Mátyás kori nagyzsinagóga

Ássuk ki


Ássuk ki a Mátyás kori nagyzsinagógát! fordult felhívással a civil kezdeményezésként alakult Társaság a Középkori Eltemetett Zsinagóga Feltámasztásáért.
A kezdeményezést a szervezet kedden jelentette be a Magyar
Tudományos Akadémián rendezett sajtótájékoztatón.
„Magántámogatásokkal és állami pályázatok révén kell feltárni a
Budai Várban található nagyzsinagógát” – mondta Vizi E. Szilveszter,
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTI-nek.
Mint rámutatott, a zsinagóga nemcsak a hazai zsidóság számára
képez értéket, de egyben a magyar és európai kultúrának is szerves
része.
Vizi E. Szilveszter ismertetése szerint a Táncsics Mihály
utcában található zsinagóga, amely öt méter mélyen található,
kétszer nagyobb, mint a világhírű prágai.
„Óriási turisztikai vonzereje lenne” – emelte ki az MTA elnöke.
„Négy méter magasságig teljes épségben fennmaradt.
Néhányan összeálltunk, hogy megmentsük a zsidóság e hihetetlenül
becses emlékét, amely ugyanakkor emlékeztet Mátyás korára, a
reneszánszra” – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Tájékoztatása szerint a munkálatok mintegy félmilliárd forintba
kerülnének egy askenázi múzeum létrehozásával együtt.
Mint Vizi E. Szilveszter kifejtette, a Magyar Tudományos
Akadémia támogatja a kezdeményezést, s a szükséges források egy
részét a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében benyújtott pályázattal
szeretné biztosítani.
A Társaság a Középkori Eltemetett Zsinagóga Feltámasztásáért
közleménye szerint a Zsolnay László régész és Scheiber Sándor által
1964-ben feltárt, dokumentált nagyzsinagóga a Táncsics Mihály utca
23. számú ház Babits Mihály sétány felőli előkertje alatt van
betemetve.
Az 1461-ben épült kéthajós, középen három oszlopos, csúcsíves
boltozatokkal lefedett, gazdagon tagozott nagyméretű késő gótikus
csarnok külmérete 26,26 x 10,73 méter. Építői feltehetőleg a királyi
udvari építőműhely mesterei voltak. A zsinagóga ebben a formában
1526-ig működött, amikor a győztes török szultán Buda teljes zsidó
lakosságát Törökországba szállíttatta. Az 1530. évi ostrom idején az
elhagyott épület boltozatai beomlottak, és csak 1541-ben tudták a
visszatérő zsidók ismét használhatóvá tenni. Mivel a törökkori Budán
nem voltak megfelelő mesteremberek boltozatok készítésére,
fagerendás födémmel fedték le a teret.
Buda 1686-os visszafoglalásakor az ostromló katonák a zsinagógát
felgyújtották, és az összeomló épület maga alá temette mindazokat,
akik a templomba menekültek. Az ostrom után beköltöző új lakosok
azután az épület romjait teljesen betemették.
1964-ben véletlenül fedezték fel a maradványokat. Kiderült, hogy
a templom középkori padlószintje 4,40 méterrel van lejjebb a
jelenlegi terepnél, felette egyáltalán nincs épület, így falai
átlagosan 4 méter magasságig megmaradtak a gazdag tagozású
középoszlopokkal együtt. A megkezdett ásatásokat és a zsinagóga
helyreállítását azonban pénzügyi és politikai okokból akkor nem
lehetett folytatni, így mindent vissza kellett temetni, a kiemelt
faragott kő- és egyéb leletanyagot múzeumi raktárakba kellett
szállítani.
„Ma a Reneszánsz Év okán ezt a rendkívüli történelmi, kegyeleti
és művészeti értékű műemléket fel kell tárni, és helyre kell
állítani” – hangsúlyozza a Társaság a Középkori Eltemetett Zsinagóga
BreuerPress-MTI