Salev:
új dokumentumok
módosíthatják
a XII. Piusról
kialakított képet
új dokumentumok
módosíthatják
a XII. Piusról
kialakított képet
Salev: új dokumentumok módosíthatják a XII. Piusról kialakított képet
A vatikáni archívumokból újonnan előkerülő dokumentumok módosíthatják
a XII. Pius pápáról kialakított képet, amely szerint nem emelt szót a
második világháború alatt a zsidók védelmében, a nácik népirtó
tevékenysége ellen – mondta csütörtökön Avner Salev, a jeruzsálemi
Jad Vasem holokauszt-emlékhely igazgatója.
Salev közölte: a vezetése alatt álló intézmény olyan új
dokumentumokat kapott a Vatikán titkos archívumából, amelyek
tanúsítják, hogy nagyon magas helyről jöttek egyházi utasítások egy
Róma melletti kolostornak üldözött zsidók elhelyezésére. Az ilyen
dokumentumok alaposan megváltoztathatják a XII. Pius szerepéről
kialakított képet – mondta a Jad Vasem igazgatója XVI. Benedek pápa
szentföldi látogatása elé időzített sajtóértekezletén.
Az előzetes program szerint XVI. Benedek ellátogat a nácik
hatmillió zsidó áldozatának emlékére létrehozott Jad Vasem
emlékhelyre, de nem tekinti meg annak múzeumát, amely úgy mutatja be
XII. Pius pápát, mint aki tétlenül nézte a zsidók millióinak
kiirtását.
„Nem lenne probléma számunkra megváltoztatni a XII. Piust bemutató
szöveget az (esetleg előkerülő) új dokumentumok fényében” – mondta a
Jad Vasem egy szóvivője.
Az olasz sajtó már 2006-ban megírta, hogy a római Santi Quattro
Coronati kolostor XII. Pius pápa közvetlen utasítására nyújtott
menedéket politikai üldözötteknek és zsidóknak a náci megszállás
alatt. Az olasz lapok a zárda egyik Ágoston-rendi apácájának
naplójára hivatkoztak.
Zsidó szervezetek azzal vádolják XII. Piust, aki 1939 és 1958
között állt a katolikus egyház élén, hogy közönyös volt a holokauszt
áldozatainak sorsa iránt. Szorgalmazzák, hogy addig ne avassák
boldoggá a néhai egyházfőt, amíg el nem oszlik minden kétely
állítólagos közönyével kapcsolatban.
1967 októberében kezdődött XII. Pius – polgári nevén Eugenio Maria
Giuseppe Giovanni Pacelli – boldoggá avatásának folyamata, de már
hosszú ideje egy helyben topog. Ahhoz, hogy boldoggá lehessen
avatni, ami feltétlenül szükséges közbeeső lépés esetleges szentté
avatásához, XVI. Benedek pápának alá kell írnia egy rendeletet,
amellyel elismeri elődjének „hősi erényeit”.
A Vatikán már a múltban is állította, hogy XII. Pius sokat tett a
színfalak mögött az üldözött zsidók megsegítéséért. A Szentszék
képviselői régóta beszélnek a néhai egyházfő utasításáról, hogy az
olaszországi katolikus templomok és kolostorok rejtsék el az
üldözött zsidókat. Állítólag azt is elrendelte a vatikáni
diplomatáknak, hogy adjanak ki zsidóknak hamis útleveleket. A
Szentszék érvelése szerint XII. Pius csak azért nem lépett fel
nyíltan, a nyilvánosság előtt a holokauszt ellen, mert közvetlen
beavatkozása tovább rontotta volna az üldözöttek helyzetét, és
kiváltotta volna Hitler bosszúját.
BreuerPress-MTI
A vatikáni archívumokból újonnan előkerülő dokumentumok módosíthatják
a XII. Pius pápáról kialakított képet, amely szerint nem emelt szót a
második világháború alatt a zsidók védelmében, a nácik népirtó
tevékenysége ellen – mondta csütörtökön Avner Salev, a jeruzsálemi
Jad Vasem holokauszt-emlékhely igazgatója.
Salev közölte: a vezetése alatt álló intézmény olyan új
dokumentumokat kapott a Vatikán titkos archívumából, amelyek
tanúsítják, hogy nagyon magas helyről jöttek egyházi utasítások egy
Róma melletti kolostornak üldözött zsidók elhelyezésére. Az ilyen
dokumentumok alaposan megváltoztathatják a XII. Pius szerepéről
kialakított képet – mondta a Jad Vasem igazgatója XVI. Benedek pápa
szentföldi látogatása elé időzített sajtóértekezletén.
Az előzetes program szerint XVI. Benedek ellátogat a nácik
hatmillió zsidó áldozatának emlékére létrehozott Jad Vasem
emlékhelyre, de nem tekinti meg annak múzeumát, amely úgy mutatja be
XII. Pius pápát, mint aki tétlenül nézte a zsidók millióinak
kiirtását.
„Nem lenne probléma számunkra megváltoztatni a XII. Piust bemutató
szöveget az (esetleg előkerülő) új dokumentumok fényében” – mondta a
Jad Vasem egy szóvivője.
Az olasz sajtó már 2006-ban megírta, hogy a római Santi Quattro
Coronati kolostor XII. Pius pápa közvetlen utasítására nyújtott
menedéket politikai üldözötteknek és zsidóknak a náci megszállás
alatt. Az olasz lapok a zárda egyik Ágoston-rendi apácájának
naplójára hivatkoztak.
Zsidó szervezetek azzal vádolják XII. Piust, aki 1939 és 1958
között állt a katolikus egyház élén, hogy közönyös volt a holokauszt
áldozatainak sorsa iránt. Szorgalmazzák, hogy addig ne avassák
boldoggá a néhai egyházfőt, amíg el nem oszlik minden kétely
állítólagos közönyével kapcsolatban.
1967 októberében kezdődött XII. Pius – polgári nevén Eugenio Maria
Giuseppe Giovanni Pacelli – boldoggá avatásának folyamata, de már
hosszú ideje egy helyben topog. Ahhoz, hogy boldoggá lehessen
avatni, ami feltétlenül szükséges közbeeső lépés esetleges szentté
avatásához, XVI. Benedek pápának alá kell írnia egy rendeletet,
amellyel elismeri elődjének „hősi erényeit”.
A Vatikán már a múltban is állította, hogy XII. Pius sokat tett a
színfalak mögött az üldözött zsidók megsegítéséért. A Szentszék
képviselői régóta beszélnek a néhai egyházfő utasításáról, hogy az
olaszországi katolikus templomok és kolostorok rejtsék el az
üldözött zsidókat. Állítólag azt is elrendelte a vatikáni
diplomatáknak, hogy adjanak ki zsidóknak hamis útleveleket. A
Szentszék érvelése szerint XII. Pius csak azért nem lépett fel
nyíltan, a nyilvánosság előtt a holokauszt ellen, mert közvetlen
beavatkozása tovább rontotta volna az üldözöttek helyzetét, és
kiváltotta volna Hitler bosszúját.
BreuerPress-MTI
