Szili Katalin:
tűrhetetlen az ordas
eszmék terjedése
tűrhetetlen az ordas
eszmék terjedése
Szili Katalin: tűrhetetlen az ordas eszmék terjedése
Elfogadhatatlan és tűrhetetlen az ordas eszmék előretörése, ma már tudjuk, tudnunk
kell, hogy a gyűlölet nem megoldás a problémákra – mondta Szili
Katalin, az Országgyűlés elnöke a Világ Igaza kitüntetések átadási
ünnepségén kedden Budapesten.
A kitüntetéssel olyan emberek tevékenységét ismerik el, akik a
holokauszt idején zsidó üldözötteket mentettek.
Szili Katalin szerint sokszor úgy érezhetjük: sokan vannak, akik
semmit nem tanultak a múltból. Mint mondta, a felelős politikusoknak
meg kell válogatniuk a szavaikat, s „megengedhetetlen, hogy
politikusok asszisztáljanak a félelmek és fájdalmak kisebbségekre
történő kivetítéséhez”. Felelős politikus „nem táplálja a
gyűlöletet, hanem csökkenti a társadalmi feszültségeket” –
hangsúlyozta.
A házelnök a holokausztot az emberi történelem szégyenének nevezte,
majd rámutatott: a múlt fájdalma eltűnőben van, az idő múlásával a
nagyszülők egyre kevesebbet mesélhetnek a holokauszt szégyenteljes
időszakáról, a globális válság miatt pedig az emberek „kényszerűen a
mára és a holnapra figyelnek”.
Szili Katalin fontosnak tartja, hogy a holokauszt történetével és
tapasztalatával minden nap foglalkozzon a társadalom, „még akkor is,
ha a súlya elviselhetetlen”. Arról is szólt, hogy a soha fel nem
dolgozott múltat elfelejtik az emberek, míg „a néven nevezett emlék
fennmarad az emberek tudatában”. Meglátása szerint „ahhoz, hogy a
múlt árnyait felismerjük, ki kell mondanunk, hogy ami rossz, az
rossz, és az is marad, minden kétértelmű félmondat, minden
összekacsintás bűn”.
A kitüntetettekről azt mondta: amikor kellett, néven nevezték a
borzalmat, a gonoszságot, s megtették, amit megtehettek, sőt annál
többet is. Az üldözöttek megmentőinek történetét soha nem szabad
elfelejteni, kiállásukért és bátorságukért nevük örökké fennmarad –
hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Gyenesei István önkormányzati miniszter kiemelte: a magyar állam
nevében helytállásukért Bátorság érdemjelben is részesítik a
megmentőket, akik szabadságukat, biztonságukat, olykor életüket is
kockáztatva cselekedtek. Az embermentők máig érvényes példát adtak
az utódoknak, sokan köszönhetik nekik, az igaz emberek
segítőkészségének, emberségének az életüket – mutatott rá.
A miniszter hangsúlyozta: közösen kell gátat vetni a szélsőséges
rasszista megnyilvánulásoknak. Mint hozzátette, a demokratáknak van
kellő bátorságuk ahhoz, hogy mindent megtegyenek annak érdekében:
„soha többé ne térhessen vissza a gyűlölködés korszaka”
Magyarországra és sehova a világba, „sem lopakodva, sem a
rasszizmussal nyíltan összekacsintva.”
Aliza Bin-Noun, Izrael állam magyarországi nagykövete arról szólt:
a zsidó nép második újjászületése akkor következett be, amikor „a
holokauszt poraiból feltámadva megélte nemzetté válását”, Izrael
megalakulását. Emlékezett Tomi Lapidra, a jeruzsálemi Jad Vasem
Intézet egykori vezetőjére és Izrael miniszterelnök-helyettesére,
akinek felesége, fia és lánya jelen volt a budapesti
ünnepségen.
Kiemelte: tíz olyan magyar embert tüntetnek ki, aki nem fordított
hátat az üldözötteknek az emberiség történelmének legborzalmasabb
korszakában. Magyarország igazán büszke lehet rájuk, mi pedig
Izraelben őket tiszteljük a Világ Igazaiként – mondta a
nagykövet.
Aliza Bin-Noun kitért arra: a napjainkban világszerte folyamatosan
növekedő antiszemitizmus óriási gondot okoz Izraelnek. A
szólásszabadság joga nem jelenhet mentséget semmiféle antiszemita
megnyilvánulásra – hangsúlyozta.
Az ünnepségen Aliza Bin-Noun és Gyenesei István 10 megmentőt
tüntetett ki, akiknek a nevében leszármazottaik vették át a Világ
Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet.
A megmentők: Benedikt Eduard Brunschweiler, Haas Ödönné és Strahl
József, Horváth Jenőné, Kántor Mária, Kolonits Ferencné, Margit,
Ilona és Paula, Mező Ferenc és neje, Nagy József és Ida, Szalai Pál,
Vámos József, Zsuráffy István és Rózsa. Benedikt Eduard
Brunschweiler nevében a Világ Igaza kitüntetést március 30-án
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát vette át, a Bátorság érdemjelet
pedig a keddi ünnepségen Aliza Bin-Noun.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi beszédében
kiemelte: „Kegyelettel gondolunk azokra, akik a mentés iszonyú nagy
kockázatát vállalták”. A mentést végző emberek minden körülmények
között emberek maradtak – hangsúlyozta, majd imádságot mondott a
holokauszt áldozataiért és az üldözöttek megmentőiért.
Az ünnepi program keretében bemutatták a Tomi Lapidról szóló
filmet. Ebben emlékezett rá többek között fia, Aliza Bin-Noun, a Jad
Vasem Intézet mostani igazgatója, valamint Vas Éva, az MTI
alelnöke.
Az izraeli parlament 1953-ban hozott törvényt arról: létrehozzák a
Jad Vasem Intézetet azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze a
holokauszttal, a hatmillió zsidó elpusztításával összefüggő
dokumentumokat, és vegye föl a kapcsolatot azokkal a keresztény
emberekkel, akik segítettek üldözött zsidó társaikon. Eddig 24
országból mintegy 22 ezer olyan embert kutattak föl, aki önzetlenül
embereket mentett a holokauszt idején. Az ő nevüket emléktáblán
örökítik meg a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban.
Magyarországon 1993-ban alakult meg az Igaz Emberek Tagozata, és
1995 óta a Magyar Köztársaság belügyminisztere minden évben érdemjel
adományozásával ismeri el azok bátorságát, akik a vészkorszak idején
zsidó honfitársaik életét mentették meg.
BreuerPress-MTI
Elfogadhatatlan és tűrhetetlen az ordas eszmék előretörése, ma már tudjuk, tudnunk
kell, hogy a gyűlölet nem megoldás a problémákra – mondta Szili
Katalin, az Országgyűlés elnöke a Világ Igaza kitüntetések átadási
ünnepségén kedden Budapesten.
A kitüntetéssel olyan emberek tevékenységét ismerik el, akik a
holokauszt idején zsidó üldözötteket mentettek.
Szili Katalin szerint sokszor úgy érezhetjük: sokan vannak, akik
semmit nem tanultak a múltból. Mint mondta, a felelős politikusoknak
meg kell válogatniuk a szavaikat, s „megengedhetetlen, hogy
politikusok asszisztáljanak a félelmek és fájdalmak kisebbségekre
történő kivetítéséhez”. Felelős politikus „nem táplálja a
gyűlöletet, hanem csökkenti a társadalmi feszültségeket” –
hangsúlyozta.
A házelnök a holokausztot az emberi történelem szégyenének nevezte,
majd rámutatott: a múlt fájdalma eltűnőben van, az idő múlásával a
nagyszülők egyre kevesebbet mesélhetnek a holokauszt szégyenteljes
időszakáról, a globális válság miatt pedig az emberek „kényszerűen a
mára és a holnapra figyelnek”.
Szili Katalin fontosnak tartja, hogy a holokauszt történetével és
tapasztalatával minden nap foglalkozzon a társadalom, „még akkor is,
ha a súlya elviselhetetlen”. Arról is szólt, hogy a soha fel nem
dolgozott múltat elfelejtik az emberek, míg „a néven nevezett emlék
fennmarad az emberek tudatában”. Meglátása szerint „ahhoz, hogy a
múlt árnyait felismerjük, ki kell mondanunk, hogy ami rossz, az
rossz, és az is marad, minden kétértelmű félmondat, minden
összekacsintás bűn”.
A kitüntetettekről azt mondta: amikor kellett, néven nevezték a
borzalmat, a gonoszságot, s megtették, amit megtehettek, sőt annál
többet is. Az üldözöttek megmentőinek történetét soha nem szabad
elfelejteni, kiállásukért és bátorságukért nevük örökké fennmarad –
hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Gyenesei István önkormányzati miniszter kiemelte: a magyar állam
nevében helytállásukért Bátorság érdemjelben is részesítik a
megmentőket, akik szabadságukat, biztonságukat, olykor életüket is
kockáztatva cselekedtek. Az embermentők máig érvényes példát adtak
az utódoknak, sokan köszönhetik nekik, az igaz emberek
segítőkészségének, emberségének az életüket – mutatott rá.
A miniszter hangsúlyozta: közösen kell gátat vetni a szélsőséges
rasszista megnyilvánulásoknak. Mint hozzátette, a demokratáknak van
kellő bátorságuk ahhoz, hogy mindent megtegyenek annak érdekében:
„soha többé ne térhessen vissza a gyűlölködés korszaka”
Magyarországra és sehova a világba, „sem lopakodva, sem a
rasszizmussal nyíltan összekacsintva.”
Aliza Bin-Noun, Izrael állam magyarországi nagykövete arról szólt:
a zsidó nép második újjászületése akkor következett be, amikor „a
holokauszt poraiból feltámadva megélte nemzetté válását”, Izrael
megalakulását. Emlékezett Tomi Lapidra, a jeruzsálemi Jad Vasem
Intézet egykori vezetőjére és Izrael miniszterelnök-helyettesére,
akinek felesége, fia és lánya jelen volt a budapesti
ünnepségen.
Kiemelte: tíz olyan magyar embert tüntetnek ki, aki nem fordított
hátat az üldözötteknek az emberiség történelmének legborzalmasabb
korszakában. Magyarország igazán büszke lehet rájuk, mi pedig
Izraelben őket tiszteljük a Világ Igazaiként – mondta a
nagykövet.
Aliza Bin-Noun kitért arra: a napjainkban világszerte folyamatosan
növekedő antiszemitizmus óriási gondot okoz Izraelnek. A
szólásszabadság joga nem jelenhet mentséget semmiféle antiszemita
megnyilvánulásra – hangsúlyozta.
Az ünnepségen Aliza Bin-Noun és Gyenesei István 10 megmentőt
tüntetett ki, akiknek a nevében leszármazottaik vették át a Világ
Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet.
A megmentők: Benedikt Eduard Brunschweiler, Haas Ödönné és Strahl
József, Horváth Jenőné, Kántor Mária, Kolonits Ferencné, Margit,
Ilona és Paula, Mező Ferenc és neje, Nagy József és Ida, Szalai Pál,
Vámos József, Zsuráffy István és Rózsa. Benedikt Eduard
Brunschweiler nevében a Világ Igaza kitüntetést március 30-án
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát vette át, a Bátorság érdemjelet
pedig a keddi ünnepségen Aliza Bin-Noun.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi beszédében
kiemelte: „Kegyelettel gondolunk azokra, akik a mentés iszonyú nagy
kockázatát vállalták”. A mentést végző emberek minden körülmények
között emberek maradtak – hangsúlyozta, majd imádságot mondott a
holokauszt áldozataiért és az üldözöttek megmentőiért.
Az ünnepi program keretében bemutatták a Tomi Lapidról szóló
filmet. Ebben emlékezett rá többek között fia, Aliza Bin-Noun, a Jad
Vasem Intézet mostani igazgatója, valamint Vas Éva, az MTI
alelnöke.
Az izraeli parlament 1953-ban hozott törvényt arról: létrehozzák a
Jad Vasem Intézetet azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze a
holokauszttal, a hatmillió zsidó elpusztításával összefüggő
dokumentumokat, és vegye föl a kapcsolatot azokkal a keresztény
emberekkel, akik segítettek üldözött zsidó társaikon. Eddig 24
országból mintegy 22 ezer olyan embert kutattak föl, aki önzetlenül
embereket mentett a holokauszt idején. Az ő nevüket emléktáblán
örökítik meg a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban.
Magyarországon 1993-ban alakult meg az Igaz Emberek Tagozata, és
1995 óta a Magyar Köztársaság belügyminisztere minden évben érdemjel
adományozásával ismeri el azok bátorságát, akik a vészkorszak idején
zsidó honfitársaik életét mentették meg.
BreuerPress-MTI
