374. tanévnyitó ünnepségén

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem 374. tanévnyitó ünnepségén az oktatási és kulturális miniszter azt mondta: „Lezárult az elmúlt 15 év mennyiségi változása, és a minőség felé fordulunk”. Hiller István hangsúlyozta, hogy az elkezdett reformlépések a színvonalközpontú magyar felsőoktatás megteremtését szolgálták és szolgálják.

Hiller István szerint helyes irány a párhuzamosságok csökkentése, illetve megszüntetése. A jövőben is szükség van az intézmények közötti partnerségére, integrációs együttműködésükre.

„Jelenleg a magyar oktatásügy egyik legégetőbb kérdése, hogy az 1980-as 1.180 ezer fős közoktatási gyermeklétszám az idei tanévben 794 ezerre, jövőre pedig 770 ezerre csökken” – jelentette ki az oktatási és kulturális tárca vezetője, aki hozzátette: ez a demográfiai változás a következő évtizedben eléri a felsőoktatást is. A szakminiszter szerint ezért hosszú távú trendeket felvázolva kell gondolkodni a felsőoktatás jövőjéről is.

Hiller István beszédében arra kérte az intézményeket, hogy működjenek együtt a kutatásban, az oktatásban, mert csak így lehet eredményeket elérni. A miniszter kiemelte ez ELTE-t, mint az ilyen összefogásokban élen járó intézményt.

Hiller István elmondta, hogy a kormányzat jelentős összegeket fordít infrastrukturális fejlesztésekre. Az elmúlt két évben állami költségvetésből és PPP beruházásokkal több mint 78 milliárd forint jutott az épületek felújítására, bővítésére. Ezek mintegy 128 ezer négyzetméternyi alapterülettel növelték a magyarországi oktatási-kutatási létesítményeket. Összesen nyolc egyetem és hét főiskola jutott teljesen új képzési helyekhez, de megújult több mint nyolcezer kollégiumi férőhely is.

„Európai uniós forrásból 2010 végéig további 80 milliárd forintot fordíthatunk építkezésekre, ennek legalább 75 százalékát matematikai, informatikai, illetve természettudományos fejlesztésekre, hiszen ezeken a szakterületeken van szakemberhiány, tehát erősíteni kell a képzést” – fogalmazott a miniszter.

Az elmúlt tanév számos meghatározó, minőségi változást hozott. Ilyen például a 480 pontos felvételi rendszer bevezetése, amellyel jobban mérhető a diákok tudása. A felvételizők jó teljesítményét mutatja, hogy a szakok tíz százalékára 400 pont felett, 37 százalékára pedig 300 és 400 pont között lehetett bejutni. Jelentősen javult az eddig sokat kritizált vidék-főváros arány, hiszen a felvettek több mint fele, 55 százaléka vidéki intézménybe jutott be.  

A pótfelvételizőkkel együtt idén ősszel több mint 90 ezer hallgató lép be a magyar felsőoktatásba. Ebből 56 ezer államilag támogatott. Fontos változás, hogy életbe lép az átsorolási rendszer: a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgatók maximum 15 százaléka az első év végén átkerülhet az államilag finanszírozott képzésbe, és fordítva. A színvonal emelésének egyik legbiztosabb módja, hogy a diákok között egészséges verseny alakul ki.

Az idei tanév abból a szempontból is különleges: ez lesz a többciklusú képzés, vagyis a bolognai rendszer első igazi erőpróbája. 2009-ben végeznek a felsőoktatás teljes vertikumában a három éves alapképzést választó hallgatók. 133 szakról jönnek ki a végzősök, akik majdnem 300 mesterszakon folytathatják felsőfokú tanulmányaikat.

BreuerPress