A színvonalközpontú magyar felsőoktatás a jövő
Az
„Jelenleg a magyar oktatásügy egyik legégetőbb kérdése, hogy az 1980-as 1.180 ezer fős közoktatási gyermeklétszám az idei tanévben 794 ezerre, jövőre pedig 770 ezerre csökken” – jelentette ki az oktatási és kulturális tárca vezetője, aki hozzátette: ez a demográfiai változás a következő évtizedben eléri a felsőoktatást is. A szakminiszter szerint ezért hosszú távú trendeket felvázolva kell gondolkodni a felsőoktatás jövőjéről is.
„Európai uniós forrásból 2010 végéig további 80 milliárd forintot fordíthatunk építkezésekre, ennek legalább 75 százalékát matematikai, informatikai, illetve természettudományos fejlesztésekre, hiszen ezeken a szakterületeken van szakemberhiány, tehát erősíteni kell a képzést” – fogalmazott a miniszter.
Az elmúlt tanév számos meghatározó, minőségi változást hozott. Ilyen például a 480 pontos felvételi rendszer bevezetése, amellyel jobban mérhető a diákok tudása. A felvételizők jó teljesítményét mutatja, hogy a szakok tíz százalékára 400 pont felett, 37 százalékára pedig 300 és 400 pont között lehetett bejutni. Jelentősen javult az eddig sokat kritizált vidék-főváros arány, hiszen a felvettek több mint fele, 55 százaléka vidéki intézménybe jutott be.
A pótfelvételizőkkel együtt idén ősszel több mint 90 ezer hallgató lép be a magyar felsőoktatásba. Ebből 56 ezer államilag támogatott. Fontos változás, hogy életbe lép az átsorolási rendszer: a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgatók maximum 15 százaléka az első év végén átkerülhet az államilag finanszírozott képzésbe, és fordítva. A színvonal emelésének egyik legbiztosabb módja, hogy a diákok között egészséges verseny alakul ki.
Az idei tanév abból a szempontból is különleges: ez lesz a többciklusú képzés, vagyis a bolognai rendszer első igazi erőpróbája. 2009-ben végeznek a felsőoktatás teljes vertikumában a három éves alapképzést választó hallgatók. 133 szakról jönnek ki a végzősök, akik majdnem 300 mesterszakon folytathatják felsőfokú tanulmányaikat.
BreuerPress