A Katolikus-Zsidó Kapcsolatok
Nemzetközi Bizottságának nyilatkozata
A Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsága (ILC) – amely a Szentszék Zsidókkal való Kapcsolatokért Felelős Bizottságának és a Vallásközi Kapcsolatok Zsidó Nemzetközi Szervezetének (IJCIC) közös fóruma – november 9. és 12. között Budapesten tartotta huszadik találkozóját. Az ILC találkozó, amely immár második alkalommal került megrendezésre Közép-Kelet Európában, két házigazdája a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és Magyaroszági Zsidó Hitközségek Szövetsége volt. Az előző közép-európai találkozón, amelyet 1990-ben Prágában rendeztek meg, a résztvevők közös állásfoglalást tettek közzé, amelyben az antiszemitizmust Isten és az emberiség elleni bűnnek minősítették. A jelen konferencián a vallás társadalomban betöltött szerepéről és a zsidó-katolikus kapcsolatok kelet-európai helyzetéről folytattak megbeszéléseket.
A katolikus-zsidó párbeszédet növekvő barátság és közös egyetértés jellemezte az elmúlt évtizedekben, ami lehetővé tette, hogy igazságosságon és bizalmon alapuló légkör alakulhasson ki. Ezáltal a katolikus-zsidó párbeszéd a remény jele, és inspiráció lehet zaklatott világunkban. A barátság és az egymás iránti törődés új szellemisége fontos értékek, amelyeket felkínálhatunk társadalmunknak. Ennek egyik jeleként első alkalommal vett részt katolikus és zsidó fiatalok egy-egy csoportja – akik már az ILC találkozó előtt néhány nappal megkezdték munkájukat –, a rendezvényen teljes jogú delegáltként. A találkozó magyarországi helyszíne a szervezet azon törekvésére utal, hogy Közép- és Kelet-Európában erősítsék a katolikus-zsidó kapcsolatokat.
Magyarországon – és különösképpen Budapesten –, a katolikus és a zsidó közösségek látványos újjászületésüket élik a kommunista rendszer után, ez még inkább természetessé tette a helyszínválasztást.
A találkozó a Soát megelőző „Kristályéjszaka” hetvenedik évfordulóján, november 9-én, megemlékezéssel kezdődött. Felszólalt Dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása és Dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. Az eseményen idézték XVI. Benedek pápa megindító gondolatait.
A hivatalos nyitóünnepségen a Budavári Palotában beszédet mondott Walter Kasper bíboros, a Szentszék Zsidókkal való Kapcsolatokért Felelős Bizottságának elnöke, David Rosen rabbi, az IJCIC elnöke, valamint Erdő Péter bíboros és Feldmájer Péter.
Az ILC első ülésén – Vallás a civil társadalomban címmel –, előadást tartott Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem volt rektora, valamint Theodore McCarrick bíboros, Washington örökös érseke. Schweitzer rabbi előadásában, amelynek középpontjában a magyar zsidó közösség elmúlt ötven éve állt bemutatta a küzdelmet, amellyel mindkét közösségnek szembe kellett néznie annak érdekében, hogy vallásos közösségeket tudjon fenntartani olyan időkben, amikor a polgári társadalomban ennek nyilvános kifejezése nem volt kívánatos. McCarrick bíboros a társadalomban jelen lévő vallásos intézmények előnyeiről szólt – beleértve a transzcendens erkölcsi értékeket, a jótékonysági munkát, a médiában megjelenő kulturális értékeit – az Egyesült Államok jelenkori társadalmát hozva példaként.
A zsidó és katolikus vallás komoly kihívásokkal néz szembe a szekularizált társadalomban. A vallási értékek ma már nem mindenki számára elfogadottak, bár továbbra is döntő fontosságúak az egyén és a társadalom jóléte szempontjából. Minden társadalomnak tisztelnie és védelmeznie kell az emberi méltóságot és az emberi jogokat. Az ILC elismeri a képviseleti demokrácia pozitív értékeit, ugyanakkor hangsúlyozza az állam felelősségét a közösségek védelmezésében a szélsőségekkel szemben, beleértve az érzéketlenséget a vallási és erkölcsi hagyományok értékei iránt. A Bizottság vallási vezetői arra hívják a két vallás követőit, hogy vállaljanak szerepet a tisztelet és a közös egyetértés előmozdításában. A vallás szabadságát az egyének és a közösségek számára is biztosítaniuk kell az egyházi és a polgári hatóságoknak. Katolikusoknak és zsidóknak erkölcsi kötelezettségük demonstrálni a vallásos felelősséget a táradalomért, és a jövő generációját a vallásos értékekre oktatni. Ez különösen fontos a mai időkben, amikor idegengyűlölő, rasszista és antiszemita megnyilvánulások jelennek meg Közép-Kelet Európa különböző részein. Az ILC továbbra is elítéli a vallásilag motivált erőszakot, és különös figyelmet szentel a keresztények elleni kirohanásoknak Indiában és Irakban, valamint a Közép-Keleten megjelenő antiszemita megnyilvánulásoknak.
A második nap középpontjában a kelet-európai zsidó-katolikus kapcsolatok jelen helyzete állt. A lengyelországi Stanislaw Krajewski a zsidók és katolikusok szociológiai összefüggéseiről beszélt Közép-Kelet Európában, majd Schanda Balázs professzor átfogó képet adott arról a jogrendszerről, amelyben ezek működnek. Schőner Alfréd rabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora a magyarországi zsidóságról tartott előadást. Ezt követően az ILC résztvevői megtekintették a magyar zsidó és katolikus történelmi nevezetességeket.
Az est folyamán megemlékeztek Izrael Állam megalapításának 60. évfordulójáról, amelyet a Mazsihisz és Izrael Állam Magyarországi Nagykövetsége szervezett. Az eseményen felszólalt Aliza Bin-Noun Izrael Állam nagykövete, Walter Kasper bíboros és Mordechai Piron rabbi, az IJCIC elnöke.
A konferencia utolsó napján aktuális kérdésekről esett szó, munkacsoportokban a közös feladatokról, oktatási kérdésekről és a katolikus-zsidó kapcsolatok új vezetői generációjának felkészítéséről folytattak megbeszéléseket.
A munkacsoportok beszámolói alapján említésre méltók azok a kezdeményezések, amelyek az IJCIC és a Szentszék ortodox keresztény partnereit, valamint a marokkói muszlim liga tudósain keresztül az iszlám képviselőit is bevonná a közös munkába. Az oktatási albizottság javasolta, hogy közösen segítsék a tudás elterjedését, a vallások közötti párbeszédet, valamint a zsidó és katolikus ifjúsági vezetők csoportjának munkáját az ILC 2009 júniusában Castel Gandolfóban megrendezendő találkozóján.
A jelenlegi gazdasági válság felhívja a figyelmet az emberiség egységének és összekapcsolódásának fontosságára. A mostani krízisért nem okolható egyetlen vallási, gazdasági, társadalmi vagy nemzetiségi csoport sem. A Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottságának tagjai különös aggodalmukat fejezik ki a közösség legszegényebb tagjai, kiváltképp a szegények iránt, akik a legtöbbet szenvedik el a gazdasági környezet drámai változása miatt. Törekednek arra, hogy eljuttassák hozzájuk a remény üzenetét, amely mindenkit arra hív, hogy újra és újra elkötelezze magát a gazdasági igazságosság és az emberi szolidaritás irányában.
Budapest, 2008. november 12.
A nyilatkozathoz mellékletként csatolva az ILC korábbi közleménye.
M
elléklet
A Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottságának közleménye
A Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsága (ILC), amely Budapesten tartja 20. konferenciáját november 9–12. között, mély sajnálatát fejezi ki bizonyos nem helyénvaló és meggondolatlan megnyilvánulások miatt, amelyek XII. Pius pápa II. világháború alatti szerepével kapcsolatosak.
Walter Kasper bíboros és David Rosen rabbi az ILC két társelnöke kijelentette: „Ismételten megerősítjük elkötelezettségünket a közös tiszteleten és érzékenységen alapuló kapcsolatok mellett. Az időről időre óhatatlanul felmerülő nézeteltéréseket is ebben a szellemben kell kezelni, kerülve a helyzetet elmérgesítő megfogalmazásokat.”
Kasper bíboros megjegyezte, a zsidó közösség aggályait a legmagasabb szinten hozta a Szentszék tudomására.
Tíz nappal ezelőtt a Vallásközi Kapcsolatok Zsidó Nemzetközi Bizottsága (IJCIC) arra kérte XVI. Benedek pápát, hogy minden levéltári anyagot tegyen elérhetővé a független kutatások céljára, mielőtt a Szentszék bármilyen döntést hozna, amely a II. világháború alatt lezajlott eseményekkel vagy személyekkel kapcsolatos.
Az ILC-t a Szentszék Zsidókkal való Kapcsolatokért Felelős Bizottsága és a Vallásközi Kapcsolatok Zsidó Nemzetközi Bizottsága hívta életre.
BreuerPress-info
