A Mazsihisz kész részt venni

Tavaly nem fogadta el Sólyom László meghívását


 A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kész részt venni a
köztársasági elnök szokásos év végi fogadásán, amelyen a történelmi
egyházak vesznek részt – tájékoztatta az MTI-t a Mazsihisz.

    Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója elmondta, hogy
a szövetség vezetősége nagyon tiszteli a köztársasági elnököt, és
tavaly sem állt szándékukban megbántani, az akkori meghívást azért
utasították vissza, mert „volt egy aktuális esemény, ami a
közösséget nagyon bántotta”. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke
hozzátette: akkor egy konkrét törvényjavaslatot nem írt alá az
államfő, és az indoklás egy mondatát érezték bántónak. Ha a
köztársasági elnök bárkit meghív, az olyan „megtiszteltetés, amit
illik elfogadni”, ezért idén ennek szellemében cselekednek –
fogalmazott az elnök.
    A Köztársasági Elnöki Hivatal ezzel kapcsolatban az MTI-vel azt
közölte: az államfő ajtaja mindig nyitva áll a történelmi egyházak
vezetői előtt, éppen ezért megnyugtató számukra, hogy a Mazsihisz
felülvizsgálta tavalyi álláspontját.
    Tavaly nem fogadta el Sólyom László meghívását a történelmi
egyházak vezetőivel történő közös találkozásra és ebédre a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), mert a
köztársasági elnök véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a
gyűlöletbeszéd-törvényt. Az államfő ezt azzal indokolta, hogy a
Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvény több
szempontból alkotmányellenes. Sólyom László akkor azzal érvelt, hogy
egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek
tömegeit indíthatják, sőt erre jogvédő szervezetek is jogosultak
lennének. A köztársasági elnök szerint ez elrettentett volna a
demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő
véleménynyilvánítástól is, és akadályozta volna a szabad, érvelő
közvélemény működését. Az Alkotmánybíróság június 30-án elfogadta a
köztársasági elnök érvelését, és alkotmányellenesnek minősítette a
Ptk.-módosítást, amely lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai
és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget
érintő, sértő megnyilvánulások miatt.

 

 

BreuerPress-MTI