A Fehér Házba kerüléshez

A külpolitika már

nem olyan fontos

 


Szakértők szerint a külpolitika a jelenlegi helyzetben nem olyan fontos kérdés az amerikaiak számára, mint egykoron volt.  John Adams és Thomas Jefferson elnök hivatali ideje alatt külföldön ismerkedett meg a nemzetközi politika rejtelmeivel. A mai amerikai szavazók számára, akik ez év november negyedikén leadják majd voksukat az elnökválasztáson, már nem olyan fontos a külföldön szerzett tapasztalat. Sarah Palin alaszkai kormányzó, akit John McCain republikánus elnökjelölt meglepetésszerűen alelnöknek javasolt, például ritkán járt külföldön. Első útlevelét is csak tavaly kapta. McCain riválisa, a demokratapárti Barack Obama ugyanakkor éles kritikákat kapott a republikánusoktól, hogy külpolitikai téren nincs nagy múltja. Elemzők szerint az Egyesült Államokban, ahol az emberek kevesebbet utaznak külföldre, mint más fejlett államokban, a külpolitikai tapasztalatnak kevés befolyása van az elnökválasztás kimenetelére. Shirley Anne Warshaw, a pennsylvaniai Gettysburg Egyetem szakértője úgy vélekedett: az amerikai elfogadják, hogy az elnökök hivatali idejük alatt tegyenek szert jártasságra a külpolitikában. Amerikai felmérések bizonyítják, hogy az iraki, afganisztáni és a szeptember 11-i amerikai merényletek utáni helyzet kérdése lekerült az amerikai választók toplistájáról. Ennek ellenére a kampány résztvevői úgy érzik, külpolitikai kérdésekkel is kell foglalkozniuk. McCain, Arizona négyszeres szenátora, a vietnami háború veteránja úgy ábrázolja magát mint aki tapasztaltabb Barack Obamánál, hogy a külföldi vezetőkkel egyezkedjen, és a hadsereg főparancsnoka legyen. A demokrata párti jelölt, aki megválasztása esetén az első fekete bőrű elnök lenne, ez év júliusában - megszakítva választási kampányát - külföldi körútra indult, hogy bizonyítsa, ő tudja legjobban helyreállítani a világban országa George Bush elnök alatt megtépázott tekintélyét. A Demokrata Párton belüli vetélytársa, Hillary Clinton ugyanakkor azt vetette a szemére, hogy négyévi indonéziai tartózkodás még jelent nemzetközi tapasztalatot. A múlt hónapban Obama választása Delaware állam szenátorára, Joe Bidenre, a szenátus külügyi bizottságának elnökére esett, hogy alelnöke legyen győzelme esetén. McCain ugyanakkor a múlt héten egy alig ismert, első mandátumát töltő kormányzót szemelte ki alelnökjelöltnek. Döntése kétélű, mert egyrészt jól jöhetnek azok a női szavazók, akiket a hölgy csábít el demokratáktól, de elveszi az élét az Obama elleni republikánus kritikáknak, hogy nincs gyakorlata. Bár Palin beszédével a kongresszuson felvillanyozta a konzervatívokat, nem lehet figyelmen kívül hagyni gyenge pontját. Külföldön eddig csupán a szomszédos Kanadában járt, valamint tavaly ellátogatott Irakba, ahol fia szolgál, és sebesült katonákat keresett fel Németországban. Mint az amerikaiak háromnegyedének, neki sem volt útlevele, az elsőt is csak tavaly kapta. A demokraták azzal viccelődtek, hogy csak azért van némi jártassága a külpolitikában, mert Alaszka, ahol ő a kormányzó, Oroszország és Kanada között terül el. Bírálói azt is felhánytorgatják, hogy egy kisváros korábbi polgármestere, majd Alaszka kormányzója miképpen nőne fel az elnöki feladathoz, ha a 72 éves McCain - megválasztása esetén - elnöki hivatali ideje alatt meghalna. Az Egyesült Államokban az utóbbi idők öt elnöke közül négy - az idősebb George Busht leszámítva - kormányzó volt, vegyes nemzetközi tapasztalatokkal. Jimmy Carter hozta össze a békét Izrael és Egyiptom között, de az iráni túszszabadítási akció kudarca aláásta tekintélyét. Ronald Reagan megérte a Szovjetunió széthullását, de politikai örökségét beárnyékolta az Irán-kontra botrány. Bill Clinton segített véget vetni a balkáni háborúnak, de nem sikerült összehoznia a közel-keleti békemegállapodást. Az ifjabb George Bush egységbe tömörítette ugyan az amerikaiakat a szeptember 11-i merényletek után, de népszerűsége hanyatlásnak indult, miután az ENSZ felhatalmazása és bármilyen megoldást mutató stratégia nélkül megtámadta Irakot. Olyan körülmények között, amikor az Egyesült Államok még mindig hadban áll Irakban, Oroszország egyre magabiztosabb, és nukleáris téren Irán szembeszegül a nagyhatalmakkal, fontos szerepe lehetne a külpolitikának a Fehér Ház megszerzésében. A borús nemzetközi viszonyok közepette azonban az amerikaiaknak nem a külpolitika a legfontosabb gondjuk, főleg amikor az üzemanyagárak rekordmagasságban járnak. 
BreuerPress/MTI/Reuters