Mivel győzte meg Hámán Achasverus királyt arról,
hogy a zsidók kártékony,destruktiv elemek és „nem
érdemes” életben hagyni őket? Nemcsak a 10 ezer
ezüst siklussal, hanem egy demagóg gyülölet-beszéddel
Eszter könyve, amely a purimi történés forgatókönyve, a Biblia szerves
része. Minden évben kétszer is felolvassuk, Purin előestéjén és másnap reggel, hogy ne felejtsük el. A sztorit ismerjük, abban semmi új nincs. Hát mi az új abban, hogy a zsidókat ki akarják irtani? Mikor nem akarták? A Fáraótól kezdve, az amalékitákkal folytatva, majd a hellénisták, akik a szellemi genocidet forszirozták, és a rómaiak, akik a keresztrefeszitésben speciálózódtak, a keresztesek majd a nácik.
Közöttük, előttük volt a perzsa birodalom, amelyben, egy időben, a tényleges hatalmat egy amelékita származásu náci gyakorolta, akit Hámánnak hivtak. Volt ott ugyan egy névleges, király is – Achasvéros – de a hatalom az agágita Hámán kezében volt.
Ez a Hámán, egy személyes sértés következtében, a fejébe vette, hogy likvidálja a 127 tartományból álló perzsa birodalom zsidóságát. Ez persze nem megy „csak úgy”, ennek okai és ürügyei kellett hogy legyenek. Az okokat, zsidó források szerint, maguk a zsidók szolgáltatták: szélsőséges asszimiláció volt a divat és Susán főváros zsidósága majd elájult a megtiszteltetéstől, amikor meghivták őket a 180 napos királyi bankettre, amely nem volt kóser, nem a szemérmes zsidó erkölcs alapján rendezték és egy rendes zsidónak nem volt ott semmi keresnivalója. A Talmud szerint ezzel szolgáltak rá a büntetésre, amely Hámán és genocide terve képében jelentkezett.
A perzsa demokrácia és a …gyülöletbeszéd
Az ürügyeket maga Hámán szolgáltatta titkos beszédében, amit csak a király hallott, amikor éppen részeg volt. Az akkori Perzsiában alkotmányos monarchia uralkodott és a zsidók tökéletes egyenjoguságot élveztek. Nem lehetett csak úgy, egyszerüen likvidálni őket, ahogy azt a fővezir, Hámán, Hamdáta fia, elképzelte.
Ezért azt találta ki, hogy leült a királlyal borozni és amikor az alkohol már jócskán a király fejébe szállt, mondta el Hámán a világ első antiszemita beszédét – amit jóval később egyes „demokratikus” államelnökök nem voltak hajlandó gyülöletbeszédnek nevezni és a rá vonatkozó törvényjavaslatot visszadobták – amelyben logikusan kifejtette, miért nem érdemes, miért nem államrezón, a perzsa királyságnak a zsidókat életben hagyni. Továbbá: ha „nem érdemes” életben hagyni, akkor miért „érdemes” megölni őket?!..
Miután logikus beszédét megtámogatta 10 ezer ezüst sekeles adománnyal a király magán kasszája számára – amit a perzsa nyelven, érdekes módon, államkincstárnak neveztek – és a részeg király, annak jeléül hogy az üzlet megköttetett, lehúzta gyürűjét és Hámánnak adta – a kettő tovább borozott. A jelentéktelen epizódról hatmondatos hivatalos jelentés látott napvilágot a susáni hivatalos lapban:
„És mondá Hámán Achasvérus királynak: ‘Van egy nép(ség), szétszórva a népek között; a király tartományaiban. És a törvényeik mások mint a többi népé (és ebből következik hogy) a király törvényeit nem tartják be. A királynak tehát nem érdemes életben hagyni (vagy tartani) őket. Ha a királynak is úgy tetszik, irassék utasitás elveszejtésükre – – – én pedig 10 ezer ezüst siklust adok… és a király lehúzta gyűrűjét és átadta Hámánnak, mondván: a pénzt tartsd meg , a néppel pedig csinálj amit akarsz – – -”
Egy nemhivatalos zsidó forrás (Tárgum Séni) megszerezte és arameus nyelven nyilvánosságra hozta Hámán részletes gyülöletbeszédét, amely „meggyőzte” a részeg királyt, hogy „nem érdemes” a zsidókat életben hagyni. Ime néhány részlet a beszédből:
„És mondá Hámán a királynak: Itt van ez a zsidó nép, szétszórtan a népek között – – – gőgösek és hochstaplerek, nem tisztelik törvényeinket és állami közmunkákat nem végeznek – – – ha látnak bennünket, kiköpnek előttünk és tisztátalannak tartanak bennünket – – – a közmunkák alól kibujnak és ha mi munkaszolgálatra akarjuk kötelezni őket, a fogukat csikorgatják, a lábaikkal rugdosnak és megfélemlitenek bennünket— lányaikat nem adják hozzánk és nem házasodnak lányainkkal — templomaikban imádkoznak és átkozzák királyunkat és kivánják hogy a rendszer pusztuljon el. A nyolcadik napon körülmetélik fiaikat, mondván: legyünk mások mint ők – – – igy folytatta Hámán, felsorolva a zsidó ünnepeket, melyek mindegyikében van valami államellenes – – – minden ünnepen, ima közben átkozzák a királyt – – – amikor elégetik a kovászost, Peszach ünnepük előtt, akkor is azt mondják: igy égjen el ez a rendszer és szabaduljunk meg ettől a hülye királytól —”
A továbbiakban Hámán megemlitette Dávidot, a zsidó királyt, aki annak idején ölte a népeket, majd jött Nebuchadnecár, aki száműzte őket. A száműzetésben is olyan gőgösek mint azelőtt;leveleik jönnek és mennek és mindegyikben az van hogy „őseink fiai vagyunk, nem szolgáljuk a királyokat és nem fogadunk szót az uralkodóknak; leveleikben kérik Istenüket, hogy haljon már meg a király és omoljon össze uralma— szét vannak szóródva a falvakban, egyik faggyut árul, a másik gyertyákat, uzsoraáron adnak el és olcsón vásárolnak”.
Hámán konklúziója: a zsidók egy államellenes, destruktiv elem, akiket ki kell irtani. Erre nézve pontos tervet dolgoz ki és a király, behunyt szemmel, mindenbe beleegyezik.
A ZSIDÓKNAK SZABAD…VÉDEKEZNI
Hámán bukásának és terve meghiusulásának története – ismeretes. Eszter, a zsidó királyné, Mordecháj, a nagybácsija, valamint és főleg a háromnapos böjt – megteszik a magukét. A zsidók magukba szálltak, megtértek és igy a király, aki közben, feltehetően, kijózanodott, megengedi a veszélyeztetett zsidóknak, hogy… védekezzenek. Hámán „törvényét” nem lehet eltörölni, mivel itt demokrácia van, egy törvényt amit a király a gyűrűjével lepecsételt , nem lehet annullálni, még ha közben kezdeményezőjét fel is akasztották.
Igy is történik. A zsidók védekeznek. Ellenségeik közül sokan elesnek, a Megilla 75 ezerről tesz emlitést, ennyi halt meg a 127 tartományban, azok közül akik ki akarták irtani a zsidókat. A Megilla „megöltekről” beszél, a Hárog igét használva, de a Vulgata forditása (Hyronimus) amit a katólikus Biblia használ, „meggyilkoltakról” beszél, vagyis a Rácoách igét használja. Éljen a kis különbség …
Tanulság? Kinek kell tanulság? Gyülöletbeszéd mindig volt és mindig lesz mint ahogy gyülölet volt és lesz mindig. Amig a zsidó „más” lesz mint a többiek. És amikor már nem „más” – nem lesz zsidó sem.
***
Tárgum Séni a Megilla egyik ősrégi arameus forditása. Aggádikus, rendkivűl részletes, a hangsuly nem a szószerinti forditáson van, mint Onkelosznál – hanem a hagyományon alapuló legendákon. TS-t már a Szofrim traktátus is emliti (13.6), bár kutatók szerint végleges formáját csak a 12. században nyerte el. Kommentátorai „Midrás”nak, vagy „ággádá”nak nevezik.
Naftali Kraus
