Mandur László
összefogást sürget
A parlamenti pártoknak össze kell fogniuk a rasszizmus és a kirekesztés ellen,
attól függetlenül, hogy melyik oldalon állnak, s nem szabad szemet
hunyni afelett sem, hogy több helyen a romák házait felgyújtják –
közölte Mandur László (MSZP), az Országgyűlés alelnöke pénteken
Budapesten, a Radnóti Miklós antirasszista díj átadási ünnepségén.
Mint mondta, a pártok és politikusok azt mérlegelik, a
cigányokat ért atrocitásokhoz hogyan szóljanak hozzá, azon
gondolkodnak, hogy az ehhez fűződő megnyilvánulásaik mennyi
szavazatot hoznak vagy visznek.
„Nem lehetünk gyávák, ezen nem szabad gondolkodni, mert
veszélyes folyamatban vagyunk, össze kell tartanunk, erőt kell
mutatnunk”, és határozottan fel kell lépni a kirekesztéssel szemben
– tette hozzá a parlament alelnöke az antirasszizmus világnapja
alkalmából tartott díjátadáson.
Rámutatott: Németországban ez az összefogás megtörtént, amikor a
legkülönbözőbb politikai pártok tavaly együtt emlékeztek a náci
birodalomban 1938 novemberében elkövetett zsidó pogromokra.
Magyarországon Mandur László szerint „a Radnóti Miklós antirasszista
díj kitüntetettjei lehetnek a történelmi szembenézésnek és a
kirekesztés-ellenességnek a zászlóshajói”.
Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége
(MEASZ) – Összefogás a Demokráciáért elnöke a díjátadás előtt
kijelentette: a politika mindkét oldalának fontos, hogy lépéseket
tegyenek egymás felé. Mint mondta, az idén május 31., pünkösd
vasárnapja legyen a megbékélés napja, amikor rendezvényeket
szerveznek roma és nem roma egyesületek, hogy megismerjék egymás
életét, kultúráját.
A MEASZ fontosnak tartja a nevelés szerepét a társadalmi
kirekesztés visszaszorításában, mert a fiatalok ekkor „ízlelik meg a
demokráciát”, a demokratikus intézményrendszert pedig fel kell
használni mindenféle hátrányos megkülönböztetéssel szemben.
Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt húsz év egyik legnagyobb
kárvallottja a cigányság, mert elvesztették munkahelyüket,
megélhetésük forrását – közölte Hanti Vilmos.
A szövetség által 2000-ben alapított díjban az idén 16
személyiség részesült. Kitüntetést kapott Bánáti Rudolf kőbányai
önkormányzati képviselő, Csapodi Tamás szociológus, Debrecenyi János
veszprémi polgármester, Ferencz Győző egyetemi tanár, Gáspár István,
a Pallasz Páholy alapítója, Herényi Károly parlamenti képviselő,
MDF-es politikus, Horváth János mérnök, nyugalmazott vezérőrnagy, a
MEASZ országos elnökségének tagja.
Az elismerést megkapta továbbá Kálmán Olga, a Magyar ATV
műsorvezetője, Kósáné Kovács Magda (MSZP) európai parlamenti
képviselő, ifjabb Lasz György, a Tarka Magyar mozgalom egyik
szervezője, Pataky Péter szakszervezeti vezető, Regös István, a Miss
Magazin főszerkesztője, Révész Márta szakszervezeti tisztviselő,
Szigetvári Miklós, a szerbiai Borban lévő volt munkatábor egykori
foglya, Radnóti Miklós egykori fogolytársa, valamint Szinetár Miklós
rendező és Vámos Tibor akadémikus.
A díj célja, hogy mintát, követhető magatartásmódot mutasson a
nyilvánosságnak olyan személyiségek, közösségek elismerésével, akik,
illetve amelyek életútjukkal, kiállásukkal példát adnak, fellépnek a
rasszizmus, az antiszemitizmus és a kirekesztés bármely formája
ellen.
Az ENSZ 1966-ban döntött arról, hogy március 21-ét az
antirasszizmus világnapjává nyilvánítja. Ezzel arra emlékezett, hogy
1960-ban ezen a napon Dél-Afrikában vérfürdőbe torkollott egy
apartheid-ellenes demonstráció, amely 69 áldozatot követelt.
BreuerPres
