Kalandtúra

a ragadozók

birodalmában


 

PREDÁTOROK várják a közönséget a Magyar Természettudományi Múzeumba

 

Mintegy száz repülő, úszó, futó, ugró, mászó, lesből támadó ragadozó és négy hatalmas, mozgatható modell várja majd a látogatókat a Magyar Természettudományi Múzeum PREDÁTOROK című interaktív időszaki kiállításán 2009. március 18.

november 23. között. A különleges kiállítás egyben tisztelgés a 200 évvel ezelőtt született Charles Darwin munkássága előtt. A tárlatot hírességek Falusi Mariann

(Pa-Dö-Dö) és a Rippel-fívérek

, valamint állatkerti sztárvendégek társaságában tekinthette meg a sajtó a megnyitó előtt.

Bajzáth Judit, a múzeum kommunikációs vezetője egy cseppet sem túlzott, amikor kijelentette, hogy ez a kiállítás egy felfedező út, ahol igazi meglepetések várják az érdeklődőket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a sajtótájékoztató részvevői is gyermeki örömmel tesztelték a kiállítás különlegességeként bemutatott óriási, mozgatható ragadozómodelleket, de többi interaktív játékot is:

benéztek minden likba, szétszedték és újra összerakták, amit csak lehetett.

A sajtótájékoztató elején bemutatott két állatkerti vadászvendég, a tiszteletet parancsoló boa és Görbi, az izgága ormányos medve is

végignézte“ a kiállítást. Görbi mindent alaposan körbeszaglászott, a boát pedig stílszerűen egy csinos, ifjú hölgy kapta a nyakába a fotósok legnagyobb örömére. A Rippel-fivérek megbirkóztak egy krokodillal, később pedig az is kiderült, hogy Falusi Gyöngyi nem bírná el a zsákmányát, ha sas lenne.

Az interaktív kiállításon valóban sok érdekességet tudhatnak meg a játékos kedvű látogatók. Láthatnak a kígyó szemével, megnézhetik, hogyan gyilkol le a tigrispiton egy plüsskrokodilt, szétkaphatnak egy macskaszemet, megcsodálhatnak egy igazi madárpókot (brrr!), meg az egyéb pókok mesterműveként készülő vitorlahálót vagy hurokhálót. Fény derül arra is, hogy a kondorkeselyű akár 3000 méterről is meglátja zsákmányát, vagy hogy egyes rágcsálók vizelete ultraviola fényt áraszt, meg hogy a cápa akár egy kilométerről is megérzi a vér szagát.

 

Háttér

A ragadozó életmódú állatok sokak szemében félelmetes gyilkosok, holott valójában lenyűgöző, az élővilág táplálékhálózatába szervesen illeszkedő és sokszínű élőlények. A természet egyensúlyának fenntartásában fontos szerepet töltenek be, mégis sok közülük már veszélyeztetett az ember környezet-átalakító tevékenysége következtében.

A zsákmány megszerzésére a ragadozók evolúciója során különféle módszerek, vadásztechnikák fejlődtek ki. Egyes vadászok kitűnően rejtőzködnek, s várnak az alkalmas pillanatra, hogy lecsaphassanak az áldozatra, míg mások csapdát állítanak a zsákmánynak. A valódi vadászok felderítik, kitartóan üldözik és megragadják prédájukat.

Mindegy, hogy milyen eszközzel, de egyetlen céljuk a táplálék megszerzése.

 

A Magyar Természettudományi Múzeum

Predátorok” című kiállítása most közelebb hozza a ragadozók rejtélyes világát, és eloszlatja a bennünk élő tévhiteket, félelmeket, mindezt szórakoztató ugyanakkor ismeretterjesztő módon.

A kiállítás különlegessége a négy darab, óriási, mozgó ragadozómodell, amelyek élethűen mutatják be az alkalmazott vadászati technikákat. A négy tudományosan hiteles modell élethűen mutatja be, hogyan vadásznak az igazi ragadozók. Ilyen, az életnagyság többszörösére nagyított, interaktív állat- és növénypredátorok eddig itthon csak a legfélelmetesebb filmekben lehetett látni, nem véletlen, hogy biztonsági okokból az óriási modelleket üvegfal mögött állítják ki. Az üvegketrecbe zárt műmegalények az eredetiek tudományosan hiteles másai. Az interaktív és élethű predatorok segítségével a közönség olyan kérdésekre kaphat majd választ, hogy például túlélhető-e a krokodil harapása? Miért végzetes csapás a béka nyelve? Hogyan válik halálos csapdává a pókháló? Milyen

húst“ eszik meg egy növény?

A látogatók által irányítható, mozgatható modelleket eddig még nem gyártottak nálunk. A különleges modelleket a múzeum megrendelésére a Filmefex Studio készítette, amely egyébként több hollywoodi produkció számára állított már el

ő már mindenféle evilági, álombéli és földönkívüli lényt.

BreuerPress