az intolerancia ellen. Tavaly decemberben „ünnepelte” az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kibocsátásának 60. évfordulóját. 1948. december 10.-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése ezt az alapvető nyilatkozatot, amelynek 19. cikkelye e témában a következőt mondja ki:
„Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.”
Számos országban, sajnos Magyarországon sincsen kellőképpen törvényileg szabályozva a gyűlöletbeszéd és annak tiltásának kérdése. Más országok viszont jó példát tudnak ezen a téren felmutatni.
BreuerPress (Barát Tamás New York)
