Magyarország, habár a szolidaritás elvét tiszteletben tartja, nem vár a többi új uniós tagállamra az amerikai vízummentességi tárgyalások megkezdésével – mondta Horváthné Fekszi Márta államtitkár aki a Szigeten tartott előadást
„Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány – amellett, hogy uniós tagállamként a szolidaritási klauzula mellett azt az álláspontot kell képviselnie, hogy egyszerre kerüljünk be – nem teheti meg a magyar állampolgárokkal, (…) hogy ne szorgalmazza és ne sürgesse azokat a tárgyalásokat, amelyek világossá teszik: a magyar állampolgárok utazásának nincs kockázata” – mondta az államtitkár.
Horváthné Fekszi Márta hangsúlyozta: Magyarország nyáron már tárgyalt az Egyesült Államokkal a vízummentességi programhoz való csatlakozás technikai kérdéseiről, ősszel pedig újabb, egyhetes egyeztetést terveznek.
Az államtitkár szerint Magyarország technikailag gyakorlatilag felkészült a csatlakozásra: például a magyar hatóságok biometrikus útlevelet adnak ki és egyetlen útlevélkiadó központ van.
A magyar Külügyminisztérium azt szeretné elérni, hogy mire az Egyesült Államokban megtörténik a technikai felkészülés, addigra a magyar-amerikai tárgyalások is lezáruljanak – mondta az államtitkár.
Horváthné Fekszi Márta szerint az amerikai törvény elfogadásával „széthúzódtak a vonalak” a vízummentességért egyszerre lobbizó hét állam között. A közös alapra akkor tudnak visszatalálni ezek az országok, ha egységesen fellépnek annak érdekében, hogy az Egyesült Államok minél előbb végezze el a törvényben előírt fejlesztéseket. Azt is hangsúlyozniuk kell a lobbicsoport tagjainak, hogy az USA mindegyikükkel kezdje meg a tárgyalásokat a belső technikai fejlesztések befejezése előtt. A hét országnak tájékoztatnia is kellene egymást a tárgyalásaik menetéről – tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott: a lobbicsoport országai közül jelenleg csak kettő tudja teljesíteni a tízszázalékos vízumelutasítottsági küszöböt, Magyarország a harmadik a sorban.
Horváthné Fekszi Márta azt is hangsúlyozta, hogy ellentét van az uniós és az amerikai álláspont között a vízummentesség kiterjesztéséről. A közösség azt szeretné, ha az új tagállamok egyszerre csatlakoznának, az Egyesült Államok azonban egyenként vizsgálja az országokat – húzta alá.
Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország múlt héten jutatott el közös nyilatkozatot Washingtonnak.
A hat NATO-tagállam szerint előrelépést jelent, de a vártnál kevesebbet nyújt az amerikai vízummentesség kibővítéséről szóló törvény, amelyet a kongresszus július végén fogadott el.
Magyarország, amelyet szintén képviselt a washingtoni Dutko Worldwide tanácsadó cég a vízummentesség ügyében, nem írta alá a közleményt, ehelyett levelet jutatott el az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez, amelyben bátorító lépésnek nevezte az amerikai törvényt.
George Bush augusztus 3-án azt követően írta alá a terrorizmust megelőző óvintézkedések szigorításáról szóló törvényt – amely tartalmazza a vízummentesség kiterjesztésének lehetőségét is -, hogy a szenátus és a kongresszus egy héttel korábban nagy többséggel elfogadta.
A jogszabály szerint a vízummentesség megadásának feltételei között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a tíz százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7 volt, a visszautasított kérelmek száma folyamatosan csökken. A másik szempont a „túltartózkodás”: azok aránya, akik tovább maradnak az Egyesült Államokban a vízumban megszabott időtartamnál.
A vízummentességet élvező 27 országgal szemben, a kelet-európai államok polgárainak jelenleg százdolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük.
Horváthné Fekszi Márta hangsúlyozta: Magyarország nyáron már tárgyalt az Egyesült Államokkal a vízummentességi programhoz való csatlakozás technikai kérdéseiről, ősszel pedig újabb, egyhetes egyeztetést terveznek.
Az államtitkár szerint Magyarország technikailag gyakorlatilag felkészült a csatlakozásra: például a magyar hatóságok biometrikus útlevelet adnak ki és egyetlen útlevélkiadó központ van.
A magyar Külügyminisztérium azt szeretné elérni, hogy mire az Egyesült Államokban megtörténik a technikai felkészülés, addigra a magyar-amerikai tárgyalások is lezáruljanak – mondta az államtitkár.
Horváthné Fekszi Márta szerint az amerikai törvény elfogadásával „széthúzódtak a vonalak” a vízummentességért egyszerre lobbizó hét állam között. A közös alapra akkor tudnak visszatalálni ezek az országok, ha egységesen fellépnek annak érdekében, hogy az Egyesült Államok minél előbb végezze el a törvényben előírt fejlesztéseket. Azt is hangsúlyozniuk kell a lobbicsoport tagjainak, hogy az USA mindegyikükkel kezdje meg a tárgyalásokat a belső technikai fejlesztések befejezése előtt. A hét országnak tájékoztatnia is kellene egymást a tárgyalásaik menetéről – tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott: a lobbicsoport országai közül jelenleg csak kettő tudja teljesíteni a tízszázalékos vízumelutasítottsági küszöböt, Magyarország a harmadik a sorban.
Horváthné Fekszi Márta azt is hangsúlyozta, hogy ellentét van az uniós és az amerikai álláspont között a vízummentesség kiterjesztéséről. A közösség azt szeretné, ha az új tagállamok egyszerre csatlakoznának, az Egyesült Államok azonban egyenként vizsgálja az országokat – húzta alá.
Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország múlt héten jutatott el közös nyilatkozatot Washingtonnak.
A hat NATO-tagállam szerint előrelépést jelent, de a vártnál kevesebbet nyújt az amerikai vízummentesség kibővítéséről szóló törvény, amelyet a kongresszus július végén fogadott el.
Magyarország, amelyet szintén képviselt a washingtoni Dutko Worldwide tanácsadó cég a vízummentesség ügyében, nem írta alá a közleményt, ehelyett levelet jutatott el az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez, amelyben bátorító lépésnek nevezte az amerikai törvényt.
George Bush augusztus 3-án azt követően írta alá a terrorizmust megelőző óvintézkedések szigorításáról szóló törvényt – amely tartalmazza a vízummentesség kiterjesztésének lehetőségét is -, hogy a szenátus és a kongresszus egy héttel korábban nagy többséggel elfogadta.
A jogszabály szerint a vízummentesség megadásának feltételei között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a tíz százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7 volt, a visszautasított kérelmek száma folyamatosan csökken. A másik szempont a „túltartózkodás”: azok aránya, akik tovább maradnak az Egyesült Államokban a vízumban megszabott időtartamnál.
A vízummentességet élvező 27 országgal szemben, a kelet-európai államok polgárainak jelenleg százdolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük.
BreuerPress
