Magyar Gárda-per
Elnapolták június 30-ra a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári pert a Fővárosi Bíróságon (FB) hétfőn. A tárgyaláson hat beavatkozó jelezte, hogy
peres félként kíván részt venni a polgári perben, a gárda ügyvédje
pedig bejelentette: kezdeményezik, hogy a bíróság az
Alkotmánybírósághoz forduljon.
A felperes oldalán beavatkozóként vett részt a hétfői
tárgyaláson a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz)
és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A perbe beavatkozás
feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel
közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az
egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban.
A bíróságnál további hat szervezet és magánszemély jelentette be
beavatkozási szándékát felperesi és alperesi oldalon, nekik nyolc
napon belül be kell nyújtaniuk bizonyítékaikat arról, hogy érdekük
fűződik valamelyik peres fél pernyertességéhez. A felperesi oldalhoz
kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége
(MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok
Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek
elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.
A szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség
kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint a gárda az egyesületi
törvénybe ütköző módon működik. Az első tárgyaláson, márciusban a
sajtó képviselőinek egy része nem tudott részt venni, mert a gárda
tagjai ellenőrizték, hogy ki léphet be a terembe, miközben az
egyenruhába öltözött, zárt alakzatban felsorakozó tagjaik a bíróság
épülete előtt demonstráltak. Ezek után döntött úgy az FB, hogy
regisztrációhoz köti a hétfői, második tárgyaláson való részvételt.
A tárgyalásra szigorú biztonsági intézkedések mellett került sor, az
egyik mellékutcában, mintegy 50 méterre az FB épületétől zárt
alakzatban felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is.
A tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje kifejtette: az
egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem
követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos
korlátozását indokolná.
A gárda ügyvédje szerint az a szimbólumrendszer, külsőségek és
vélemények, amelyek az egyesülethez köthetők, nem adnak alapot a
feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz érzést
keltenek is, mivel „effajta ízlésterror” beláthatatlan
következményekkel járó folyamatot indíthat el.
Gaudi-Nagy Tamás indítványozta a bíróságnak az eljárás
felfüggesztését és azt, hogy a bíróság forduljon az
Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni
kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek. A bíróság
ezt az indítványt elutasította, indokát az ítéletében fogja
ismertetni. Más bizonyítási indítvány nem volt.
A bíróság meghallgatta Vona Gábort és Dósa Istvánt, a gárda
országos főkapitányát az egyesület működésével és felépítésével
kapcsolatban.
A gárda feloszlatására irányuló polgári pert június 30-ra
napolta el a bíróság, ekkor dönt a beavatkozók helyzetéről és
várhatóan meghallgatja tanúként az egyesület internetes honlapját
működtető férfit.
A tárgyalás ideje alatt sem a tárgyalóteremben sem a bíróság
épületében rendzavarás nem történt. A Markó utca és a Bihari János
utca kereszteződésében várakozó gárdisták – miután meghallgatták
Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnökének tájékoztatását –
elvonultak, csakúgy, mint az a félszáznyi szimpatizáns, akik
délelőttől várták a fejleményeket.
Vona Gábor a tárgyalás után tartott sajtótájékoztatóján azt
mondta: méltatlan helyzetbe hozták a bíróságot, mert politikai
kérdésről kell döntenie és véleménye szerint politikai provokáció az
OCÖ és a Mazsihisz részvétele a perben.
BreuerPress-MTI
peres félként kíván részt venni a polgári perben, a gárda ügyvédje
pedig bejelentette: kezdeményezik, hogy a bíróság az
Alkotmánybírósághoz forduljon.
A felperes oldalán beavatkozóként vett részt a hétfői
tárgyaláson a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz)
és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A perbe beavatkozás
feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel
közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az
egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban.
A bíróságnál további hat szervezet és magánszemély jelentette be
beavatkozási szándékát felperesi és alperesi oldalon, nekik nyolc
napon belül be kell nyújtaniuk bizonyítékaikat arról, hogy érdekük
fűződik valamelyik peres fél pernyertességéhez. A felperesi oldalhoz
kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége
(MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok
Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek
elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.
A szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség
kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint a gárda az egyesületi
törvénybe ütköző módon működik. Az első tárgyaláson, márciusban a
sajtó képviselőinek egy része nem tudott részt venni, mert a gárda
tagjai ellenőrizték, hogy ki léphet be a terembe, miközben az
egyenruhába öltözött, zárt alakzatban felsorakozó tagjaik a bíróság
épülete előtt demonstráltak. Ezek után döntött úgy az FB, hogy
regisztrációhoz köti a hétfői, második tárgyaláson való részvételt.
A tárgyalásra szigorú biztonsági intézkedések mellett került sor, az
egyik mellékutcában, mintegy 50 méterre az FB épületétől zárt
alakzatban felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is.
A tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje kifejtette: az
egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem
követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos
korlátozását indokolná.
A gárda ügyvédje szerint az a szimbólumrendszer, külsőségek és
vélemények, amelyek az egyesülethez köthetők, nem adnak alapot a
feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz érzést
keltenek is, mivel „effajta ízlésterror” beláthatatlan
következményekkel járó folyamatot indíthat el.
Gaudi-Nagy Tamás indítványozta a bíróságnak az eljárás
felfüggesztését és azt, hogy a bíróság forduljon az
Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni
kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek. A bíróság
ezt az indítványt elutasította, indokát az ítéletében fogja
ismertetni. Más bizonyítási indítvány nem volt.
A bíróság meghallgatta Vona Gábort és Dósa Istvánt, a gárda
országos főkapitányát az egyesület működésével és felépítésével
kapcsolatban.
A gárda feloszlatására irányuló polgári pert június 30-ra
napolta el a bíróság, ekkor dönt a beavatkozók helyzetéről és
várhatóan meghallgatja tanúként az egyesület internetes honlapját
működtető férfit.
A tárgyalás ideje alatt sem a tárgyalóteremben sem a bíróság
épületében rendzavarás nem történt. A Markó utca és a Bihari János
utca kereszteződésében várakozó gárdisták – miután meghallgatták
Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnökének tájékoztatását –
elvonultak, csakúgy, mint az a félszáznyi szimpatizáns, akik
délelőttől várták a fejleményeket.
Vona Gábor a tárgyalás után tartott sajtótájékoztatóján azt
mondta: méltatlan helyzetbe hozták a bíróságot, mert politikai
kérdésről kell döntenie és véleménye szerint politikai provokáció az
OCÖ és a Mazsihisz részvétele a perben.
BreuerPress-MTI
